Nehéz megmondani, mi az a coaching, de egyre nagyobb igény van rá
Évek óta népszerű a vezetőképzésben is a coaching, az viszont nincs szabályozva, ki is nevezheti magát coachnak.
Balla István
Az ember, akinek 700 könyve jelent meg…, bocs, nem is, most már 701
Több mint negyven éve jelennek meg regényei a legkülönbözőbb műfajokban, állítása szerint csak magyar nyelven 12 millió kötete fogyott el, de sem az írók, sem a tudományos közösség nem tekinti tagjának. Őt már ez nem zavarja, csak ontja 74 évesen is az újabb köteteket. Úgy véli, a mennyiség nem feltétlenül megy a minőség rovására. A klíma-blöffről, a Gagarin-kamuról, az UFO-król is beszélgettünk Nemere Istvánnal, akinek egy könyvét Hollywood is lenyúlta. Interjú.
Galla Miklós: „Nem vagyok búvalbélelt. Pláne most, hogy CD-m jelenik meg”
Több mint 30 év után életműösszegző és új dalokkal teli dupla albummal jelentkezett Galla Miklós Bélát itt ne keressék – Elektromiklós Gallantológia címmel, amelyet a hvg.hu-n már most végig is hallgathatnak. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni a festő-popzenész-humoristával, aki rögtön meg is dicsért bennünket, hogy nem késtünk a találkozóról, mint mondja, neki a pontosság biztonságot ad.
Krekó Péter: Európában példátlan, hogy a kormány legyen az álhírek fő forrása
Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy politikai választást nyerni álhírek nélkül gyakorlatilag lehetetlen, ezért várhatóan egyre több ilyen ömlik majd ránk, minden oldalról – állítja Krekó Péter, akinek nemrég jelent meg a könyve a témában. Szerinte a hagyományos, presztízzsel rendelkező médiumokat, újságírókat egyre inkább ignorálni fogják, a törzsi logika fogja uralni a nyilvánosságot.
Bobafett: „A valóság fogja őket levadászni”
Cukrásznak tanult Nyíregyházán, de a krémeskészítés helyett volt többek között biciklitaxis Amszterdamban, gyári munkás Barcelonában, Black Jack-krupié Tel-Avivban, vagy mosogató Londonban. Közben ő az egyik legeredetibb magyar hardcore rap-arc, aki hol a világ körüli kalandjairól, hol a Jancsika nevű tacskótársáról mesél, hol keményen odavág a honi politikának. Bobafettel beszélgettünk.
Parragh László megint az oktatásügy élére áll. Lehet, hogy megvilágosult?
„Élethosszon át tartó tanulás” – ilyen tőle meglepő kifejezéseket mondott például. Vélemény.
Jobban járunk, ha örömet csempészünk annak tanulásába is, ami nem érdekel
A kicsik rengeteg mindent megtanulnak, ráadásul úgy, hogy az közben örömöt nyújt nekik, de az iskolában elromlik valami, és kínná válik a tanulás – állítja Lantos Mihály tanulásmódszertani tréner. Lehet-e játszva tanulni? Miért fontos a humor ebben a folyamatban? Hogy vegyük rá a gyereket az olvasásra? Interjú.
Multikulti és a sötét jövő – most ezekre a sorozatokra fog rászokni
Mindenki nyugodjon meg, nyárelőn is lesz miből válogatnunk, ha sorozatokra vágyunk. A Westworldről reményeik szerint kiderül, hogy a végtelenített szerkezetű Lost sorsára jut-e, vagy pedig egy szerethető és követhető science fictionné kupálódik ki. Többek között érkezik Antonio Banderas alakításában a nőcsábász festőzseni, Pablo Picasso is, és alig várjuk A szolgálólány meséjének folytatását, amely szerkesztőségünk megítélése szerint joggal pályázik a korszakos mestermű címére.
Balekok, akiket utálni kéne, mégsem megy
Egy béna, tipródó bankrablóhoz sokkal könnyebb kötődni, mint egy profihoz, nem véletlen, hogy a filmipar is szívesen dédelgeti ezeket a figurákat. Cikkünkben összegyűjtöttük a filmtörténet legidétlenebb bűnözőit, olyan emlékezetes alakításokat, amelyben élvezhető módon keveredik az esetlenség és a rettenthetetlenség.
Körkörös migráció: magyar házi gondozók ezrei ingáznak nyugat felé
Büszkébbek lennének, ha a magyar egészségügyet szolgálnák, de az itthoni fizetésekből nem tudnak megélni, így Ausztriába, Németországba ingáznak idős embereket gondozni. Nagyjából annyian választják ezt az utat, ahány ápoló a magyar egészségügyi és szociális rendszerből hiányzik. A migráns házi gondozók toborzására külön iparág épült, a közvetítőkkel azonban nem árt vigyázni.
