Elbúcsúztatták Kálloy Molnár Pétert a Fiumei úti sírkertben, családja, barátai, pályatársai körében.
Lestár Ágnes szinkronrendező, dramaturg, az 55 éves korában elhunyt színművész felesége a temetésen arról beszélt, hogy a jelenlévők mindegyike őriz a lelkében egy kis darabot a művészből. „Ő így teljes. Aztán továbbmegyünk, szétszóródunk és elvisszük a mi kis morzsánkat. Áldja meg az Isten azt a sok kis morzsát, amit magunkkal viszünk tőle és belőle. Köszönöm, és ő is köszöni, hogy vettetek belőle egy kis darabot, hogy azt magatokba építettétek, és most már a részetekként viszitek tovább. Egy olyan léleknek, mint ő, ez a legnagyobb boldogság” – mondta.
Rudolf Péter színművész, a Vígszínház igazgatója is búcsúzott kollégájától. „Mi mindent hoztál létre dohogó polihisztorként, hogy kiírd, kiénekeld, kibeszéld magadból, magadat. Szerencsés vagyok, hogy ennyit dolgozhattam veled, hogy láthattuk a világot és dolgozhattunk együtt, egymás kétségeit kezelgetve.”

Gáspár András színművész, Kálloy Molnár egykori osztálytársa, barátja úgy fogalmazott: nem tud búcsúbeszédet mondani, „mert az ember attól búcsúzik, aki nincs itt. Aki viszont itt marad, attól nem tudok búcsúzni”. Beszédében a közös emlékeiket idézte fel, kiemelve egyebek mellett az elképesztő energiát, lendületet, tehetséget és a világot szétfeszíteni akaró igyekezetet, amellyel a színművész a színpadon létezett. Szólt arról is, hogy mennyire nagy hatással volt mindazokra, akik látták, hallották őt, és hogy tanárként is mennyire nagy hatással volt a növendékekre, akiket teljes szívvel tanított.
Hajdú Steve arról beszélt, „nagyon nagy élmény volt veled játszani, mert hihetetlen inspirálóan hatottál ránk. Megvolt a mérce, amit te állítottál mindnyájunk elé. Mindezt mindenféle nagyképűség nélkül tetted, ezért egyáltalán nem volt bennünk féltékenység, csak az a vágy, hogy próbáljunk felnőni hozzád. Akit ilyen tehetséggel áldanak meg, az néha olyan hőfokon ég, hogy nagyon korán itt hagy bennünket. Mi pedig csak állunk, és azt kérdezzük döbbenten, hogy miért volt az életed ilyen rövid? Válasz nincs, csak csend.”
A színművészt a búcsúztatás után a 41-es új Művészparcellában, református szertartás szerint helyezték végső nyugalomra.
Kálloy Molnár Péter rövid lefolyású daganatos betegséget követően halt meg december 1-jén, családja körében.