Hiszterézis.
Több közgazdász azt gyanítja, hogy a magyar gazdaság az idegen hangzású szóval jellemezhető állapotban van, amelynek sajátossága, hogy nem, vagy csak nagyon lassan reagál az őt ért hatásokra; a válság után nem áll vissza az azt megelőző növekedési pályára, hanem évekig kevésbé emelkedőn ragad. A fizikából ismert jelenség közgazdasági újraértelmezését a 2008–2009-es globális pénzügyi válság után kezdték egyre gyakrabban használni, miután az országok így-úgy kikecmeregtek a krízisből, de hosszú ideig nem voltak képesek visszatérni a korábbi tempóhoz.
Az értelmezések és aggodalmak még el sem csitultak, amikor beütött a koronavírus-járvány, amelynek csupán az első, 2020. májusig tartó hulláma 5,5 millió megbetegedésből több mint 350 ezer halálesetet okozott. Sok ország gazdasága teljesen leállt, mélyebb visszaesést okozva, mint az 1929–1933-as nagy recesszió. A Nemzetközi Valutaalap kutatóit az ijesztette meg igazán, hogy több fejlett ország még a bő tíz évvel korábbi pénzügyi válságból sem tért magához.
A recesszióknak olyan tartós hatásuk van, amely befolyásolja a trendet – írta Valerie Cerra, Antonio Fatás és Sweta Saxena A hiszterézis és az üzleti ciklusok című elemzésben. Ha a jelenlegi egészségügyi krízist félrekezelik, annak évekig tartó hatása lesz, ami még hosszadalmasabb recesszióhoz vezethet – figyelmeztettek már 2020 májusában. A leállások során szétszakadoztak a termelési láncok, az azt követő felpattanás időszakában szűk kapacitások keletkeztek, beütött az infláció, Oroszország megtámadta Ukrajnát. Elszabadultak az energiaárak, megdrágultak az élelmiszerek, a gyengébb nemzeti valuták spekulatív célpontokká váltak. Mielőtt kitört volna a Donald Trump által beígért béke, az elnök sajátos vámpolitikájával szétzilálta a világkereskedelmet, majd az Egyesült Államok nekirontott Iránnak. Hosszan tartó, állandósult, bizonytalan, instabil állapot jött létre; erre is van idegen eredetű közgazdasági fogalom:
permakrízis.
A válságsorozat telibe találta az energiahordozókban viszonylag szegény EU-t, amelynek keleti határai közel esnek az ukrajnai fronthoz. A magyar gazdaság fő exportpiacai lelassultak, évek óta recesszióhoz közeli állapotban vergődnek, a költségvetéseket megterhelte a fegyverkezési kényszer, és közös teherként Ukrajna támogatása. Egyvégtében ezekkel a sorozatos krízisekkel magyarázták a honi gazdaságpolitika fő alakítói, Nagy Márton volt nemzetgazdasági miniszterrel az élen, miért stagnált három éven át a magyar gazdaság is.
A válságsorozatot megelőző esztendőhöz, 2019-hez viszonyítva, hat év alatt a hazai össztermék csupán 7,3 százalékkal nőtt. Ez csak hajszállal jobb az euróövezet teljesítményénél. Mondhatnánk, hogy együtt sírunk, együtt nevetünk, csak éppen az unió néhány tagja ennél sokszorosan jobb bizonyítványt érdemelt ki a kritikus évek során. Írország, Málta, Horvátország és Lengyelország egyaránt ezek között van, és valamennyiük sajátos arculatot mutat. Vessünk rájuk egy pillantást.
