„Amikor a német gazdaság nulla százalékkal nő, és mi kétszer olyan gyorsan, akkor az szintén nulla” – ezzel magyarázta Nagy Márton, hogy miért stagnál a magyar gazdaság. A miniszter jövőre látványos élénkülést vár, a friss adatokból azonban ez nem olvasható ki. Kérdés, hogyan látja péntek este megjelenő értékelésében a helyzetet a Fitch Ratings.
Az intellektuális közokirat-hamisítástól újabb Szőlő utcai áldozatokon át „női szörnyetegekig” – szubjektív ajánló az e heti HVG-ből.
„Ha akart volna, Haydn biztosan meg tudott volna az Esterházyaktól szabadulni. Mozart vagy Beethoven nem nyelt volna tőlük ennyit” – írja Nádas Péter Halott barátaim című új könyvében. A szöveg Esterházy Péter Haydnról írt revüjéből is ismerős.
Beláthatatlanul messze van a költségvetésben újra és újra betervezett négy százalék körüli gazdasági növekedés – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából, amelyből kiolvasható, hogy 2020–2027 között a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben.
Minden idők egyik legdrágább kormányzati ígéretcsomagja kezd összeállni. A kabinet főként olyan problémák orvoslásából igyekszik most politikai tőkét kovácsolni, amelyek nem is léteznének a korábbi döntései és mulasztásai nélkül.
Ha pedig nem hisz, akkor még nagyobb a baj. Orbán Viktornak nem kellett volna mást tennie, mint a saját kezére csapni, és betartani a vállalásait, de ő éppen az ellenkezőjén dolgozik, mint amiről beszél. Az újabb eladósodásnak azonban súlyos következményei lesznek, bárki nyeri is meg a választást. De melyik a miniszterelnök legnagyobb szemfényvesztése, és miben áll az új magyar gazdasági szerkezetet megalkotó Matolcsy György valódi öröksége?
Romlik a befektetői hangulat a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara friss konjunktúrajelentése szerint.
Ha Magyarország kilép az EU-ból, azzal elveszíti az összes támogatást, az egységes belső piaci részvételre és a schengeni tagságra épülő előnyök nagy részét is. Gulácsi Gábor közgazdász számolta ki, mekkora tétel lenne a veszteség.
Hogyan próbálja titkolni Orbán Viktor az egyre nagyobb káoszt maga körül, illetve arról, hogy a politikai porondon megjelent esélyes kihívója, Magyar Péter? Exkluzív tényfeltárás a Szőlő utcai botrány ügyében. A Huxit és Brüsszel elfoglalásának következményei. A honi közélet toxikus jellege. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
„A következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett magyarokkal is” – mondta az ünnepen a miniszterelnök, és milyen igaza van. Csak nem úgy, ahogyan érti. Éppen ezért a beszéd után átírtuk a nemzeti konzultáció kérdéseit, hogy végre egyszer korrektek legyenek.
Amikor a tervgazdaság működési zavarai nyilvánvalóvá váltak, akkor ért „csodadoktori” pályája csúcsára a száz évvel ezelőtt született Széchenyi-díjas közgazdász, Liska Tibor. Ha az ő szemüvegével nézünk rá a magyar gazdaság jelenlegi állapotára, elborzasztó a kép.
Hatalmas tétet rendelt Presser Gábor a pénteki Főpróba és a szombati koncertje mellé. Eredetileg az Utolsó billentyű címmel tervezte meghirdetni, de a barátai lebeszélték róla. Ekkor megszámolta a próbateremben lévő hangszerek billentyűit, 404 jött ki, és úgy döntött, hogy az utolsót képletesen sem üti le. Így lett az MVM Dome-ban tartott koncert címe „a” 403. billentyű.
A hazai össztermék csupán 0,4 százalékkal nő, az árrésstopos elfojtási törekvések ellenére 4,7 százalékos lehet az éves infláció, és az Alaptörvényben előírt mérséklődés helyett tovább duzzadhat az államadósság – vélik a Kopint-Tárki kutatói.
Kommunista találmány a progresszív adó – nyilatkozta Orbán Viktor, aki azzal is riogat, a jelek szerint alaptalanul, hogy a Tisza Párt ennek a híve. Ám érdemi párbeszéd helyett nemzeti konzultációt indít.
A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne – véli Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke.
Száz éve született Vitányi Iván. A tudós-politikus emléke előtt konferencián tisztelegtek, az előadások és sok más érdekesség a Mozgó Világ Kiadó jóvoltából most kötetbe szerkesztve is megjelent, benne a HVG munkatársa, Farkas Zoltán írásával. Az Arcképvázlat – elvi keretben című megemlékezést most itt is olvashatják, négy epizódot mesél el a 97 éves korában elhunyt Vitányi Iván és a szerző életéből.
Bár a mozgástér elismerten szűk, a kormány olyan vehemenciával költekezik, mintha ennek semmiféle akadálya nem lenne. A közgazdasági szakma csúcstalálkozóján a stagflációs veszélyekre is felhívták a figyelmet.
Az adójóváírásnak több mint kétmillió haszonélvezője lesz, a vagyonadót pedig néhány száz, legfeljebb 1000-1200 adózó fizeti majd – érvel az szja csökkentése és a legesleggazdagabbak vagyonának megadóztatása mellett Kármán András, a Tisza vezető gazdaságpolitikusa, aki azért sürgeti az EU közös valutájának mielőbbi átvételét, mert annak bevezetéséből a nem eurót használó államok közül Magyarország tudná a legtöbbet profitálni.
Az első fél év stagnálása után lassan kimozdulhat a mélypontról a gazdaság – vélik az elemzők. A választásokat megelőző költekezés azonban visszaüt, mivel megdobja az inflációt, valamint növeli az államadósságot és annak finanszírozási terheit.
Lesz szocho-csökkenés, két számjegyű minimálbér-emelés, Demján Sándor-program 2.0, indul a 47 ezer milliárd forintos fejlesztési terv – ígérte Nagy Márton. Kérdés, miből talál a kormány erre pénzt.
