Balla István
Balla István
Tetszett a cikk?

A tavaly elkészült digitális oktatási stratégia (DOS) óriási fejlesztést és pedagógiai szemléletmódváltást irányoz elő. A baj csak az, hogy egyelőre mindez nehezen képzelhető el a magyar oktatási rendszerben. Sőt, mintha párhuzamos univerzumok léteznének az oktatásban.

A pénteki – mellesleg a még mindig meg nem állított Brüsszel pénzéből rendezett – Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás felszólalói egy modern világról beszéltek, ahol elengedhetetlen a digitális írástudás a munkaerőpiacon, ahol az iskolában a gyerekek nem magolnak, hanem tevékenyen és sokszor közösen dolgoznak, ahol nem az egyentankönyvre épül a tanítás, hanem digitális tananyagokra is.

Az érdekes mindebben, hogy a felszólalók részben ugyanazok voltak, akik a mai – ezzel szögesen ellentétes szemlélettel működő – köznevelési rendszer kialakításában is aktívan vettek részt.

Mintha két párhuzamos valóság létezne. Egyrészt van a digitális világra való felkészülést előirányzó, egy normálisan működő országban akár optimizmusra is alkalmat adó stratégia, amely alapján 2-3 éven belül minden iskolában elérhető lesz a megfelelő sávszélesség, rendelkezésre áll a digitális tananyag és a diákok és pedagógusok számára is megfelelő eszközök és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kompetenciák elsajátításához szükséges új szemléletű pedagógia.

Másrészt van a való világ az omló iskolai plafonokkal, egyentankönyvekkel, egyentantervvel, a tanári autonómia hiányával, a leginkább frontális osztálymunkára épülő gyakorlattal. Ahol nem segítő, hanem tiltott eszköz az okostelefon, ahol a digitális tábla legfeljebb vetítővászonként funkcionál, amely tudomást sem vesz a 21. századról.

Karel Gott a sláger

A konferenciát természetesen Deutsch Tamás nyitotta meg. A Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos előadását egy sztorival kezdte, amely a kilencnapos csehszlovákiai börtönkalandjáról szólt a rendszerváltás idején. Mint mondta, egy ízben a rabomobil elvitte őket a énekesikon Karel Gott villájához, hogy azt ők bilincsben onnan megtekinthessék.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos egy korábbi Digitális Jólét Fórum konferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gömb aulájában 2016. december 12-én.
©

E szürreális, de legalább humoros felhang után kijelentette, hogy a DOS-ban leírtak célja a magyar oktatási rendszer teljes átalakítása, a digitális oktatás teljes körű elterjesztése néhány éven belül.

Talán emlékeznek, ez a kormány egyszer már teljesen átalakította a magyar oktatást. (Igaz, akkor épp az ellenkező irányba, ahol például szitokszó lett a kompetencia, a digitális írástudás, a pedagógiai autonómia stb.).

Most legalább az irány jó.

Deutsch azt mondta, egy éve tart a hazai digitális oktatási stratégia végrehajtása, amelynek során – akárcsak a kidolgozás idején – "szoros és napi" együttműködésre van szükség a pedagógusok szakmai és érdekképviseleti szerveivel és a szakmai tömörülésekkel. Annak végrehajtása csak a tanárokkal együttműködve lehet sikeres – hangsúlyozta.

Senkit nem hagynak a digitális szakadék szélén

Célnak azt nevezte, hogy senki ne kerülhessen ki az oktatásból úgy, hogy nem rendelkezik az alapvető digitális képességekkel. Ebben az is fontos, hogy a gyerekek mindegyike – családi hátterüktől, lakóhelyüktől függetlenül – kapja meg ezt, azaz a DOS a digitális esélyteremtés stratégiája is.

A biztos kiemelte, hogy nem feltétlenül a digitális eszközellátottság a kulcs, sokkal inkább egy új szemléletmód. Míg a közoktatás 1,5-2 századdal ezelőtti elterjedése az ipari forradalomra adott válasz volt, úgy most a digitális forradalom hívja életre az új oktatási rendszereket. Az előbbiben a tanár volt a tudásátadó, a tankönyv a tudáshordozó, a diák pedig a passzív befogadó, a jövő iskolájában a tanár feladata az információk értelmezésére, rendszerezésére, felhasználására rávezetni a diákokat.

És bár nem teljesen elvetendő a lexikális ismeretek átadása, de nagyon vissza kell szorítani – mondta, majd megkérdezte a jelenlévőket, hogy tudják-e a másodfokú egyenlet megoldóképletét.

