A nap időutazós híre: ingyen nézhető Karády Katalin felújított sci-fije
Lehet, hogy Karády 40 évvel megelőzte a Back to the Future-t?
Lehet, hogy Karády 40 évvel megelőzte a Back to the Future-t?
Milyen lenne egy mese, amiben a királylány arra vágyik, bár falná fel a sárkány? Nagy várakozás előzte meg A 3-test-probléma című netflixes sci-fi-sorozatot, hiszen az az alkotópáros készítette, amelyik a Trónok harca utolsó előtti évadaival kitörölhetetlenül berobbant a sorozatkészítés elitjébe. Mégis kár egy új Trónok harcát várni tőlük.
A most 60 éves sci-fi-szerző, Liu Ce-hszin (vagy ahol a magyar könyvesboltokban megtalálhatjuk: Cixin Liu) munkáit milliók olvassák világszerte, rangos szakmai díjakkal ismerik el, a leghíresebbről, A háromtest-problémából a múlt héten indult sorozat a Netflixen.
Az éghajlatkutatók maguk is meglepődtek, amikor a szuperszámítógép háromhetes munkája után kiderült: helyes a klímamodell, az Arrakis bolygón elképzelhető az emberi élet. A sci-fi-univerzum más bolygóinak története is szolgál a mai világban elgondolkodtató tanulságokkal.
Hiába forgatták le, a platform kiselejtezte a The Mothership című filmet.
Színt, élményt és közösségi lehetőségeket képvisel Magyarországon művelői szerint a még most is lenézett mesevilág. A piac él és fejlődik, érdemes fesztiválokat és összejöveteleket szervezni, témára specializálódott boltot nyitni, egyelőre azonban nem fog belőle túlságosan sok pénzt keresni senki. Súrlódások ennek ellenére ebben az üzleti szektorban is vannak. Egy biztos: idén ősszel a japán popkult nyerésre áll Amerikával szemben.
Pontosabban a háborúról, amit a mesterséges intelligencia indított az emberiség ellen, és amelynek megnyeréséhez egy aranyos kislányt kellene megölni.
A Star Trek-rajongók számára igazi csemege az a weboldal, ami nemcsak időrendbe szedve mutatja be a sorozatok és filmek űrhajóit, de lehetőséget ad arra is, hogy „testközelből” nézzük meg a legfontosabb helyszínt, a hidat.
A rövid előzetes alapján épp olyan izgalmasnak ígérkezik, mint amilyen az előző rész volt.
Az okosórák már évtizedek óta részét képezik az emberi fantáziálgatásnak. Képregényekben, tévében, mozivásznon kerültek elő sorra olyan funkciók, melyek csak nemrég váltak elérhetővé a valóságban. De van még olyan dolog, mellyel adósak maradtak a mérnökök.
Jordan Peele rendező megtartotta két előző filmje, a minimális költségvetésű Tűnj el! és a Mi poétikus horrorját, ám Nem című új mozijában a klausztrofóbiás belsőket a pompás táj hatalmas tereire cserélte.
Korunk egyik legtermékenyebb írójának szinte csak kérdései vannak az új katatörvénnyel kapcsolatban.
Hogyan befolyásolták a legnépszerűbb sci-fi művek napjaink technológiáit, sci-fi-e a Csillagok háborúja, és miért mindig csak a konfliktust találjuk vonzónak? Erről is szó esik az MI 2041, A jövőben történt című podcast nulladik adásában. A vendég: Kánai András író, jövőkutató.
Maria Schrader szellemes és abszolút humán megközelítésű filmjében, az Oscar-jelölt Én vagyok a te emberedben nem érvényes a robotika három törvénye, miként a konvencionális ember kontra gép filmek dramaturgiája sem.
Különlegesnek ígérkező audiovizuális science fiction előadást szerveznek Extrasolar címmel Budapesten. A mesterséges intelligencia és az ember kapcsolatát boncolgató téma mellett a performansz eszköztára is szorosan kapcsolódik a technológiához: moduláris szintetizátorok, képcsöves tévék és más elektronikai különlegességek kerülnek majd elő.
Az ember helye érdekelte a világegyetemben a száz éve született, filozofikus tudományos-fantasztikus regényeket író lengyel Stanislaw Lemet, aki szerint ha létesítünk is kapcsolatot földön kívüli, értelmes lényekkel, az szinte törvényszerűen kommunikációs zavarhoz vezet.
Száz éve, 1921. szeptember 12-én született Stanislaw Lem lengyel író, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa.
A kutatók szerint a túlélésre azért fel kell készülni, mert a menekülés eltarthat 6300 évig is. De akár a Földön, akár az űrben: ellenőrizni kell majd, kinek kitől születhet gyereke.
Ian McEwan műve egyebek közt arra keresi a választ, mi történjen, mielőtt az emberek túl messzire mennének.
A Mars egy kis része immár Octavia E. Butler nevét viseli.