„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleményben tudatta szombaton kora délután, hogy hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében, családja körében elhunyt Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész.
Kerényi Imre politikai pályafutását még az MSZMP-ben kezdte, 1990-ben viszont már az MDF képviselő-jelöltje volt. A Wikipedia szerint óvott a szélsőjobboldali veszélytől, így szembe került Csurka Istvánnal. Részt vett az MSZP-SZDSZ támogatásával szerveződő Demokratikus Charta sétáin is.
Később fokozatosan a Fidesz mellé sodródott, a 2002-es elveszített választást követően kiállt a pártért - amire válaszul a Budapesti Színiigazgatók Egyesülete levélben határolódott el tőle és a vele közös munkától. A levél aláírói között volt Bálint András, Jordán Tamás, Marton László is.
Publicistaként a Szerintem című szatirikus politikai magazint vezette, amiben harsány, jegyzetszerű monológokban kommentálta a politikai eseményeket.
A második Orbán-kormány megalakulása, azaz 2010 óta “a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős” miniszterelnöki megbízott, többek között feladata volt az Alaptörvény népszerűsítése. 2011-ben az új alkotmány bőrkötéses díszkiadásának festményei miatt kapott kritikákat, ennek ellenére a kötet hatalmas sikert aratott.
Hozzá fűződik a 2012-ben elindított Nemzeti Könyvtár is, amely a hivatalos weboldalon megfogalmazott célja szerint “a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba”. A sorozatot a “kurzuskönyvtár” vádja érte, miután Jókai Mór, Herman Ottó, Szerb Antal vagy Madách Imre mellé bekerültek olyan nevek is, mint a Tormay Cécile - illetve már 2017-ben Bayer Zsolt is. Kerényi Imre indoklása, miszerint vannak, „akik nem mindenben fogadják el a még mindig uralkodó balliberális irodalmi kánont” a jelenlegi kultúrharcban is nagy teret kap.
Kultúrpolitikai vízióinak része volt a jóhír-alapon működő Magyar Krónika című kormányzati magazin elindítása 2014-ben. Ennek toborzó levelében írta le Kerényi az azóta elhíresült fordulatot:
Kinyílott a pitypang. Megírom.
2013-ban az Alföldi Róbert vezette Nemzeti Színházat és a Színház- és Filmművészeti Egyetemet illető ellentmondásos kritikái miatt a figyelem kereszttüzébe. Arról is beszélt, hogy elvenné a színészképzés jogát a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől, akár egy ellenegyetem alapítása árán is.
Idén januárban egy olyan nyári gyerektábor tervéről beszélt, aminek keretében a politikai elit gyerekeit visszavinnék az antik és középkori világba. A Gizella-táborokba meghívásos alapon lehet majd bekerülni. A foglalkozásokon a római és az Árpád-kori hagyományokat egyaránt bemutatnák a gyerekeknek. Az elképzelések szerint az elit gyerekek fejenként 250 ezer forintért táborozhatnak háromhetes turnusokban, teljes ellátással. Időközben a költségvetés csökkent, így a szülők jövőre már 200 ezer forintért beírathatják gyermekeiket a táborokba.
