A kormány állítja, hogy az Európai Unió rovarevésre kényszeríti a magyarokat, de a közeljövőben az ízeltlábúak jó eséllyel minimális mennyiségben kerülnek be a nyugati étrendbe. És azt sem fogjuk észrevenni.
Két új járatot és tucatnyi járat sűrítését jelentette be Budapestről a diszkont légitársaság, amelynek vezetői cáfolták azt is, hogy szóba került volna, felvásárolja őket a Lufthansa.
Egy multiverzumos szuperhősfilm paródiája vagy mély családi dráma? Egy biztos: a Minden, mindenhol, mindenkor alkotói egyáltalán nem a megszokott utat járták, eredetiségüket pedig hét Oscarral díjazta az amerikai filmakadémia. Mi is ennyit adnánk neki?
Recepteket kértünk a mesterséges intelligenciától, de nem voltunk maradéktalanul elégedettek. Félig-meddig gyakorlati szinten is létezik azonban már az a technológia, amellyel a gép is tökéletes ételeket tud előállítani.
Megújult hévvel zajlik a vita az infláció kezeléséről a jegybank elnöke és a kormány tagjai között, a gazdasági évnyitó pedig még az MKIK elnökének is alkalmat adott arra, hogy beleszálljon Matolcsy Györgybe. De ki fogja végül letörni az inflációt?
Az infláció letörése és a recesszió elkerülése – két látszólag egymásnak ellentmondó feladat áll a kormány előtt. A gazdaságpolitika irányítói, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján beszéltek arról, hogyan is képzelik ezek megoldását. Egy dologban azonban szakítottak a hagyománnyal: idén második éve nem volt jelen a találkozón a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György, neki kijutott bőven a kritikákból is.
A Covid után jött a megélhetési válság, amelyet Magyarországon még tetézett egy kiugró élelmiszer-drágulás és a kata szabályainak szigorítása. Hogyan reagálnak minderre az ételkiszállító cégek, és milyen jövőt jósolnak a felfutóban levő üzletágnak a világban és Magyarországon? A Foodpanda új magyarországi ügyvezetőjével, Radeczky Zoltánnal és a társaságot tulajdonló világcég, a Delivery Hero Europe január óta hivatalban lévő vezérigazgatójával, Pedram Assadival beszélgettünk.
Vajárcsökkenés után hagymaárrobbanás előtt jártuk be a hazai élelmiszerüzleteket, ahol úgy tapasztaltuk: ha az infláció letörésére várunk, érdemesebb a piaci folyamatokat figyelni, mint a kormány intézkedéseit.
A háború nem csak azt mutatta meg, hogy az EU geopolitikai ereje elmarad az Egyesült Államoktól, de azt is, hogy gazdasági ereje is könnyebben roppan meg globális versenytársainál. Az összkép azonban messze nem olyan negatív, mint ahogy azt Orbán Viktor igyekszik bemutatni.
A hetvenes években sokan összerezzentek arra a gondolatra, hogy nyers halat egyenek, ma pedig az egész világ a szusiért rajong. Most ugyanígy idegenkedünk a rovaroktól, a magyar kormány meg egyenesen félti tőle az embereket – de vajon így lesz-e ez tíz év múlva is? A hvg.hu-nál a bátrak útjára léptünk: nyers és szárított rovarokkal felfegyverkezve főztünk egyet, aztán meg is kóstoltuk a végeredményt.
Hol van már a tavalyi forgalom, vagy akár a karácsonyi roham az élelmiszerüzletekben? Januári bolti körképünk csak egy dologban hasonlít az elmúlt éviekre: az árak növekedése továbbra sem állt meg.
Orbán Viktor vállalása nagyjából annyira bátor, mint ha megígérte volna, hogy a Tisza mostantól Szolnok után Szeged felé folyik majd tovább. Csak azt ígérte meg, ami már most szinte biztosra vehető, és amihez nagyon nagy részben semmi köze nincsen a kormánynak, de majd jó lesz elbüszkélkedni vele, amikor sikerül.
Vállalható divat, több mint vállalható áron – nagyjából mindent ennek a célnak vet alá az ír cég, amely, amolyan fapados ruhaboltként, Dublinból indulva szerzett hírnevet. Amíg azonban a Primark spórol, vásárlói annál több pénzt hagynak a pénztárnál.
Az elmúlt három évünk arról szólt, hogy megpróbáltunk újabb és újabb sokkokhoz hozzászokni. 2023 elején mennyire mondható el az, hogy konszolidálódik a helyzet, és kiszámíthatóbbá válik a gazdasági környezet? Gazdasági podcastunkban ezúttal jósolni próbálunk, a világ és Magyarország gazdaságának közeli, és nem annyira közeli jövőjéről. Adásunk vendége Sztakó Szabolcs és Kovács Gábor.
Mostani arcát senki nem ismerte, a hangjáról egyetlen, harminc éve készült felvétel került nyilvánosságra, az azonban biztosra vehető: a hétfőn, Palermóban őrizetbe vett Matteo Messina Denaro épp olyan otthonosan mozgott a filmekből ismert régimódi maffiavilágban, mint a modern üzleti életben.
Az ember akkor is újságíróként látja a világot, amikor nem újságíróként tekint rá? Mi történik, ha azért megy, hogy kikapcsolódjon, de a világ ezt nem hagyja? Mi formáljuk a híreket vagy azok formálnak minket? Szuvenírként ezeket a kérdéseket hoztam haza 2022 két meghatározó nyaralásából. Két olyan helyről, ahová gondolkodás nélkül visszatérnék bármikor, bármi ellenére.
Az olasz kávé legendáját a leghosszabb ideje, 140 éve a Caffe Vergnano élteti. A piemonti cég születésnapján mi is ott lehettünk egy Torinó melletti faluban, mi is tanúi lehettünk annak, ahogy generációk adják át egymásnak a tudást, ami egy vállalkozás túléléséhez kell.
2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.