A Népessy Noémi vezette Budapesti Történeti Múzeumban (BTM) az elmúlt évek alatt kialakult toxikus légkör felszámolását várják a dolgozók az újonnan kinevezett főigazgatótól, Csorba Lászlótól (képünkön) – mondta el a hvg.hu-nak egy a múzeum belső ügyeire jól rálátó forrás. Mint elmondta, Népessy nagyívű, centralizációs tervekkel érkezett a négy egységből (Vármúzeum, Kiscelli Múzeum, Aquincumi Múzeum és Budapesti Galéria) álló intézmény élére, amiket vélhetően nyers erőből végre is tudott volna hajtani, ha a váltás után három hónappal nem bukik meg a neki politikai hátszelet biztosító Tarlós István-féle kormánypárti városvezetés.

Mindehhez persze hozzá kell tenni, hogy Népessy Noémit senki nem tekintette politikai kinevezettnek a szó pejoratív értelmében, jó szakembernek tartották, a főigazgatói kinevezését annak idején még a Fővárosi Közgyűlés ellenzéki része is megszavazta és mivel bírta az óbudai polgármesteri székben még 2006-ban Tarlóst váltó fideszes Bús Balázs támogatását, így a jobboldali városvezetésnek sem volt gondja vele, ellenben a BTM korábbi főigazgatójával Farbaky Péterrel. Forrásunk úgy véli, hogy Farbakynak és Tarlósnak a személyes viszonya volt rossz és ezért vált szükségessé Népessy kinevezése.

A korábban az Óbudai Múzeumot vezető Népessy a multinacionális cégekre jellemző menedzseri attitűddel érkezett a BTM élére, amivel gyorsan sokakat elidegenített magától. Egyfelől a különálló részlegek Farbaky alatti kiterjedt autonómiájának visszavágásával szerzett ellenségeket, másfelől pedig többeknek gondjuk volt Népessy és az Óbudai Múzeumból hozott stábjának arrogáns stílusával, amivel azt igyekeztek kommunikálni, hogy a BTM-ben eddig minden rosszul működött, de majd mostantól, hogy ők irányítanak, minden varázsütésre megjavul.

Forrásunk elmondta, hogy nyilván nem ment minden tökéletesen a BTM-ben Népessyék érkezése előtt, ugyanakkor a viszonyok akkor kezdtek súlyosan elmérgesedni, amikor Népessy szembe került Rostás Péter főigazgató-helyettessel.

A konfliktust a politikai váltás miatt légüres térbe kerülő Népessy nem tudta egy gyors lefejezéssel megoldani, így az lövészárok háborúvá terebélyesedett és egy idő után a BTM-ben egyre többen kényszerültek rá, vagy döntöttek úgy, hogy oldalt választanak. A szembenállás ráadásul politikai színezetet is kapott, mivel Rostás Péter személyes jó viszonyt ápol Karácsony Gergellyel, míg Népessy meg nem. Forrásunk szerint vélhetően ez lehet a hátterében annak, amiről a most leköszönő főigazgató korábban a HVG-nek is beszélt, miszerint a fenntartó (azaz a főváros) válaszra sem méltatta előterjesztéseit.

Ezt követően Népessy számára már csak egy út maradt járható, megpróbált jó viszonyt kialakítani a DK-val, pontosabban a párt által delegált főpolgármester-helyettessel, Gy. Németh Erzsébettel, aki a főváros kulturális ügyeiért felel. Ez a kapcsolat ugyan láthatóan nem tudta megtartani Népessy Noémit a BTM élén, ugyanakkor, mint forrásunk rámutatott, nagyjából az egyetlen oka lehetett annak, hogy a főigazgató kitölthette a ciklusát és nem bukott emberként, hanem emelt fővel távozhat posztjáról.

Népessy leváltásával azonban nem tűnnek el azok a konfliktusok, amik az évek előrehaladtával nagyon sokak esetében a BTM-en belül személyessé váltak. Többek között ezért sem tekinthető nyugdíjas állásnak Csorba mostani főigazgatói kinevezése, mert bár a politikai paletta mindkét oldalán köztiszteletnek örvendő történész elmúlt már 70 éves, nagyon komoly béketeremtő feladatok várnak rá a múzeum vezetőjeként. A kemény kéz politikája helyett mindig is a finomabb diplomáciai megoldásokat kedvelő Csorbának nemcsak megbékítenie kell a szembenálló feleket, de arra is rá kell tudnia venni őket, hogy képesek legyenek együtt dolgozni, ami nem lesz kis feladat.