Az öregedő Európa számára indított NU-AGE munkaterv kiemelten foglalkozik a 65 évesnél idősebb lakosság optimális ételeinek elkészítésével és terjesztésével.
Az orvostudomány fejlődése miatt a fejlett országokban a születéskor várható élettartam egyre nő. A szakértők ennek ellenére azt hangsúlyozzák, hogy az életkor kitolódása legfeljebb harmadában köszönhető az orvoslásnak, ennél sokkal fontosabb a magasabb életszínvonal, a tisztább környezet és az egészségesebb táplálkozás.

Ennek az utolsó tényezőnek a fontosságával és tényleges hátterével azonban aránylag kevés kutatás foglalkozott. A WHO legújabb adatai szerint az utolsó húsz évben az európaiak átlagos életkora hat esztendővel lett hosszabb. A gond az, hogy az adatok azt is mutatják: kontinensünk öregeinek átlaga hiába számíthat 78. születésnapjának megünneplésére, ha sokan már 60 éves koruk után segítségre, esetleg ápolásra szorulnak.

Becslés szerint 2030-ra az Európai Unió országaiban a lakosság 40 százaléka 65 évesnél idősebb lesz. A tavaly elindított NU-AGE programban "ételpiramist" állítanak össze, amely szemlélteti az egyes tápanyagok javasolt arányát az idős emberek étkezésében. Fiatalkori életvitelre vonatkozó ajánlások már korábban is léteztek, kérdés azonban, hogy ez a későbbi életszakaszokra is érvényes-e.

Sok adat szól amellett, hogy a táplálkozásnak nagy szerepe van a szervezet gyulladásos folyamataiban. Speciális típusú gyulladás okozza például az érelmeszesedést - amelynek számos szív- és érrendszeri következménye lehet -, ezért ennek az idült gyulladásnak a lassítása alapvetően befolyásolja az életkilátásokat.

A táplálkozásnak a cukorbetegség megjelenésében és előrehaladásában is szerepe van. Újabb vizsgálatok eredményei szerint ez az összefüggés a gondolkodási képesség romlására is érvényes. A kutatók kidolgozzák az idős emberek optimális folyadékfogyasztását, a javasolt étkezési  rostok mennyiségét, valamint bizonyos vitaminok, elsősorban a D- és a B12 vitamin bevitelének arányát.