Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Olyan globális kereskedelempolitikai szabály nem létezik, hogy az exporttöbbletet produkáló országokra válaszul vámokat lehet kivetni – mondja Balás Péter, aki több mint négy évtizedet töltött el kormányzati és uniós tisztségekben.
Az Orbán-csapat Kollár Kingával akarja kiiktatni a közéletből Magyar Pétert. Ő az orbáni szavakkal támad vissza. A megosztott Magyarország kicsiben olyan, mint az USA a tavalyi választások előtt. Trump vámháborújának tétje az is, hogy ismét recesszióba süllyed-e a magyar gazdaság. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
„Önmagában az, hogy az ember van, hogy élek, azt annyira jónak találom, hogy ahhoz képest a hazámnak az idiótaságai, azok bagatell dolgok” – mondta 60 évesen Esterházy Péter, holott az idiótaságokat soha nem bagatellizálta. A 2016-ban elhunyt író interjúiból a Magvető Kiadó válogatott.
Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka.
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
A szétesett adórendszert zilálja tovább a kormány az szja alóli mentességek kiterjesztésével, a nyugdíjas áfa-visszatérítéssel, mindemellett árrésstopos ráolvasással küzd az infláció ellen.
Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.
A politikai ellenfelei által démonizált 1995-ös megszorító intézkedéseket alapos indokkal hozták, és be is váltották a hozzájuk fűzött reményt: a rendszerváltás után öt-hat évvel a magyar gazdaság a régió éllovasaként alkalmas volt az egyensúlyt őrző, fenntartható növekedésre. A HVG hamarosan Bokros Lajost is megszólaltatja a leghírhedtebb költségvetési kiigazításról.
A nyilvánvaló pénzügyi csőd felé meneteltünk – emlékszik vissza az 1995-ös stabilizációra Surányi György, az MNB akkori elnöke, aki a Bokros Lajos pénzügyminiszterrel együtt összeállított program egyik fő eredményének azt tartja, hogy az 1929–1933-as válság után ismét konvertibilis lett a magyar fizetőeszköz. Interjú.
Reakció a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara gazdasági évnyitóján elhangzottakra. Vélemény.
Tanulságos volt, ahogy Trump és Zelenszkij bepillantást engedett a világpolitika bugyraiba. Tűzszünet és béke: Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, a Tisza Párt szakpolitikusa elemez. Interjú Surányi György egykori jegybankelnökkel. Para-Kovács Imre már látja, ahogy Putyin a Szovjetunió Hőse érdemrendeket osztja Európában. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Kis, nyitott gazdaságban nem lennénk képesek önálló árfolyam-politikát folytatni, az euró átvételének fő előnye, hogy megszűnt az árfolyamkockázat – összegzi tapasztalatait Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank elnöke, aki tavaly július óta már a harmadik ciklusát tölti.
A magas inflációjú években az eurózónán kívüli jegybanki politikának nem voltak előnyei, csak hátrányai – véli Mohácsi Piroska közgazdász. Az áremelkedéshez a jegybankok mennyiségi lazítása is hozzájárult.
Szükség volt arra, hogy gyorsan, arányosan és rugalmasan lépjünk fel a magyarországi válságkezelés során – mondja John Lipsky, aki az IMF első vezérigazgató-helyetteseként a 2008-as pénzügyi válság megfékezésének egyik főszereplője volt.
Jóval olcsóbban jutott hosszú lejáratú hitelhez Horvátország, mint Magyarország. A február 4-én kétmilliárd euró értékben kibocsátott, 2037-ben lejáró állampapírok éves kamatozása 3,25 százalék.
Nem tartotta be a határidőt és átlépte a tervezett költségvetést a kivitelező cég, amelynek tulajdonosa a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám köréhez tartozik.
Új és új gazdaságpolitika között is nagy a különbség. Az argentin elnök teljesen szakított a peronista múlttal, míg a magyar kormány nem ismeri el a hibáit. Bár azt állította, hogy Magyarország jobban teljesít, de ez nem igaz – mondja Kopits György közgazdász, a Költségvetési Tanács első, 2011-ben lemondásra kényszerített elnöke, aki egy Buenos Aires-i magánegyetemen tart kurzust egyebek mellett az EU stabilizációs tapasztalatairól, eredményeiről és kudarcairól.