Egyharmaduk tudta.

És képzeljék, olyanokat is mondott, hogy a diákok algoritmusos gondolkodását kell kialakítani, sőt olyat is, hogy az iskolának szerethetővé kell válnia, ahova örömmel mennek a gyerekek.

Nem tudom, mit szól ehhez a korábbi oktatásért felelős államtitkár párttársa, Hoffmann Rózsa, de ő néhány éve ezeket mintha mind elvetette volna. És ez a kisebbik baj. De vezényletével (háttérben persze tábornokaival, Orbán Viktorral és Parragh Lászlóval) úgy alakították a közoktatást, hogy ma ezek a mondatok szinte forradalminak számítanak egy kormányzati szereplőtől.

Parragh, a haladó

Mint ahogy egészen szürreálisan hat a szakképzés irányítóitól, például Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkártól vagy a gimnáziumok számának csökkentéséért küzdő Parragh László iparkamarai elnöktől, amikor azt fejtegetik: olyan szakmákra kell felkészíteni a jövő munkavállalóit, amit egyelőre még csak nem is sejtünk. Azaz tudjanak tanulni, tudjanak angolul és értsék a digitális nyelvet.

Hangzik el mindez az Úr 2017. évében, amikorra úgy alakították át a szakiskolákat, hogy ott alig tanulnak közismeretet a gyerekek. Persze jó, hogy elhangzik, csak nehéz vele mit kezdeni. Mint ahogy jó, hogy elhangzik, hogy arra is fel kell készülnünk, hogy egyre több szakmát vesznek át robotok.

Gép nem számít

A konferencián a külföldi vendégek is dicsérték a DOS-t, Dirk Van Damme, a 34 országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD Oktatáskutatási és Oktatásinnovációs Központjának (CERI) igazgatója szerint nem sok országban van ilyen dokumentum.

Adatai szerint egyébként nem állunk rosszul eszközellátottságban, egy magyar gyerekre 0,75 gép jut, ez nagyjából az OECD-átlag. Viszont azt is hozzátette, nem minden a gépellátottság, sőt! Egy vizsgálat szerint egyenesen negatív összefüggés van a számítógép-ellátottság és a matematikai tudásszint között, de nincs kimutatható összefüggés a természettudományos tudás és a gépellátottság között sem.

Azaz újra ahhoz jutottunk, hogy a pedagógiai szemléletmód az, ami változást hozhat. A pedagógusok IKT-kompetenciái és módszertani felkészültsége terén ugyanakkor vannak erős kihívások. De óv attól, hogy egy gyors pedagógiai forradalmat erőszakoljunk át a rendszeren, szerinte lassan, következetesen kell építkezni.

Digitálisan kiművelt emberfők

Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos a Nemzeti alaptanterv oldaláról mutatta be, milyen jövő vár a magyar diákokra (a párhuzamos univerzum itt is nagyon felsejlik). Mint Széchenyi István híres kijelentésére utalva mondta, már nem csak kiművelt, hanem digitálisan is kiművelt emberfők kellenek. Azaz fel kell készülni a digitális világ elvárásaira. Nehéz lenne vitatkozni ezzel, csak azt nem értjük, a 2010 utáni ellenreform során miért nem mondta ezt senki a kormányzatnak.

Az eszközök egyébként önmagában Csépe szerint sem oldanak meg semmit. Új szemléletű oktatásra van szükség, erősítette meg, ahol a tanítás nem az ismeret átadását jelenti, hanem a tudásépítés támogatását.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Balla István Élet+Stílus

"Élethosszig óvoda" - már kisgyerekeknek is a programozást ajánlják

Az iskolában az informatikaórákon is elméletet sulykolnak a gyerekek fejébe, jobb esetben a szövegszerkesztést, táblázatkezelést gyakoroltatják velük, pedig játékos módon akár programozhatnának is. Ezzel nem lennének „kockák”, viszont egy sor gondolkodási képességük fejlődne.

150 darab autóabroncsot dobált ki az erdő szélén egy férfi

150 darab autóabroncsot dobált ki az erdő szélén egy férfi

Koronavírus: csökkenti Olaszországba tartó járatainak számát a Wizz Air

Koronavírus: csökkenti Olaszországba tartó járatainak számát a Wizz Air

Gulyás Gergely: Hét mintát vizsgálnak koronavírusra, egyelőre nincs pozitív

Gulyás Gergely: Hét mintát vizsgálnak koronavírusra, egyelőre nincs pozitív