„A Fortepanon két képe van. Az elsőn 12 éves, azt Csonka Sándortól kaptuk, aki az egyik kisfiú a képen, nem a szemben a többieknek az észt osztó majdani fotós és író. A kép a Svábhegyen, a Gyöngyvirág utca 12-14. alatti ház kertjében készült 1954-ben” – kezdte megemlékezését Török András művelődéstörténész, aki két Nádas Péter-fotót közölt a Fortepan gyűjteményéből a szerdán elhunyt íróra emlékezve.
A második képet magától Nádastól kaptuk, amikor valami különlegeset akartunk kirakni a portál 100 000. képeként. Több nagy fotós kedvesen elzárkózott a dologtól, ő hat képet is küldött, azzal, hogy válasszunk mi. Erre a korai szelfire esett a választásunk – ez a szó persze 1958-ban még fel se volt találva
– folytatta a Fortepan menedzsere.
Török Nádas Péter fotóskönyvére is felhívta a figyelmet:
Amikor emlékezésként hatalmas életművét fellapozzuk, ne feledkezzünk meg a Valamennyi fény című fotóskönyvéről (amely gyönyörű szövegeket is tartalmaz!), amely egyszerre jelent meg magyarul, németül és hollandul, nyomtatta a heidlebergi Steidl Verlag. Emlékszem, a könyv mottója ez volt: „Megkülönböztetni a feketét a feketétől.”
A szerdán meghalt Kossuth-díjas íróról több írótárs is megemlékezett.
https://hvg.hu/kultura/20260826_nadas-peter-gyasz-megemlekezesek
Krasznahorkai László egyetlen mondattal búcsúzott:
https://hvg.hu/kultura/20260827_krasznahorkai-laszlo-bucsu-nadas-peter
Fotó: Fortepan
