Mostani arcát senki nem ismerte, a hangjáról egyetlen, harminc éve készült felvétel került nyilvánosságra, az azonban biztosra vehető: a hétfőn, Palermóban őrizetbe vett Matteo Messina Denaro épp olyan otthonosan mozgott a filmekből ismert régimódi maffiavilágban, mint a modern üzleti életben.
Az ember akkor is újságíróként látja a világot, amikor nem újságíróként tekint rá? Mi történik, ha azért megy, hogy kikapcsolódjon, de a világ ezt nem hagyja? Mi formáljuk a híreket vagy azok formálnak minket? Szuvenírként ezeket a kérdéseket hoztam haza 2022 két meghatározó nyaralásából. Két olyan helyről, ahová gondolkodás nélkül visszatérnék bármikor, bármi ellenére.
Az olasz kávé legendáját a leghosszabb ideje, 140 éve a Caffe Vergnano élteti. A piemonti cég születésnapján mi is ott lehettünk egy Torinó melletti faluban, mi is tanúi lehettünk annak, ahogy generációk adják át egymásnak a tudást, ami egy vállalkozás túléléséhez kell.
Amerikai, francia és angol hagyományok is formálták azokat az ételeket, amelyek karácsonykor az asztalunkra kerülnek. És persze az orosz hússaláta.
2022-ben minden az árak, pontosabban az áremelkedések körül forgott – az infláció elszállása azonban nem oka, sokkal inkább következménye volt mindannak, ami ebben az évben történt az energiapiaci turbulenciától kezdve a háborún át az aszályig. Gazdasági podcastunk évzáró adásában ezeket az okokat és következményeket elemeztük vendégeinkkel.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
Prémium online szupermarketnek indult, aztán először jött a Covid, most pedig az elszálló árak – mindkettő a stratégia felülvizsgálatára kényszerítette a Kifli vezetését. De hogyan reagál egy üzletlánc arra, ha hetente nőnek a beszállítói árak és közben egyre több árura terjed ki a fogyasztói árak korlátozása? És hogyan reagálnak a fogyasztók a drágulásra? Klekner Péterrel, a Kifli.hu ügyvezető igazgatójával, és Sárközi Péterrel, a társaság üzleti elemzőjével beszélgettünk.
A Mol a jövő épületeként jellemzi új székházát, a fővárosiaknak azonban már csak az első "felhőkarcoló" lesz, amit vagy szeretni kell vagy utálni. A mai nap mindenesetre az ünneplésé volt egy viharos időszak után.
A kilencvenes évek inflációja találkozik a hatvanas évek áruhiányával – idén hatodik alkalommal vásároltunk be karácsonyra.
Nagy vonalakban sem látszik a jövő évi költségvetés, nem tudni, mennyit kereshetnek az emberek, milyen lesz a kórházi ellátás, hova és mikor szervezik ki az elfekvőket. Ez csak néhány azok közül, amelyek rendezésével adós a kormány, amely tág feltételeket szabott az üzemanyagárstop kivezetésére is. Nehéz év volt az idei, és a következő sem tűnik jobbnak. A tervezhetetlenség pedig csak ront a helyzeten. 7 pontban foglaltuk össze a legnagyobb bizonytalanságokat.
Rekordokat dönt az infláció, a szemünk láttára veszít értékéből a pénzünk, de a hagyományos befektetési formák sem feltétlenül remekelnek. Gazdasági podcastunk mostani adásában arra keresünk választ Bencze Lajossal és Tóth Leventével, mit kezdhetünk azzal az összeggel, ami még megmarad a havi fizetésünkből, mennyire kell elfelejtenünk mindazt, amit a befektetésekről tanultunk korábban.
Kiugró növekedés, az árak stabilizálódása és árcsökkenés is jellemezte a magyar boltokban a novembert – azt a hónapot, amikor újabb két termékkörre terjesztette ki a kormány az árstopot, mihelyst szembesült azzal, hogy éves szinten 40 százalékra nőtt az élelmiszer-infláció.
Az első magyarországi Michelin-kalauzban két vidéki étterem is csillagot kapott: az esztergomi 42 és a tatai Platán Gourmet, utóbbi mindjárt kettővel lett gazdagabb. A két étterem séfjével, Barna Ádámmal és Pesti Istvánnal beszélgettünk a vidéki és általában a magyar gasztronómiában rejlő lehetőségekről.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
Hivatalos értesítés még nem érkezett arról, hogyan döntött Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban – mondta el Gulyás Gergely a sajtónak, a miniszter szóvá tette, hogy ők is a sajtóból tájékozódnak. Navracsics Tibor szerint viszont minden a menetrend szerint halad.
Kádár János híres mondása hirtelen korunk valóságává vált azzal, hogy a kormány úgy döntött: a tojás mellett az étkezési burgonya árát is korlátozza. A döntés még a 40 százalékos élelmiszerdrágulás árnyékában sem tűnik túl észszerűnek, hozzásegít viszont minket ahhoz, hogy kötött áron próbáljuk ki a magyar konyha elmúlt bő száz évének kreálmányait.
A cég képviselői a tesztelés folyamatáról beszéltek, egy korábbi közbeszerzés pedig árulkodik arról, mindez mennyibe kerül a magyar államnak.
A tatai Öreg-tónál működő Platán Gourmet étterem is két Michelin-csillagos lett a budapesti Stand bisztró mellett –jelentették be csütörtökön este, amikor kihirdették a csúcsgasztronómia legrangosabb elismeréseit, most először az egész országból. A Platán másik része, a Bisztró szintén bekerült a Michelin szélesebb, majdnem ötven éttermet tartalmazó válogatásába. A díjátadó után az étterem séfjével, Pesti Istvánnal beszélgettünk arról, mi az, ami inspirációt adhat a magyar konyhából, és mi az, ami nagyon hiányzik neki belőle.
Egy évvel ezelőtti árakon állt meg az élet több élelmiszer esetében a hazai boltokban, de az élet közben ment tovább, így aki azt remélte, az árstop fékezni tudja az inflációt, annak csalódnia kellett. A kormány új árstopokat akar, előtte néztünk körül az élelmiszerboltokban.
Évtizedek óta nem látott mértékben drágulnak az élelmiszerek, és az elmúlt hónapokban egy másik, rég látott jelenséggel is találkozhattunk: az élelmiszerhiánnyal. Pillanatnyi zavarról van szó, vagy bealkonyult a fogyasztói társadalomnak? A hvg.hu gazdasági podcastjében Szöllösi Rékával és Fórián Zoltánnal beszélgettünk.
