Ha Magyarország kilép az EU-ból, azzal elveszíti az összes támogatást, az egységes belső piaci részvételre és a schengeni tagságra épülő előnyök nagy részét is. Gulácsi Gábor közgazdász számolta ki, mekkora tétel lenne a veszteség.
Hogyan próbálja titkolni Orbán Viktor az egyre nagyobb káoszt maga körül, illetve arról, hogy a politikai porondon megjelent esélyes kihívója, Magyar Péter? Exkluzív tényfeltárás a Szőlő utcai botrány ügyében. A Huxit és Brüsszel elfoglalásának következményei. A honi közélet toxikus jellege. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
„A következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is” – mondta az ünnepen a miniszterelnök, és milyen igaza van. Csak nem úgy, ahogyan érti. Éppen ezért a beszéd után átírtuk a nemzeti konzultáció kérdéseit, hogy végre egyszer korrektek legyenek.
Amikor a tervgazdaság működési zavarai nyilvánvalóvá váltak, akkor ért „csodadoktori” pályája csúcsára a száz évvel ezelőtt született Széchenyi-díjas közgazdász, Liska Tibor. Ha az ő szemüvegével nézünk rá a magyar gazdaság jelenlegi állapotára, elborzasztó a kép.
Hatalmas tétet rendelt Presser Gábor a pénteki Főpróba és a szombati koncertje mellé. Eredetileg az Utolsó billentyű címmel tervezte meghirdetni, de a barátai lebeszélték róla. Ekkor megszámolta a próbateremben lévő hangszerek billentyűit, 404 jött ki, és úgy döntött, hogy az utolsót képletesen sem üti le. Így lett az MVM Dome-ban tartott koncert címe „a” 403. billentyű.
A hazai össztermék csupán 0,4 százalékkal nő, az árrésstopos elfojtási törekvések ellenére 4,7 százalékos lehet az éves infláció, és az Alaptörvényben előírt mérséklődés helyett tovább duzzadhat az államadósság – vélik a Kopint-Tárki kutatói.
Kommunista találmány a progresszív adó – nyilatkozta Orbán Viktor, aki azzal is riogat, a jelek szerint alaptalanul, hogy a Tisza Párt ennek a híve. Ám érdemi párbeszéd helyett nemzeti konzultációt indít.
A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne – véli Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke.
Száz éve született Vitányi Iván. A tudós-politikus emléke előtt konferencián tisztelegtek, az előadások és sok más érdekesség a Mozgó Világ Kiadó jóvoltából most kötetbe szerkesztve is megjelent, benne a HVG munkatársa, Farkas Zoltán írásával. Az Arcképvázlat – elvi keretben című megemlékezést most itt is olvashatják, négy epizódot mesél el a 97 éves korában elhunyt Vitányi Iván és a szerző életéből.
Bár a mozgástér elismerten szűk, a kormány olyan vehemenciával költekezik, mintha ennek semmiféle akadálya nem lenne. A közgazdasági szakma csúcstalálkozóján a stagflációs veszélyekre is felhívták a figyelmet.
Az adójóváírásnak több mint kétmillió haszonélvezője lesz, a vagyonadót pedig néhány száz, legfeljebb 1000-1200 adózó fizeti majd – érvel az szja csökkentése és a legesleggazdagabbak vagyonának megadóztatása mellett Kármán András, a Tisza vezető gazdaságpolitikusa, aki azért sürgeti az EU közös valutájának mielőbbi átvételét, mert annak bevezetéséből a nem eurót használó államok közül Magyarország tudná a legtöbbet profitálni.
Az első fél év stagnálása után lassan kimozdulhat a mélypontról a gazdaság – vélik az elemzők. A választásokat megelőző költekezés azonban visszaüt, mivel megdobja az inflációt, valamint növeli az államadósságot és annak finanszírozási terheit.
Lesz szocho-csökkenés, két számjegyű minimálbér-emelés, Demján Sándor-program 2.0, indul a 47 ezer milliárd forintos fejlesztési terv – ígérte Nagy Márton. Kérdés, miből talál a kormány erre pénzt.
Eddig főleg a külföldi nagyberuházásoktól várt növekedési fordulatot a kormány, most az állami fejlesztések felfuttatásától reméli ezt. Az üzleti környezet szisztematikus rombolása zavartalanul folytatódik.
Richard Quest kineveti Szijjártó Péter vaskos hazugságát, de a magyar gazdaságpolitika is annyi kamuval szolgál, hogy alig győzzük bemutatni. Eközben Orbán Viktor az Adrián nyaralva kimarad a sajátos békefolyamatból, Szolnokon pedig minden rendőr visz magával egy polgárőrt. Farkas Zoltán ajánlja az e heti HVG-t.
„Alul, felül, oldalvást, mindenütt ott van, ráadásul olyan forradalmár, aki nem vérszomjas, ez azért nagyon ritka” – ezzel magyarázta új regényének bemutatóján Spiró György, hogy miért Táncsics Mihály és családja sorsára fűzte fel közel egy évszázad magyarországi történelmét.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag. Így 266 milliárd, illetve 210 milliárd forintot a testület ellenőrzése nélkül költött el a jegybank.
Célzottabbá kellene tenni a támogatást, és a lakáskínálat bővítésére is szükség lenne – veti föl az MNB korábbi elnöke a kormány új lakáshitelprogramjával kapcsolatban. Surányi György egyetemi tanárral a korábbi hasonló támogatások kockázatairól és kényszermegoldásairól is beszélgettünk.
A XX. század egyik kiemelkedő közgazdásza volt, nem tartozott egyetlen irányzathoz vagy iskolához sem – írja a Kornai János öröksége című kötet előszavában az iráni születésű francia közgazdász, Mehrdad Vahabi, aki a magyar tudóst a mentorának tartja.
A háztartások fogyasztásának felfutásától várta a kormány, hogy a gazdaság lendületbe jön. Hiába próbálják mesterséges eszközökkel lefojtani az árak emelkedését, az inflációs várakozás alig mérséklődik. Miért nem bír Nagy Márton az inflációval?
