Eddig főleg a külföldi nagyberuházásoktól várt növekedési fordulatot a kormány, most az állami fejlesztések felfuttatásától reméli ezt. Az üzleti környezet szisztematikus rombolása zavartalanul folytatódik.
Richard Quest kineveti Szijjártó Péter vaskos hazugságát, de a magyar gazdaságpolitika is annyi kamuval szolgál, hogy alig győzzük bemutatni. Eközben Orbán Viktor az Adrián nyaralva kimarad a sajátos békefolyamatból, Szolnokon pedig minden rendőr visz magával egy polgárőrt. Farkas Zoltán ajánlja az e heti HVG-t.
„Alul, felül, oldalvást, mindenütt ott van, ráadásul olyan forradalmár, aki nem vérszomjas, ez azért nagyon ritka” – ezzel magyarázta új regényének bemutatóján Spiró György, hogy miért Táncsics Mihály és családja sorsára fűzte fel közel egy évszázad magyarországi történelmét.
Van lelkifurdalásom, lehettem volna vagányabb vagy harciasabb, de évekig tudomásul vettük, hogy az MNB alapítványait és ingatlanfejlesztéseit nem ellenőrizhetjük – ismeri el Nyikos László felügyelőbizottsági tag. Így 266 milliárd, illetve 210 milliárd forintot a testület ellenőrzése nélkül költött el a jegybank.
Célzottabbá kellene tenni a támogatást, és a lakáskínálat bővítésére is szükség lenne – veti föl az MNB korábbi elnöke a kormány új lakáshitelprogramjával kapcsolatban. Surányi György egyetemi tanárral a korábbi hasonló támogatások kockázatairól és kényszermegoldásairól is beszélgettünk.
A XX. század egyik kiemelkedő közgazdásza volt, nem tartozott egyetlen irányzathoz vagy iskolához sem – írja a Kornai János öröksége című kötet előszavában az iráni születésű francia közgazdász, Mehrdad Vahabi, aki a magyar tudóst a mentorának tartja.
A háztartások fogyasztásának felfutásától várta a kormány, hogy a gazdaság lendületbe jön. Hiába próbálják mesterséges eszközökkel lefojtani az árak emelkedését, az inflációs várakozás alig mérséklődik. Miért nem bír Nagy Márton az inflációval?
Nincs egy kézben az állami vagyon, nagy a veszélye, hogy széthordják – figyelmeztet Mihályi Péter közgazdász, az MTA levelező tagja, aki szerint az állam rendszerint a piaci árnál olcsóbban ad el és drágábban vásárol.
Sokszor kipróbált eszközökkel, ígéretekkel és kedvezményekkel igyekszik visszacsábítani híveit a választások előtt az Orbán-kormány, ezúttal sem mérlegelve azok költségvetési következményeit.
Család < regény – írja könyve alcímében Bán Zsófia.
„A rendszerváltásnak három pillére kell legyen: a jogállam helyreállítása, az állami bűnszervezet, továbbá az orosz csatlósviszony felszámolása” – hangsúlyozza Magyar Bálint szociológus, a maffiaállam-elmélet kidolgozója, aki szerint a rezsimváltó ellenzék igazi szűk keresztmetszete Magyar Péter személye.
Terven felül négymilliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt az ÁKK, holott a költségvetés kamatterhei enélkül is messze a legnagyobbak az EU-ban, különös súllyal nehezedve a gazdaságra.
A gazdasági növekedés lassulása összefügg a politika jellegével, természetével, az intézményekkel, a gazdasági törvényszerűségek semmibe vételével – mondja Csaba László közgazdász-akadémikus, aki szerint a fő hatalmi centrumokat világszerte fokozatosan eluralja az illiberalizmus.
Tavaszi agytakarítás, nettó ocsmányság, vak és tudatlan politizálás, észbontó élet, világuralomra törő techguruk – Farkas Zoltán ajánlja az e heti HVG-t.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
A jegybank közzétette éves jelentését, az ingatlanos cégben közel 50 milliárd forintos értékvesztést számoltak el.
Totalitárius rendszert csak brutális erővel lehet fenntartani. Amint a Kínai Kommunista Párt úgy látta, hogy a korlátozott pluralizmus árt a hatalmának, visszavette a gazdaság ellenőrzését, holott a rendszert a magánvállalkozások mentették meg – mondja Hszü Cseng-kang kínai közgazdász, a Stanford Egyetem professzora. Azt is elmagyarázza, miért ugródeszka Kínának Magyarország az EU piacai felé.
A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása. Az Európai Bizottság friss prognózisa jóval pesszimistább.
A jegybanki igazgatóság asszisztálása, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyi tárca hanyagsága és a képviselők hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy több százmilliárd forint közpénz folyjon el az MNB-nél.
Kizárólag a politikai szempontok számítanak – derül ki a 2026-os költségvetés tervezetéből. Újra a választások előtti féktelen osztogatással erősítenék a kormánypártok győzelmi esélyeit.
