Kár is lenne szépíteni, szomorú a mai nap az Európai Unió és az Egyesült Királyság történetében, a jövő pedig még kevesebb jóval kecsegtet a csatorna egyik és másik oldalán is. A britek távozása 47 év után szabad szemmel is jól látható lyukat üt az EU egyáltalán nem sziklaszilárd falán, a brit társadalomban pedig eddig szunnyadó konfliktusokat hozhat a felszínre. Siker vagy bukás lesz a Brexit?
A kormány szerint a magyarok érdeke, hogy az EU dél-amerikai országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodása minél hamarabb életbe lépjen. A Mercosur-egyezménynek azonban rengeteg ellenzője van, köztük a szennyezett baromfitól és méztől tartó termelők, de a legfurcsább az, hogy másfél éve még ugyanez a magyar kormány is nagy hanggal állt ki ellene.
Brüsszelben Ursula von der Leyen békülékeny hangnemét ellensúlyozhatják bizottsága erős emberei, közöttük az a három újonc, akik lehetetlen feladatokat vállaltak magukra.
Elindítja-e a nehéztüzérséget a kormány az ellenzéki önkormányzatokkal szemben? Beüt-e a régóta várt válság? Elindul-e végre az egészségügy még régebben remélt átalakítása? Jóslataink 2020-ra.
Nem csak a briteknek, az újságíróknak is rögeszméjévé vált a Brexit.
Ami Theresa May-nek nem sikerült, az utódjának, Boris Johnsonnak igen: 124 fős többséggel átment a brit parlament alsóházán az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének alapelveit rögzítő javaslat. Januárban jöhet a Brexit, utána pedig nagyon kemény tárgyalások.
Ne engedje az Európai Bizottság, hogy a kormány adminisztratív trükkökkel vágja el Budapestet olyan forrásoktól, amelyek járnak neki, miközben a kormányzat kezében levő pénzt korrupt módon, nem hatékonyan használják fel – állítása szerint ez a célja Jávor Benedeknek, akit Karácsony Gergely a fővárost képviselő brüsszeli iroda vezetőjének kért fel a napokban. A politikussal arról is beszélgettünk, a városvezetésnek milyen eszközei lehetnek akkor, ha a kormány tovább szűkíti az anyagi lehetőségeit.
A brit választás után a Brexitről szóló egyezkedés a következő szakaszába léphet, ám arra semmilyen garancia nincs, hogy az egyszerűbb lesz a két és fél éve húzódó mostaninál. Az újraválasztott Boris Johnsonnak azonban az is fejfájást okozhat, hogy Skóciában és Észak-Írországban is megerősödtek a nacionalisták, akik egyáltalán nem osztják a kormány elképzeléseit a Brexitről.
Januári Brexitet és újabb öt év konzervatív kormányzást vetít előre a brit választás eredménye. A pesszimista forgatókönyvbe azonban az Egyesült Királyság szétesése is belefér, míg az optimisták annak örülhetnek, hogy a most született bizonyosság legalább a gazdaságra jó hatással lehet majd.
Lengyelország egyelőre felmentést kapott. Nincs megegyezés a 2020 utáni uniós költségvetésről.
A kormányfő kemény feltételeket szabott ahhoz, hogy aláírja a többek között 2050-re karbonsemlegességet előirányzó uniós nyilatkozatot. Az EU állam- és kormányfői tesztelik azt a nagyratörő stratégiát, amelyet előző nap tárt a nyilvánosság elé Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Sem Orbánnak, sem Von der Leyennek nem lesz könnyű dolga.
A brit választás egyetlen kézzel fogható tétje az, hogy a jó ideje húzódó Brexit-cirkuszban ki lesz a porondmester. Nehéz helyzetből kellene a győztesnek kirángatnia a szigetországot, sokan már azt gondolják: igazából az nyer, aki most veszít.
Úgy érezte év közben, hogy jelentősen nő az élelmiszerek ára? Ezt megerősíti hagyományos karácsonyi bevásárlásunk is. Ebből azonban az is kiderül: kevés olyan termék van, amely egy hirtelen drágulás után újból tartósan olcsó tud lenni.
Az elmúlt évtizedek egyik legeurópaibb politikusa vonul ma, pár nappal 65. születésnapja előtt nyugdíjba, ám az legalábbis kétséges, hogy neve ott lesz-e az Európai Unió dicsőségtábláján. Az biztos, hogy az unió legviharosabb időszakában próbálta egyben tartani a közösséget, és ez sokak meglepetésére sikerült neki, még ha ehhez sajátos módszereket is kellett alkalmaznia.
Aligha fogja kifogásolni kedden az EP illetékes bizottsága, hogy meghallgassák a magyar kormány második EU-biztosjelöltjét, Várhelyi Olivért. A csütörtöki meghallgatás annál keményebbnek ígérkezik. Persze az igazi feladat akkor jön, ha a diplomata megkapja a bővítési portfóliót: a folyamatnak komoly ellendrukkerei vannak az unióban.
Végtagjaikat vesztett, többnyire a szíriai polgárháborúban megsebesült embereknek segít egy rehabilitációs központ pár száz méterre a török-szír határtól. A feladat óriási, hiszen sokaknak az sem elég a normális élethez, hogy újra megtanulnak járni. A menekültek így sokszor gyerekeikre hagyatkoznak, akikre 14-15 évesen hárul a családfenntartás terhe. Törökországi riportunk második része.
Tarka nyakkendők, valóságshow-szereplő csalfa feleség, teniszszenvedély - John Bercow minden, csak nem a tipikus brit elitpolitikus.
Egyszerű komédiaként és az amerikai feketék humora iránti tiszteletadásként is nézhetjük Eddie Murphy új filmjét, A nevem Dolemite-ot. Jobban járunk, ha az utóbbit tesszük.
Bár hivatalosan egy hét múlva távozik az Európai Központi Bank éléről Mario Draghi, az euróövezeti jegybank igazgatótanácsának csütörtöki kamatdöntő ülése után már leginkább egy feladata maradt: hogy összepakoljon a Frankfurtban töltött viharos nyolc év után. Mi pedig mérleget vonunk egy olyan elnöki periódusról, amely a túlélést hozta az EU monetáris uniója számára.
A természeti erőforrások értéke is jól mérhető, az ISO pedig már szabványokat is alkotott cégek számára. Mi éri meg jobban: a fenntarthatóság vagy a környezetszennyezés?