Bicsérdi Ádám
Bicsérdi Ádám

Kár, hogy a harmadik egyben a befejező évada is a Terápiának. Közben meg mennyire jó, hogy egy magyar sorozat ilyen színvonalon, ilyen alakításokkal és sztorikkal búcsúzik el.

- Széjjel tudja oszlatni azt a fájdalmat, amit érzek? Mondja meg, doktor úr, meg tudja szüntetni azt a nagy sötétséget, ami itt van belül?
- Ezt nem tudom garantálni, de abban segíthetek, hogy könnyebben tudjon tájékozódni ebben a sötétségben.
(Terápia 3. évad, 3. epizód)

"Oh, and no one ever really knows you, and life is brief / So I've heard, but what's that gotta do with this black hole in me?"
(Father John Misty: Holy Shit)

A fenti párbeszédnél kevés erősebbet hallottam magyar sorozatban az elmúlt években, és az ehhez hasonló sorokkal (akad még bőven példa a többi részben is) a Terápia 3. évada fel is adja rendesen a leckét az egyre bővülő, színesedő hazai tévésorozat-iparnak. Az HBO sikersorozatának harmadik évada több műfajjal (krimi, thriller) is kacérkodik ugyan a frissen bemutatott évadban, és érezhetően próbálja tágítani a sorozat kötött határait, de mégiscsak azért működik, mert borzasztó érdekes embereket, sorsokat ültet le egymással szemben szűk félórára. Ebben az alkotói környezetben pedig végre a színészgárda is biztonságban érzi magát, nem kell kompenzálniuk például a forgatókönyv hiányosságait.

Sztárfilmesek kreatív terepe

De kezdjük az elejéről: a Terápia hazai változata volt az HBO első magyar nyelvű, saját gyártású sorozata, egy külföldön már kipróbált formátum itthoni közegbe ültetése, amit eleinte joggal kísérhetett a kétely, hogy vajon szükséges-e az izraeli (BeTipul) majd amerikai formátumot (In Treatment) hazai környezetben erőltetni. Az első évad aztán hamar eloszlatta a kételyeket, és az alkotó-, illetve a színészgárda is arról tanúskodott, hogy a Terápia a magyar filmgyártás krémjét foglalkoztatja (akkor még kevesen sejthették, de például Enyedi Ildikó is itt talált újra magára egy hosszabb kihagyás után), amely egybeesett azzal a nemzetközi jelenséggel, hogy az addig sokszor lenézett tévés produkciók váltak a filmes szakma neves szereplőinek kreatív terepévé.

Mácsai Pál Dargay András szerepében
©

A Terápia aztán már a második évad környékén elért még valamit. Hiába tűnt úgy, hogy ez lesz a HBO főleg az értelmiségnek, felső középosztálynak szóló műsora (miközben mondjuk az Aranyélet ennél szélesebb közönséget akar megszólítani), a Terápiából nagyobb jelenség lett, témaválasztásainak, egyszerű formátumának köszönhetően. Még úgy is, hogy valljuk be, itthon még mindig amolyan úri hóbortnak tűnik egy terapeuta látogatása, az meg főleg, hogy arról a bizonyos fekete foltról ott bent beszélni is lehet egy szakemberrel.

Nem fáradt el a sorozat, sőt

Így érkeztünk el a sorozat harmadik, egyben befejező évadához, amely a mai sorozatdömpingben kifejezetten hosszú, hároméves szünet után érkezett, így félő volt, hogy még egyszer már nem éri el a hazai nézők ingerküszöbét a jobbnál jobb szériákkal teli 2017-ben egy magyar produkció. Gyorsan szögezzük le, elnézve az új etap első epizódjait, a Terápia simán európai színvonalat hoz, sőt egyenesen ez a legjobb évad a háromból. Míg az amerikai, eredeti széria harmadik évada már fakóbb és fáradtabb volt elődjeihez képest, addig a magyar verzió az anyasorozat karaktereit, és a teljesen eredeti, saját sztorikat hozó történetszálakban is tudott újat, izgalmasat húzni.

Már az évadnyitány elég ambiciózus, hiszen a Terápia hétfői szála börtönben játszódik, méghozzá egy fiatal elítélttel a főszerepben (Vilmányi Benett), akiről a néző és maga a terapeuta, Dargay (Mácsai Pál) sem tudja eldönteni, tényleg megtette-e azt, amiért (újra) előzetesben van. A Gigor Attila által írt és rendezett történetszál abszolút magán hordozza a rendező stílusjegyeit, még úgy is, hogy azért nem a Terápia a legalkalmasabb terep a nagy stílusbravúroknak. Az epizód a rendező filmjeinek fojtott feszültségét és szarkasztikus humorát hozza, miközben valójában ez a szál ügyesen adagolt krimi, a műfaj szinte minden klasszikus, kötelező elemével.

Vilmányi Benett a Terápiában
©

De az amerikaiból átemelt és magyar környezetbe ágyazott karakterek, az Udvaros Dorottya által játszott, a színészek rémálmát átélő (darab közben felejti el a szöveget és blokkol le) díva, Edit, az Erdélyből felesége halála után Budapestre költöző, a gyásszal és honvággyal küzdő Sándor (Czintos József), és a szabálykövető módszerével a főhőst, Dargayt komfortzónájából kimozdító Adél (Balsai Móni) is megugorják az eredeti sorozat szintjét.