Minek is jár a gyerek iskolába? Ezt senki nem mondja el neki
Ha tisztában lennének az oktatási célokkal, sokkal motiváltabbak lennének a tanulásra, és jobb teljesítményt érnének el a diákok – állítja Steklács János, az ELTE tanszékvezetője, aki szerint számos példa van arra, hogy lehet ezt elérni. Úgy véli, el kellene felejteni a kronológikus irodalomtanítást, az évtizedek óta rögzült kötelező olvasmányokat, inkább az olvasás megszerettetésére kellene koncentrálni. És ha ehhez kortárs irodalom, vagy a Kispál és borz kell, hát azzal. Interjú.
Játék és ideológia: amikor a hatalom megmondja, mit tehet a gyerek
Nem lehet elég korán kezdeni az adott kornak megfelelő alattvalók kinevelését – gondolja minden hatalom, ezért már a játékok kifejlesztőitől is elvárták, hogy közvetítsék a „helyes” ideológiát. A Kiscelli Múzeum nemrég nyílt tárlatának ez csak az egyik tanulsága. De ha valakinek tele a hócipője a tanulságokkal, akkor is játszhat egy jót a templomból kialakított kiállítóteremben.
"Ha elkezdjük használni, az szétrobbantja az iskolát"
A digitális pedagógia nem a kütyükről vagy a sávszélességről szól, sokkal inkább egy új tanítási szemléletet takar – állítja az évek óta ilyen módszerrel dolgozó Prievara Tibor és Nádori Gergely. Erre azért is szükség van, mert szerintük a diákok számára a mai iskola teljesen érdektelen. Mit változtathat ezen egy digitális tanóra? Miért tévhit, hogy minden mai gyerek digitális írástudó? És miért nem elég, ha a tanárok okos appok segítségével tanítanak?
Polónyi István: "Hamis tényekre épül az oktatáspolitika"
A korábban radikálisan tandíjellenes Orbán által bejelentett durván magas képzési díjak után hangos hallgatói demonstrációsorozat rázta meg a fővárost és a vidéki egyetemi városokat, de mára mintha csend lenne az egyetemek körül. Ez azonban csak látszatnyugalom, a miniszterelnök által kirendelt kancellárok által irányított intézményekben ma senki nem mer ugrálni. A felsőoktatás és a szakképzés átszabása tévút, az csak a vállalatok, vállalkozások rövid távú érdekeit szolgálja. Interjú Polónyi István oktatáskutatóval.
Elbutítás vagy nagytakarítás – teljes bizonytalanság fenyegeti az oktatást
A Fidesz „jó szokása” szerint oktatási programmal sem készül, de több jelből sejthetjük, mi következik.
Harry Potter harca János vitézzel: az elmúlt nyolc év az oktatásban
Példátlan átalakítást hajtott végre az oktatási rendszerben az Orbán-kormány 2010-től. Példátlanul sok területre kiterjedőt és példátlanul mellőzve a szakmai érveket, nemzetközi trendeket, a párbeszédet. A reformok átgondolatlanságát az mutatja legjobban, hogy az utóbbi évek már a saját intézkedéseik visszaalakításáról szóltak. Az "eredmények" már jól látszanak.
Hat lemez, amelyet nem hallhat a rádiókban: mi bemutatjuk, ön szeretni fogja őket
Fél tucat új album, hat külön bejáratú világ, hiphop, indie, artpop és klasszikus dalszerző-énekes lemez – ezeket találtuk a legizgalmasabbnak az év első másfél hónapjából.
"Olyan diákokat kell nevelnünk, akikre a jó ügyekben lehet számítani"
A jó oktatás titka, hogy a pedagógusok bizalmon alapuló emberi kapcsolatot építenek ki a diákokkal – véli Jukka Sinnemäki, a magyar kapcsolatokkal rendelkező finn pedagógus, aki elmondja, mit tanulhatnánk a finn oktatástól, és milyennek képzeli a jövő iskoláját.
Székely Csaba: Ha drámát írnék abból, amiben vagyunk, tragédia lenne a vége
"Szerintem dolga a színháznak, hogy kommentálja, amiben vagyunk, nem kell behúzni fület, farkat! Akinek ez nem illik az alkatához, ne csinálja, de akinek kedve van hozzá, miért ne tegye?" – mondja a 36 éves marosvásárhelyi Székely Csaba, a kortárs magyar irodalom egyik legkülönlegesebb személyisége. Bánya-trilógiájával (Bányavirág, Bányavakság, Bányavíz) futott be, most jelent meg drámáinak gyűjteménye Idegenek címmel, de dolgozott az Alföldi-féle Passio XXI.-en és írt egy történetszálat a Terápia harmadik évadába is. Interjú.
"Más fegyverem nem volt, hogy csillapítsam a tornatanár gúnyolódó megjegyzéseit"
A múlt héten – a készségtárgyak értékeléséről szóló cikkünk kapcsán – arra kértük olvasóinkat, hogy írják meg nekünk, milyen élményeik vannak a rajz-, a testnevelés- és az énekórákkal kapcsolatban. A levelek alátámasztják az általunk leírtakat: a „tesiterror” pedagógusfüggő. Volt, aki csonttörésekről számolt be, de volt, aki hálával gondol vissza tanáraira.