Miközben a magyar kormány a közelmúltban kizárólag külső tényezőkkel – szankciókkal, piaci zavarokkal, háborúkkal – magyarázta a gazdaság stagnálását, több uniós tagállam képes volt gyors növekedésre. Némelyik saját recept alapján, mások uniós támogatással, illetve a kettő ügyes kombinációjával.
Mark Rothko élő és lélegző képei Firenzében, Harold Pinter abszurdja a Katonában, Schumann és Wagner a Fesztiválzenekar előadásában. Kulturális ajánló.
Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben készen állunk arra, hogy segítsük az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnénk a feleslegessé vált ingatlanokat értékesíteni – summázta törekvéseit Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.
Simor András után egy másik korábbi jegybankár, Király Júlia is részletesen beszélt arról, hogyan kényszerült távozni egy nemzetközi pénzintézet vezetéséből.
Erős kiigazításra lesz szükség viszonylag hamar, de ha az új kormány valóban komolyan veszi a kritikus helyzetben lévő költségvetés rendbetételét, 2030-ra be lehet lépni az euróövezetbe – véli Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem vezető kutatója, aki szerint a túlzott hiány veszélyezteti a Magyarországnak járó támogatásokat.
A HVG megszerezte Simor András volt MNB-elnök búcsúbeszédét, ami akkor hangzott el, amikor a bankár távozott az Erste Group felügyelőbizottsági tagságából 2024 tavaszán.
Ha 2010-ben a Gyurcsány–Bajnai-kormány a korabeli fideszes vádak szerint 63 csontvázat hagyott az utódjára a költségvetésben, eltitkolva annak tényleges állapotát, akkor a tizenhat esztendő után távozó Orbán-kormány mostani öröksége egy komplett köztemető lehet.
Sort kell keríteni a családi pótlék és a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére, a minimálbér adójának csökkentésére – véli Katona Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, volt pénzügyi államtitkár.
A Tisza Párt első intézkedéseinek a Roosevelt elnöktől származó száznapos program szellemében a közbizalom helyreállítása köré kell szerveződniük – véli Csaba László akadémikus közgazdász.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az EU-s pénzek mellett az is prioritás az új kormány számára, hogy minél előbb állítson össze egy új költségvetést.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa szerint a Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy kibéküljön az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a nyugati országok befektetőivel.
Oblath Gábor közgazdász szerint a kétharmados Tisza-többség legsürgősebb feladata az, hogy helyreállítsa a magyar kormány iránt súlyosan megrendült nemzetközi bizalmat.
A jegybank korábbi alelnöke úgy véli, ahogy bejelentik, hogy „Magyarország újra Európa része”, megnyílnak az EU-s kohéziós alapok, a fideszes pénzszórás kiiktatásával pedig még ezer-háromezer milliárd forint megtakarítás is elérhető.
A választási években rendszerint olyan költekezést folytatott hatalma megőrzése érdekében a mindenkori kormány Magyarországon, hogy ő vagy utóda utána évekig bajlódhatott a büdzsé rendbetételével, többnyire eredménytelenül. Ez hovatovább csaknem három évtizedes gyakorlat.
Hosszú árnyékot vet a miniszter, majd jegybankelnök Matolcsy György öröksége: fő vonalakban Nagy Márton is az ő irányvonalát követi. Működésük alatt a magyar gazdaság felzárkózása elakadt, és az ország egyre távolabb került az Európai Unió centrumától. Mérleget vontunk az elmúlt 16 év gazdaságpolitikájáról.
Az író április 4-én nyolcvanéves lett, nagyon megünneplik, és ez nincs ellenére.
Több a méltatás, mint a kritikus hang Radnóti Sándor képzőművészeti írásaiban, a személyes kiállításkalauznak is beillő Rácsodálkozás című kötetet 80. születésnapjára adta ki a Magvető Kiadó.
A nyugdíjkorhatár emelése, a járulékfizetés növelése, a Nők 40 szigorítása – egyebek mellett e javaslatok szerepelnek az OECD-nek a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára tett javaslataiban, amelyeket a kormány felkérésére készített el, de fiókban maradtak. Magyar Péter is erre a tervre utalhatott március 15-én – valójában Orbánhoz hasonlóan ő is beérné apró korrekciókkal a kivéreztetett rendszerben.
Orbán Viktor úgy egyszerűsítette le a választás tétjét, hogy Magyarország nem lesz ukrán gyarmat. Közben Kreml-barát ideológusok épültek be az MCC-be, és „állami eszközökkel érik el, hogy a bölcsőtől a koporsóig mindenki ott maradjon a cigánytelepen”. Milyen tanulságot szűrt le Jürgen Habermas élete végén, és milyennek látta merénylőjét Salman Rushdie? Ez a Fülszöveg, az e heti HVG szubjektív ajánlója.
„Egyszer mindenki naplóírásra kényszerül, aki eleget élt és alkotott ahhoz, hogy kinyírják” – jegyezte fel Spiró György 1986-ban, abban az évben, amikor egyszerre volt ünnepelt és üldözött író. Művei betiltásáról vagy engedélyezéséről a legfőbb pártemberek döntöttek. Erről is szól 1986-ban írt naplója, amely mai kommentárjaival kiegészítve jelenik meg.