Balsai Móni kapta talán a legnehezebb feladatot, hiszen szinte teljesen eszköztelenül kell játszania a Dargay által eleinte lenézett, de a főszereplőtől teljesen elütő stílusa miatt hatékony, fiatal pszichológust. Szinte a nézőt is elvakítja az addig sötét részekhez képest fényben úszó térben felvett történetszál, amely nem véletlenül üt el már külsőségeiben is a többi epizódtól. A harmadik évad egyben Dargay saját életútjának is egyfajta lezárását kell adja, és a belső egyensúly megtalálásában ezek a pénteki részek játsszák majd a főszerepet. Balsait és Mácsait élmény nézni, főleg, hogy a két teljesen ellentétes karakter közös jeleneteibe rengeteg humort is csempésztek, ami a többi rész komorabb, megrázó atmoszférája után könnyedséget és némi kikacsintó iróniát is hoz a sorozatba.

A csúcsot azonban még így is a középső, szerdai szál jelenti, amelyben nem csak az erdélyi, kultúrsokktól szenvedő Sándort alakító Czintos Józsefnek, de a részeket író Székely Csabának is elévülhetetlen érdemei vannak. A Bánya-trilógiával a közönség és a szakma elismerését is kiérdemlő Székely személyében a Terápia írócsapata ismét egy kiváló alkotóval gazdagodott, aki épp megfelelő adagban emeli a sajátos erdélyi nyelvet Sándor és Dargay dialógusaiba, emellett pedig ez lett a harmadik évad legérdekfeszítőbb, sötét titkot rejtő szála is egyben. Az Enyedi Ildikó által rendezett epizódok ásnak a legmélyebbre a lélekben, ami persze a rendező finoman beemelt stílusjegyeinek is köszönhető, ráadásul ezzel a szállal, a gyásszal és generációk közti ellentéttel azonosulhat a legkönnyebben a néző.

Czintos József és Mácsai Pál
©

Különös aktualitás a zaklatási botrány miatt

Az végképp nem okoz meglepést, hogy a tévé- és moziképernyőkön az utóbbi években indokolatlanul kevés komoly lehetőséget kapó Udvaros Dorottya (a 2008-as Nyugalom után 8 évvel szerepelt nagyjátékfilmben, Gigor Attila Kútjában) igazi jutalomjáték a színházi díva szerepe: már első belépésével megmosolygtatóan telibe trafálja a karaktert.

Egyedül a korszellembe fájdalmasan passzoló, elnyomó házasságban élő Krisztina karaktere tűnik valahogy túl direktnek és kiszámíthatónak, de lehet, hogy csak a zaklatási botrány közepén tűnik így. A forgatás ugyan több mint egy éve volt, de a valóság közben szépen megágyazott a férje pszichológia terrorjától szenvedő karakter szálának, amelynek fontosságát nem lehet kétségbe vonni. A didaktikusabbnak ható történetszálat így is a hátán viszi Schell Judit, aki a szó szoros értelmében átlényegült a szerep kedvéért, és emberfelettit nyújt szinte minden egyes pillanatban.

Udvaros Dorottya a Terápiában
©

"Az utóbbi időben az Aznap éjjelt és a Hatalmas kis hazugságokat néztem szívesen. Mindkettőre jellemző, hogy kerüli a nagy effekteket és az aprólékos lélektani ábrázolásban van az ereje. A Hatalmas kis hazugságokban többnyire hétköznapi helyzetek vannak, de mindezt pazar karakterekkel és szellemes párbeszédekkel tálalják. Annyira könnyed és intelligens az egész, hogy egy ideig észre sem vesszük, hogy a családon belüli erőszakról beszél a sorozat hideglelős realizmussal" – mesélt még kedvenceiről korábban a Terápia egyik forgatókönyvírója, Tasnádi István, de ezekkel a szavakkal nyugodtan jellemezhette volna saját és alkotótársai munkáját is.

Schell Judit Krisztina szerepében
©

A Terápiát ugyanis még évek múlva is lehet mutogatni, hogy lám ilyen szintre is képes egy magyar produkció. Még ha ugrásszerűen valószínűleg nem is nő tőle a terápiára jelentkezők száma itthon, legalább már nem hallatszik olyan cinikusan az a mondat Magyarországon, hogy beszélünk róla?

A Terápia 3. évadának első része november 13-án debütál a HBO-n 20 órakor, ezzel egyidőben az HBO GO-n pedig már 15 részt lehet végignézni az új évadból a korábbi két évad mellett.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Bodnár Zsolt Élet+Stílus

Ilyen mélyre még egy sorozat sem merült a női lélekben

Az HBO rátett egy lapáttal a rejtélyes gyilkosságokról szóló sorozatokra: a Hatalmas kis hazugságokban nem csak az elkövető, hanem az áldozat kilétét is homály fedi – a vicc az, hogy nem is ez benne a lényeg. A Reese Witherspoon és Nicole Kidman kaliberű sztárokat felvonultató széria készítheti a helyet a polcon az Emmy-díjaknak.