Noha a légúti megbetegedések jellegzetes tünete lehet a köhögés, a panaszok hátterében más okok is meghúzódhatnak. Dózsa Izabella tüdőgyógyász azt hangsúlyozta, hogy a köhögés számos betegség – gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás, arcüreggyulladás, asztma, allergia, immuneredetű tüdőbetegség, reflux – tünete lehet, így a kezelés megkezdése előtt előbb a köhögés okát kell kideríteni.

Miért is köhögünk?

A kórokozók hatására az orr és a garat nyálkahártyája megduzzad, a légcső nyálkahártyája begyullad, és ezáltal ingerli a köhögési receptorokat. Mindez megnyilvánulhat ugató, száraz, illetve váladékos köhögésben.

MTI/Beliczay László

A rekedt, kutyaugatásszerű köhögést a gége, illetve a gége alatti terület gyulladása váltja ki, leginkább vírusfertőzés következtében. A légutak kiszáradnak, a nyálkahártya megduzzad, a levegő szabad átjárhatósága csökken. Ilyenkor különösen fontos lehet a lakás párásítása és a gyakori szellőztetés. Jót teszünk a légútainkkal, ha például naponta többször is inhalálunk, és sok vizet, teát iszunk. Gyógyszerként antihisztamin készítmények, és szteroid tartalmú szerek jöhetnek szóba – habár ez utóbbiról tudni kell, hogy súlyos mellékhatásai lehetnek, éppen ezért csak az orvos utasításának megfelelően szedjük.

"A száraz, kínzó köhögést kezelni kell, mert az kicsinál" – olvasható a HáziorvosBlogon. A száraz köhögést legfőképpen a vírusoknak köszönhetjük. Hörghuruttal, légcsőhuruttal, mellhártyagyulladással együtt jelentkezik, de a tüdőgyulladás egyik tünete is lehet. Mindenképpen fontos a köhögés csillapítása, és nem csak azért mert kimeríti a szervezetet, hanem hányást is okozhat. Ilyenkor ne nyúljunk a váladékoldóhoz, mert az csak fokozhatja a köhögést. Viszont a köhögéscsillapító mellett szintén jó a már korábban is ajánlott inhalálás, a folyadékfogyasztás, és a zárt tér párásítása. Ha hörgőgyulladás okozza a szárazköhögést, akkor szóba jöhet az antibiotikum, illetve a hörgőtágító készítmények, és a már szintén szóba hozott szteroid. Patikákban kérhetünk légzéskönnyítő krémeket is, a mellkasunkat kenegetve kissé megkönnyebbülhetünk.

Előfordulhat az is, hogy a száraz és szakadozó köhögés keveredik egymással. A váladékos, azaz felszakadozó köhögés hátterében arcüreggyulladás, hörghurut, illetve tüdőgyulladás állhat. A felszakadozó köhögés során köpetürítés is előfordulhat, így viszonylag könnyű diagnosztizálni, miután rögtön elkezdhető a kezelés. Mégpedig úgy, hogy napközben használjunk váladékoldót, de estére térjünk át a köhögéscsillapításra, ha aludni is akarunk; a váladékoldó ugyanis fokozza a köhögésrohamot. Ilyenkor sem mindig kerülhető meg a sokak által rettegett antibiotikumos kezelés, míg arcüreggyulladásnál szóba jöhet az infralámpa is.

Amikor nem nátha és influenza

Az asztma tünete is lehet a köhögés. Allergiás, asztmás betegnél még egy jóízű nevetés is köhögőrohamot válthat ki. Míg a jellegzetes tünetek, mint a nehézlégzés, mellkasi szorító érzés, a kilégzés nehezítettsége nem feltétlenül jelentkezik rögtön a betegség kialakulásánál, az elhúzódó köhögés viszont árulkodó lehet. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, de előtte érdemes feljegyzeni, mikor jelentkeznek a tünetek, mikor erősödnek a panaszok.

A reflux is rettegett betegség, amelynek szintén kellemetlen kísérője a köhögés, amelyről a savas inger tehet. A betegség akkor alakul ki, ha a gyomorszáj nem zár tökéletesen, és a savas gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, vagy akár a légcsőbe. Hihetetlen, de bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthatja az ingert: a legismertebb a vérnyomásgyógyszerek mellékhatásaként jelentkező száraz köhögés.

Az úgynevezett hátsó garatfali csorgásról már ritkábban hallhatunk, de ez is okozhatja az "ismeretlen eredetű" köhögést. Az orr- és orrmelléküregek betegségei, arcüreg-, vagy gégegyulladás következtében is jelentkezhet hátsó garatfali csorgás. Ilyenkor bennmarad a felgyűlt váladék, hetekig vagy akár hónapokig is a garat felé csorog, köhögésre ingerelve a beteget. A kezelés ebben az esetben is az alapbetegség megszüntetésével kezdődhet. Ha gyakran szenvedünk arcüreggyulladástól, érdemes megnézni, nem az orrpolip vagy orrsövényferdülés-e a ludas.

Mellékhatás: krónikus köhögés

Fazekas István

Ha stresszesek vagyunk, szaporább lehet a szívverés, nehezebben vesszük a levegőt, kiszárad a torkunk – és mindehhez még torokkaparás, krákogás és köhögés is társulhat. Nem halogatható az alapos kivizsgálás, ha visszatérő állapotról van szó: ha nincs testi elváltozás segíthetnek a stresszoldó technikák, vagy a pszichológus.

A cigaretta és köhögés kapcsolatát szinte nem is kell részleteznünk, mindenki fültanúja lehetett már, hogyan köhög egy gyakorlott dohányzó. Több ezzel kapcsolatos kutatás is kimutatta már, hogy a cigaretta letevése után legalább három hónapnak kell eltelnie, hogy abbamaradjon a krákogás. A cigarettafüstben lévő anyagok ugyanis állandó gyulladásban tartják a légutakat, így azok könnyebben támadhatóvá válnak számos kórokozó számára. A dohányos köhögés amúgy komoly előjele lehet a tüdőbetegségnek, mégpedig a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek, a COPD-nak is.

Mucsi János tüdőgyógyász szerint pedig aranyszabály, hogy ha bármi szokatlant észlelünk a légutakkal kapcsolatban, mielőbb forduljunk orvoshoz. Menjünk el a háziorvoshoz, ő pedig ad beutalót a fülorrgégészhez, tüdőgyógyászhoz, allergológushoz.