A tizedik évfolyamos gyerekeknél is ugyanazt tapasztaltuk az Országos kompetenciamérések adatait vizsgálva, mint a nyolcadikosoknál: Budapest hozzászürkült az országos átlaghoz. A legjobb teljesítményt ugyan a belvárosi iskolák diákjai nyújtották, de átlagban Budapest már nincs az élen.
Nyolcvanéves lett a Neoton zenekar, majd később a Magneoton kiadó alapítója. Nevéhez olyan dalok kötődnek, mint a Santa Maria, a 220 felett, vagy a Kell hogy várj!, később kiadóvezetőként pedig olyan előadókat futtatott be, mint Zámbó Jimmy, a Rapülők vagy a Tátrai Band. Milyen viszonyban volt Erdős Péterrel? Mi köze a Black Sabbath-nak a Neotonhoz? Kibékült-e már Csepregi Éváékkal? Interjú Pásztor Lászlóval.
Az oktatás, a lakhatás, a munka, a család; minden egyre jobb, a kormánynak köszönhetően nagyon jó fiatalnak lenni Magyarországon – röviden így foglalható össze Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter önfényező beszéde, amit elvileg kutatási adatokkal is altámasztott. Hogy milyenekkel, na, azt nem tudjuk.
Ma is igen nagy bérelőnyt biztosít a diploma az alacsonyabb végzettségekhez képest – bizonyítja a kedden bemutatott Munkaerőpiaci Tükör több tanulmánya. Ugyanebből az is kiderült, hogy nagyon gyengék a felnőttek alapkompetenciái is, továbbá, hogy önmagában sem a tankötelezettségi korhatár emelése, sem a csökkentése nem növeli a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.
A felnőtt minta fontossága már egészen kicsi korban visszaköszön, legyen szó a kommentkultúráról vagy általában az okoseszközök használatáról. A gyerekek brutálisan sok időt töltenek a képernyő előtt, ezt pedig csak úgy lehetne csökkenteni, ha a szülők, pedagógusok fel tudnának kínálni érdekes, alternatív elfoglaltságokat nekik.
Az ezredfordulón szinte minden romkocsma-alapító pusztán a baráti körének akart egy-egy jó helyet kialakítani. Mindez elég jól sikerült, mert a főváros arculatára, turizmusára is jelentős hatást gyakoroltak ezek a szórakozóhelyek. A tömegek megjelenésével és a bulinegyed felértékelődésével azonban veszélybe kerültek, a legtöbb be is zárt. A Romokból című dokumentumfilm ötletgazdájával-forgatókönyvírójával, Csizmadia Attilával és a Szimpla Kert tulajdonosával, a film egyik narrátorával, Zsendovits Ábellel beszélgettünk arról, hogyan lett ezekből az underground helyekből mainstream, majd turistaattrakció, és hogyan „falta fel a forradalom a gyermekeit”.
Takács Gergely véletlenül került a filmszakmába, de ma már olyan produkciók vizuális megjelenésén dolgozott, mint a Mentőexpedíció, a Gemini Man, vagy épp a Hunyadi. Utóbbival kapcsolatban azt mondja, neki egyetlen filmes kollégája sem rótta fel, miért vállalt munkát egy ilyen giga-költségvetésű magyar sorozatban, ugyanis „senki sem hiszi magáról, hogy ha ő kapta volna ezt a lehetőséget, akkor elutasítja”. HVG-portré.
A történelem majdnem mindig kötelező volt az érettségiken, de van néhány évfolyam, nagyjából a ma érettségizők nagyszüleinek korosztálya, amelynek nem kellett ebből a tárgyból vizsgáznia.
Hétfőn a magyar írásbelikkel megkezdődik az idei érettségi szezon. Több mint 150 éve „a legnagyobb magyar” már kifejtette véleményét a vizsgákról.
Ha a hatalom állandóan az ellenségről beszél, és mindenkit ellenségnek lát, aki nem azt gondolja, amit ő, akkor úgy tudunk túlélni, ha észrevétlenek maradunk. Ha nem hiszik, ki is próbálhatják egy most megjelent kalandkönyvvel.
Továbbra is veszélyben érzik a szülők a XVIII. kerületi Kapocs Magyar–Angol Két Tannyelvű Általános Iskola megszokott működését. Minden tiltakozás ellenére a Rábel Krisztina által vezetett tankerület átszervezi a népszerű intézmény működését.
Minden tanár olvasástanár – véli Steklács János nyelvész, oktatáskutató, aki szerint nem lenne szabad abbahagyni az olvasás tanítását a negyedik osztályban, és az nem is csak a magyarórák feladata. Volna megoldás a magyar gyerekek egyre romló szövegértési képességeinek javítására, de egyelőre csak a fióknak készült el egy erről szóló javaslatcsomag, ami pedig „kevés pénzért az egész országot lényegesen jobbá tehetné”.
A tavalyi MVM Dome-buli után most a Papp László Arénát töltötte csurig Pogány Induló.
Ma már a diákok mindennapi segítője lett a mesterséges intelligencia, amely ráadásul már sokszor olyan színvonalú szövegeket alkot, ami könnyen megtévesztheti a pedagógusokat. A Költészet Napján József Attila Tiszta szívvel című verséről kértünk először egy gyorselemzést a mesterséges intelligenciától, majd az általa készített elemzésről egy tanári értékelést.
Hamarosan visszajárnak az államnak azok a laptopok, amelyeket három éve a kampányban osztottak szét a diákok között. De ki fogja a visszaadást lebonyolítani? Egyáltalán mit lehet még kezdeni ezekkel a gépekkel? Érnek bármit? És volt-e ennek az egésznek értelme?
Szürrealista látomás, művészfilmes elszállás, animációs őrület, valamint Budapest TV-s és csíki patakos trashvideó is szerepel a rangsorunkban. Összeállítottuk a 2000. óta született legjobb filmecskéket.
A tankerület szerint a 18. kerületi Kapocs Magyar-Angol Két Tannyelvű Általános Iskola két termében rossz a levegő minősége, ezért elrendelte ezek bezárását, így viszont helyhiányra hivatkozva „kiszerveznék” onnan a tanítást. A szülők mindezt sérelmezik, és léptek az ügyben, de azt nem értik, mi köze ennek a két tannyelvű oktatás szűkítéséhez.
Egyelőre letett arról a Belügyminisztérium, hogy osztályozza a diákok kompetenciamérés-eredményeit, de nem tudni, mennyire végleges ez a meghátrálása. A legutóbbi mérésen mindenesetre sok diák kapott volna rossz jegyet: a legtöbb területen erős visszaesés volt tapasztalható.
A Csík zenekar prímásaként, valamint a népzene és a kortárs könnyűzene első számú „házasítójaként” ismert Szabó Attila hétévesen, pont ötven éve lépett először színpadra. Az évfordulót Kossuth-díjas barátaival és családi zenekarával ünnepli március 29-én, Egerben.
Bár végig követjük egy gyilkossági ügy feltárását, nem biztos, hogy pontosan megértjük végül az érintett kamaszok valódi mozgatórugóit, az viszont igen, hogy közben cseresznyemagnyira szűkül a gyomrunk. Olyan formai és színészi bravúrt igen ritkán látni a Netflixen, mint a Kamaszokban.