Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész kedden a Budapest Music Centerben kisebb koncert keretében bemutatta a sajtó képviselőinek új fejlesztésű hangversenyzongoráját. A futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült "csodazongora" a nagyközönség előtt szerdán este a Zeneakadémián debütál a magyar kultúra napja alkalmából rendezendő gálán.
Batta András zenetörténész "történelmi eseménynek" nevezte a bemutatót, amely szerinte "a magyar zenetörténet legfényesebb lapjaira" fog kerülni. "A csoda, amely a Bogányi-zongorával megszületett, a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövőbe mutat" – fogalmazott Batta András, majd hozzátette: "sikerült realizálni, létrehozni azt a zongorahangot, hangzást, amely Bogányi Gergely fejében, szívében, lelkében korábban megszületett, s amely nem hagyta nyugodni". A zenetörténész hangsúlyozta, nagy dolog, hogy ez a fejlesztés Magyarországon jött létre, és vigyáznak rá, hogy a miénk is maradjon.
(A csodazongoráról a HVG legfrissebb, csütörtökön megjelenő száma hosszabb írást olvashat.)
A bemutatón Bogányi Gergely két Debussy-darabbal illusztrálta a hangzást, majd Gerald Clayton négyszeres Grammy-díjra jelölt dzsesszzongorista is megszólaltatta az új hangszert.
Bogányi Gergely szerint az új zongora erőteljes, tiszta, egyenes hangon szól, nagyon gazdag a felhangrendszere, amely "emberibb, barátságosabb" hangzást jelent, mint ami a mai modern zongorákat jellemzi. A hang lecsengési ideje is megnőtt. De arra is figyeltek, hogy a hangszer "bírja a strapát" és kevesebb karbantartást igényeljen elődeinél. "Olyan kvalitásokat mutat, amelyek minket is megleptek" – hangsúlyozta a művész.
Batta András hozzátette: a 19. században élt Beregszászy Lajos, a legendás, bár igazságtalanul elfeledett magyar zongorakészítő, akinek a találmányai forradalmasították a zongora hangzását. A Bogányi-zongora fejlesztői az ő nyomdokain is jártak. "Beregszászy emléke és éleselméjűsége nem hagyott nyugodni. Tulajdonképpen az általa ihletett agráf rendszert alkalmaztuk" – írja Bogányi Gergely a zongorát bemutató füzetben.
A hangszer kifejlesztése Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik. A Bogányi-zongorából a kísérleti példányon kívül eddig két darabot gyártott a Zengafons Kft., amely szeretné az új magyar hangszerrel a nemzetközi piacot is meghódítani.
A 2012-ben bejegyzett, szendehelyi (Nógrád megyei) székhelyű Zengafons Kft. 126 millió forintot nyert a hangszer fejlesztésére az Európai Unió Gazdaságfejlesztés Operatív Programjának pályázatán. Az önrész biztosításához a vállalkozás további 60 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Banktól. Komoróczki István, a Zengafon Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre nincs komoly érdeklődés a hangszer iránt, de még csak most kezdődött el a zongorát bemutató hangversenyek szervezése.
Az MTI érdeklődésére Komoróczki István elárulta, hogy a Bogányi-zongora egyedi ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint) lesz, de ez az ár egy nagyobb megrendelésnél persze csökkenhet. Hozzátette: fontosnak tartják a hangszer magyar szabadalmi védettségét, ezért a Bogányi-zongora már több országban – köztük Kínában és az Egyesült Államokban – szabadalmi oltalom alatt áll.
Bolega Attila elmondta, hogy a fejlesztés tíz év munkája. Sokat beszélgettek Bogányi Gergellyel az általa megálmodott hangzásról, így a céllal tisztában volt, ám annak megvalósítása már nehéz feladatot jelentett.
A Bogányi-zongora sok apró részletében különbözik a mai modern zongoráktól, a legfontosabb talán az, hogy a hangszerek "lelke", az úgynevezett rezonáns lap nem fából készült. A páncéltőke új formájú. A zongora kikísérletezett mechanikáját a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja.
Üveges Péter Attila kifejtette, hogy a szárnyaló, organikus forma "zenei indíttatásból" született. Az MTI kérdésére hangsúlyozta, hogy bár néhány éve a Peugeot is előállt egy új, egyedi külsejű zongorával, az teljesen más, mint az övék. Míg a másik zongorának hátul van egy lába, a Bogányi-zongorának két lába van elöl egybe építve és a belső mechanizmus, a hangképzés technikája is teljesen eltér a két hangszer esetében. Amikor megalkotta a formát, nem is tudott még a másik fejlesztésről.
Reisinger Gábor, a New York-i Klavierhaus vezetője a tájékoztatón kiemelte: mindent megtesznek, hogy a Bogányi-zongora felkerüljön a nemzetközi "zongoratérképre". A Bogányi-zongora kifejlesztését a Fazioli-zongorák megszületésével hozta párhuzamba. Fazioli megálmodott egy hangzást és megvalósította. Most is ez történt. Köztudomású, hogy a zongoristák – a vonósokkal ellentétben – mindig meg kell, hogy elégedjenek azzal a hangszerrel, amelyet egy-egy koncertterem nyújt a számukra. "A Bogányi-zongora a zongoristák évtizedes szenvedéseire adott választ. Az ipart legyőzte a művészet" – jegyezte meg.
A 444.hu tavaly ősszel azt írta: Járai Zsigmond volt MNB-elnök családtagján és üzlettársán keresztül is kapcsolódik egy találmánycéghez, a Zegafons Kft.-hez, ami negyedmilliárd forintos támogatást nyert el az államtól a "Magyar Zongora" nevű pályázaton, annak negyedét az MNB adta vissza nekik nem térítendő támogatásként. Az Index pedig megírta: a Zeneakadémia nagytermében, zárás után mutatták meg Orbán Viktornak és feleségének, valamint a fél kormánynak a csodazongorát, tavaly novemberben.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
