Meglepően jól sikerült Stohl András számára a Vígszínházba való beilleszkedés – derült ki a színész szinhaz.hu-nak adott interjújából. Az élményt ahhoz hasonlította, mint amikor az ember filmet forgat, és új kollégákkal találkozik, akikkel nem játszott együtt korábban.

"Persze, én többnyire ismertem a víges színészeket, de igazán akkor ismersz meg egy kollégát, ha együtt dolgozol vele. És azt látom, tapasztalom nap mint nap, hogy nagyon jó velük dolgozni: befogadtak, értjük egymást, érezzük egymás rezdüléseit, kölcsönösen kíváncsiak vagyunk egymásra. Ha az ember új helyre kerül, óhatatlanul van benne egy kis félsz: nem taposok-e bele valamibe, ami az évek alatt kialakult, nem török-e meg egy rendszert. Én, itt a Vígben ezt nem éreztem" – magyarázta az interjúban Stohl.

A színész elmondása szerint Eszenyi Enikő nagyon gyorsan felhívta őt a Nemzeti Színházban történt felmondása után. "Szinte mindjárt azután, hogy kiderült, eljövök a Nemzetiből. Ez elemi lendületet adott nekem. Aztán, amikor először elkezdtem a Vígben próbálni, ugyanilyen gyorsan jöttek az újabb pozitív élmények" – tette hozzá. Elmondása szerint azzal szembesült, hogy a Vígszínház professzionálisan működik, illetve hogy összeszokott, mégis nyitott a csapat.

A Danton haláláról, amelyet Alföldi Róbert rendezett a Vígszínházban, azt mondta: "A Danton nagyon jó csillagzat alatt készült. Az egy dolog, hogy Alföldi Robi tökéletesen felkészült volt, de nem is emlékszem, hogy mikor próbált ennyire felszabadultan, nagyvonalúan, és ennyi humorral! És ez a, hogy is mondjam, „elmélyült lazaság”, imponáló volt, ránk is kihatott, egy pillanat alatt összerántott minket is."

A Mephistóról, amelyet átvett a Nemzeti Színháztól a Víg, Stohl azt mondta: ebben az esetben a régi vígeseknek kell beilleszkedniük egy létező előadásba. "Ráadásul egy kult-előadásba, és ez kemény dió. De jól haladunk. A darab gerince ugyanaz marad, mint a Nemzetiben volt. [...] A beállók nekem is egy csomó újat mutatnak – és így összességében is frissül a produkció."