A Fidesz képtelen változtatni a hétvégén csúcsra járatott, Gyurcsány Ferencre felépített kampányán, hiába semmi köze a DK elnökéhez Márki-Zay Péternek, akit még Orbán Viktor is jobboldalinak tart.
Hiába készült az ElkXrtuk film, csak a Fidesz kemény magját rántja össze – véli Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója, aki szerint akkoriban nem volt olyan, aki hiteles értelmezést adott volna az eseményekről, így az azokat "fotelből néző" emberek nyitottak voltak a politikai oldalak által kínált legegyszerűsítő, mitikus magyarázatokra.
Márki-Zay Péter sikerével egy pillanat alatt áthúzták a szavazók az ellenzéki pártok és a kormány előzetes várakozásait is, megüzenve: azt akarják, hogy mások alakítsák a politikát. Az érintettek még emésztik az eredményt, de vajon nyer, vagy inkább kockázatokat vállal Márki-Zay Péterrel az ellenzék?
A komáromi Csillagerődben az európai szobrászat több száz remekműve látható együtt. A százéves, mára műtárggyá nemesült gipszmásolatok a megvásárlásuk után nem sokkal annyira vállalhatatlanoknak minősültek, hogy raktárba kerültek, de most ismét elkezdi értékelni őket a világ.
A Jóistenbe vetett erős hittel képes vagyok ellenállni akkor is, ha Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc egymással versengve akarnak lejáratni – mondta Márki-Zay Péter a HVG-nek adott interjúban, aki szerint ő egyesíti most az egykori SZDSZ-t és MDF-et.
A miniszterelnök-pártelnök emberarcú és veterán fideszeseket vet majd be a billegő körzetekben, a vesztes meccsekre pedig fiatalokat és egykori polgármestereket jelöl: vigyék el ők a balhét.
A magyar elitek életében erősebb, szorosabb kötelék a vadászat, mint akármelyik ideológia – állítja Majtényi György az Egyetértés Vadásztársaság – Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai című, megjelenés előtt álló könyvében.
Olyan a magyar politika, mint egy futóverseny, ahol két futó csak egymást figyeli, miközben a mezőny már rájuk vert néhány kört – mondja Gyurgyák János történész, akivel az Elvesztett illúziók – megtalált történelem című kötetéről is beszélgettünk.
Szubjektív lapajánló.
Kevés civil jelölt méreti meg magát az előválasztáson, amelyen a hat kezdeményező pártnak lejt a pálya. Megtudtuk azt is, Hadházy Ákosnak egy dobása van, az előválasztás, ha nem nyer, az megpecsételheti politikusi jövőjét.
A balkáni országoknak szóló gesztusnak és a Nyugat megleckéztetésének szánta Orbán Viktor kormányfő, hogy Magyarországot kiléptette a limes világörökségi pályázatából. Egyik sem sikerült, csak Magyarország járt rosszul a lépéssel.
A tűzijáték mellé a Szent István-terem 1:1 arányú másolatát adja a kormány augusztus 20-án a magyar népnek. Ha a Fidesz 2022-ben nyerni tud, beindulhat a Budavári Palota teljes kisajátítása a hatalmi reprezentáció számára.
A Bauhaus alapítója úgy tartotta, a nők nem képesek három dimenzióban gondolkodni. Czóbel Béla megdöbbent, amikor felesége halála után az ágy alól előkerültek az asszony páratlan festményei. Martos Gáborral, a műkereskedelem kutatójától megtudhatjuk, miért értékelték le a nők művészi képességeit évszázadokon át, és átlendült-e az inga? Interjú.
Ugyanazt a kultúrharcot folytatja a kormány a melegek ellen, mint a menekültekkel szemben, de ez veszélyesebb játék. Az ellenzék népszavazási kezdeményezését viszont jogi eszközökkel hatástalaníthatja.
Összesen több mint 31 milliárd forinttal kapnak többet két év alatt a kiemelt kulturális intézmények: az Operaház jár a legjobban, de a Magyar Művészeti Akadémia is többel gazdálkodhat.
Új fejezetet akar nyitni az emlékezetpolitikában a főváros a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművével. Az előkészítés is a mű része lesz, sőt lehet, hogy az maga a mű.
Ez a HVG hetilap ajánlója.
Újító gondolatok helyett központosítás – így összegezhető L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeum vezetésére beadott pályázata, amelynek tanúsága szerint főleg a harmincas évek újraértékelése vonzza.
Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.
Az utóbbi időben a gyepművelés új, pontosabban ősi formái is politikai fegyverré váltak a fővárosi vezetéssel szemben. De miért is van szükség méhlegelőre a városban? – kérdeztük Bardóczi Sándor budapesti főtájépítésztől.
