A legszélesebb palettán válogattunk: van itt friss tipp, vagány világcsavargó, rocktörténeti legenda, híres zenész tehetséges fia, az elmúlt évek egyik sikeresebb stadionzenekara, vagy éppen lelki mélyfúrók. Ezekkel a lemezekkel megtelhet a következő pár nap!
Nem ígértek csodát, nem ígérték, hogy két nap alatt megtanuljuk a villámolvasás módszerét. Így aztán sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, működik-e ez a technika, de azt már tudom, mik az alapjai. Annyit állíthatok biztosan, hogy már nagyjából értem, miért fontos unatkozni.
Ott volt azon a végzetes éjszakán, amikor az egekbe emelt, majd megvetett „parasztzseni”, a Körhinta, a Ludas Matyi sztárszínésze, Soós Imre és felesége öngyilkos lett. Ezt az élményét, és a két fiatal tragédiához vezető viharos szerelmét írta meg 50 éve a Részeg józanok című regényében. És most újraírta az egészet. Miért tartotta gyávának az eredeti változatot? Hogyan nyerte meg 1956-ban a "szerelem forradalmát"? Bánja-e, hogy ezoterikus szerzőnek tartják? Interjú Müller Péterrel.
Egyre magasabb a várható élettartam, de sajnos Magyarországon ezek a „nyert” évek leginkább betegséggel járnak, a szendvics-generációra pedig egyre nagyobb terhet ró, hogy megfelelően gondoskodjon idős szüleiről. Volna ehhez állami segítség, de ezek a gyakorlatban nem nagyon működnek. A hvg.hu „Szülősors-sorozatának” bevezető cikke.
Mi a közös Rommel tábornokban, Trumpban, Brian Enóban, Drachten forgalmi csomópontjában, az Amazonban vagy a MIT 20-as épületében? A válasz egy nemrég megjelent kötet szerint a kaotikus viszonyokra épített kreativitás. És akkor még nem is beszéltünk az asztalomról.
A tavaly elkészült digitális oktatási stratégia (DOS) óriási fejlesztést és pedagógiai szemléletmódváltást irányoz elő. A baj csak az, hogy egyelőre mindez nehezen képzelhető el a magyar oktatási rendszerben. Sőt, mintha párhuzamos univerzumok léteznének az oktatásban.
Az iskolában az informatikaórákon is elméletet sulykolnak a gyerekek fejébe, jobb esetben a szövegszerkesztést, táblázatkezelést gyakoroltatják velük, pedig játékos módon akár programozhatnának is. Ezzel nem lennének „kockák”, viszont egy sor gondolkodási képességük fejlődne.
A Bizottság zenekar egykori frontembere nyáron betöltötte a hetvenet, de most is derűs szkepszissel nézi a világot. A zenekar máig tartó népszerűségét maga sem érti, de persze nem bánja. Úgy gondolja, minden érzékeny embernek a káoszmentesítés a dolga. Interjú.
Sci-fikbe illően modern iskola nyílik Debrecenben, ahova öröm lesz járnia az ott valódi, 21. századi tudást és készségeket szerző diákoknak. Persze, hiába állami az iskola, mert nem mindenkinek lesz elérhető.
A Bábu vagy című dallal lettek országosan ismertek – egy éjszaka alatt. Erdős Péternek nem volt kedve igazán sokat eladnia legnagyobb slágerükből, az Afrikából, amit az utolsó pillanatban írtak. 16 éve megint folyamatosan aktívak, koncertjeikre manapság unokák és nagyszülők járnak együtt. A KFT szeptember 28-án Macska az úton című, idén 35 éves bemutatkozó albumát idézi fel egy lemezújrajátszó koncerten, Budapesten, az A38 Hajón. Interjúnk.
Az évekkel ezelőtt minden pedagógusnak beígért 50 százalékos béremelés utolsó részletét idén sem mindenki kapja meg, és ez jövőre is biztosan így lesz. Közben a tanárhiány egészen bizarr, és alighanem törvénytelen helyzeteket eredményez.
Az oktatásért felelős államtitkár szerint jó irányba mennek a dolgok, a szakmai és szakszervezetek szerint ez csak akkor igaz, ha a "jó irány" a tönk széle. De mit várnak az iskolákban? Fővárosi és vidéki igazgatókat kérdeztünk pedagógushiányról, bérekről és a várakozásaikról.
Magyarországon mintegy százezer autista él, de sokaknál nem ismerjük fel ezt a fejlődési zavart. Talán legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek kifejezetten jók a verbális és intellektuális képességeik, hiszen az ő esetükben a többség nem érti, hogy akkor miért viselkednek olyan furán. Mit tehet egy iskola, munkahely az érdekükben? Hogy működik az autistáknál a párkapcsolat? Mennyire befolyásolja az autizmus kialakulását az egyre zaklatottabb világunk? Interjú Őszi Tamásné autizmusszakértővel.
A magyar felnőtt lakosság kétharmada nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem – ez a kiábrándító valóság. A helyzet javítására 15 milliárd forintot biztosított az Európai Unió, ám a programra már csak az összeg harmada áll rendelkezésre. A többit multicégek kapnák tanműhelyek kialakítására, amiből nyelvtudás nem lesz.
Hiába a tűzijáték, meg a festékporozás, nem a látványos End Show, hanem két késő éjszakai koncert zárta méltón az idei Szigetet.
Guinness-rekordokat dönt meg, járja a világ nagy fesztiváljait a homokszobraival, most újra lakóhelyén, Tinnyén faragott ki egy háromméteres, impozáns alkotást. Hogy kerül Konfuciusz Tinnyére? Mire tanít a golyóinkra szálló szúnyog? Miért nem szomorú a múlandóság? Monostori Ferenc szobrászművésszel beszélgettünk.
Félelmetes sportteljesítménynek tűnt évekig a Balaton körbebiciklizése, amire csak az ájronmenek és a vasgyúró családok képesek. Nem is mertünk egy ideig belevágni. De idén kiderült: egyáltalán nem teljesíthetetlen és nagyon jó móka.
A magyar történelem egyik legszomorúbb csatája helyén pazar emlékhelyet alakítottak ki 1991-ben, ám annak évek óta nincs igazi gazdája. Ma ”Életveszély!”-táblák figyelmeztetik az arra tévedőket. Úgy tudjuk, most van esély és pénz is a rekonstrukcióra.
Egy baráti társaság mert nagyot álmodni: elkezdték gyártani a világ talán legfiatalabb, de máris sokakat lenyűgöző hangszerét. Meglátogattuk a győri műhelyt, sőt kértünk egy kis bemutatót is handpan varázsából.
Egyre többen akarják, hogy ne gondolkozzunk, és most félelmet gyártanak a hatalomban lévők, mert tudják, minél inkább félnek az emberek, annál könnyebb őket uralni – állítja Feldmár András. A 77 éves író-pszichológussal minap megjelent Credo című kötete apropóján beszélgettünk.
