„Béke van még, de végletesen alá van aknázva”
Tavaszi agytakarítás, nettó ocsmányság, vak és tudatlan politizálás, észbontó élet, világuralomra törő techguruk – Farkas Zoltán ajánlja az e heti HVG-t.
Tavaszi agytakarítás, nettó ocsmányság, vak és tudatlan politizálás, észbontó élet, világuralomra törő techguruk – Farkas Zoltán ajánlja az e heti HVG-t.
Kikukázta az európai autómárkák némelyikét a nemzetgazdasági miniszter, aki túlzottnak tartja a magyar ipar függőségét a német piactól. Kitart viszont – legalábbis a választásokig – a két számjegyű béremelések, az ár- és árrésstopok mellett, kerül, amibe kerül. Nagy Mártont azért komoly jóstehetségnek nem érdemes tartani, az elmúlt években elhangzott prognózisait rendre felülírta az élet.
A jegybank közzétette éves jelentését, az ingatlanos cégben közel 50 milliárd forintos értékvesztést számoltak el.
Totalitárius rendszert csak brutális erővel lehet fenntartani. Amint a Kínai Kommunista Párt úgy látta, hogy a korlátozott pluralizmus árt a hatalmának, visszavette a gazdaság ellenőrzését, holott a rendszert a magánvállalkozások mentették meg – mondja Hszü Cseng-kang kínai közgazdász, a Stanford Egyetem professzora. Azt is elmagyarázza, miért ugródeszka Kínának Magyarország az EU piacai felé.
A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása. Az Európai Bizottság friss prognózisa jóval pesszimistább.
A jegybanki igazgatóság asszisztálása, a tulajdonosi jogokat gyakorló pénzügyi tárca hanyagsága és a képviselők hozzájárulása is kellett ahhoz, hogy több százmilliárd forint közpénz folyjon el az MNB-nél.
Kizárólag a politikai szempontok számítanak – derül ki a 2026-os költségvetés tervezetéből. Újra a választások előtti féktelen osztogatással erősítenék a kormánypártok győzelmi esélyeit.
A kormány a szuverén nép ellen támad, ez már a mélypont – fogalmaztak a szombati akadémiai konferencián, a tudósok követelése, hogy adják vissza a tudomány autonómiáját.
Háborúellenes költségvetés – ekként jellemezte a jövő évi büdzsé tervezetét Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter a nemzeti színű szalaggal átkötött dokumentumot kedd délután adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. Amikor az ezt követő sajtótájékoztatón arra emlékeztették, hogy bő fél évvel ezelőtt a 2025-öst békeköltségvetésnek nevezték, azt válaszolta: bíztunk Donald Trump győzelmében és abban, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. Az előbbi bejött, az utóbbira még várni kell.
A szokások szerint ünnepélyes körítéssel nyújtotta be az Országgyűlés elnökének a jövő évi költségvetés tervezetét a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton az uniótól vár nagyobb mozgásteret, azt azonban világossá tette: a törvénybe csak olyan uniós forrást tettek, amelynek beérkezése nem jelent kockázatot.
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Olyan globális kereskedelempolitikai szabály nem létezik, hogy az exporttöbbletet produkáló országokra válaszul vámokat lehet kivetni – mondja Balás Péter, aki több mint négy évtizedet töltött el kormányzati és uniós tisztségekben.
Az Orbán-csapat Kollár Kingával akarja kiiktatni a közéletből Magyar Pétert. Ő az orbáni szavakkal támad vissza. A megosztott Magyarország kicsiben olyan, mint az USA a tavalyi választások előtt. Trump vámháborújának tétje az is, hogy ismét recesszióba süllyed-e a magyar gazdaság. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
„Most, 2025-ben egy másik országból és egy másik időből szólalnak meg ezek az interjúk” – írja a minap, Esterházy Péter hetvenötödik szülinapjára megjelent Vanni van című kötet előszavában a szerkesztő, Pál Sándor Attila. A bibliográfiából kiderül, a resztliből több további könyv összejönne. És persze nem resztli lenne. Sem a kötetben, sem a bibliográfiában nem szerepelnek viszont azok a beszélgetések és fellépések, amelyeket az internet szerencsére megőrzött. Ezekből válogattunk, hogy a virtuális térben együtt ünnepeljünk az 1950. április 14-én született íróval, aki 2016. július 14-én hosszú és nyilvánosan követhetővé tett betegsége hunyt el. Megtekintésre (újranézésre?) ajánljuk egyetemi előadását is.
„Önmagában az, hogy az ember van, hogy élek, azt annyira jónak találom, hogy ahhoz képest a hazámnak az idiótaságai, azok bagatell dolgok” – mondta 60 évesen Esterházy Péter, holott az idiótaságokat soha nem bagatellizálta. A 2016-ban elhunyt író interjúiból a Magvető Kiadó válogatott.
Hiába értékelte át gazdasági prognózisát a kormány, az még mindig túl bizakodó.
Elhúzódó folyamat lesz, amíg az MNB tőkehiánya megszűnik – figyelmeztet az ÁSZ, ezzel azt sejtetve, hogy előbb-utóbb adófizetői százmilliárdokat kell erre fordítani. Ez is a Matolcsy-korszak hagyatéka.
A magyar gazdaság új csodaszere a vendégmunkások bevonása a tervezett nagyberuházások megvalósításába, működtetésébe. A vendégmunkásprogram szabályozása azonban kimódolt és túl szigorú – állítja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint nem tesz jót a gazdaságnak, ha hangzatos, zavaros célokból kiindulva rángatják.
A szétesett adórendszert zilálja tovább a kormány az szja alóli mentességek kiterjesztésével, a nyugdíjas áfa-visszatérítéssel, mindemellett árrésstopos ráolvasással küzd az infláció ellen.
Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.