A Jóistenbe vetett erős hittel képes vagyok ellenállni akkor is, ha Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc egymással versengve akarnak lejáratni – mondta Márki-Zay Péter a HVG-nek adott interjúban, aki szerint ő egyesíti most az egykori SZDSZ-t és MDF-et.
A miniszterelnök-pártelnök emberarcú és veterán fideszeseket vet majd be a billegő körzetekben, a vesztes meccsekre pedig fiatalokat és egykori polgármestereket jelöl: vigyék el ők a balhét.
A magyar elitek életében erősebb, szorosabb kötelék a vadászat, mint akármelyik ideológia – állítja Majtényi György az Egyetértés Vadásztársaság – Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai című, megjelenés előtt álló könyvében.
Olyan a magyar politika, mint egy futóverseny, ahol két futó csak egymást figyeli, miközben a mezőny már rájuk vert néhány kört – mondja Gyurgyák János történész, akivel az Elvesztett illúziók – megtalált történelem című kötetéről is beszélgettünk.
Kevés civil jelölt méreti meg magát az előválasztáson, amelyen a hat kezdeményező pártnak lejt a pálya. Megtudtuk azt is, Hadházy Ákosnak egy dobása van, az előválasztás, ha nem nyer, az megpecsételheti politikusi jövőjét.
A balkáni országoknak szóló gesztusnak és a Nyugat megleckéztetésének szánta Orbán Viktor kormányfő, hogy Magyarországot kiléptette a limes világörökségi pályázatából. Egyik sem sikerült, csak Magyarország járt rosszul a lépéssel.
A tűzijáték mellé a Szent István-terem 1:1 arányú másolatát adja a kormány augusztus 20-án a magyar népnek. Ha a Fidesz 2022-ben nyerni tud, beindulhat a Budavári Palota teljes kisajátítása a hatalmi reprezentáció számára.
A Bauhaus alapítója úgy tartotta, a nők nem képesek három dimenzióban gondolkodni. Czóbel Béla megdöbbent, amikor felesége halála után az ágy alól előkerültek az asszony páratlan festményei. Martos Gáborral, a műkereskedelem kutatójától megtudhatjuk, miért értékelték le a nők művészi képességeit évszázadokon át, és átlendült-e az inga? Interjú.
Ugyanazt a kultúrharcot folytatja a kormány a melegek ellen, mint a menekültekkel szemben, de ez veszélyesebb játék. Az ellenzék népszavazási kezdeményezését viszont jogi eszközökkel hatástalaníthatja.
Összesen több mint 31 milliárd forinttal kapnak többet két év alatt a kiemelt kulturális intézmények: az Operaház jár a legjobban, de a Magyar Művészeti Akadémia is többel gazdálkodhat.
Új fejezetet akar nyitni az emlékezetpolitikában a főváros a Háborúkban megerőszakolt nők emlékművével. Az előkészítés is a mű része lesz, sőt lehet, hogy az maga a mű.
Újító gondolatok helyett központosítás – így összegezhető L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeum vezetésére beadott pályázata, amelynek tanúsága szerint főleg a harmincas évek újraértékelése vonzza.
Nem sajnálja a pénzt a kormány a lovas színházra, amelytől politikai hasznot is remél. A műfaj koronázatlan királya, Pintér Tibor most mutatta be Izsákon a Szent Lászlóról szóló rockoperát, amelyet a pozsonyi csatáról készített animációjával köznevetség tárgyává lett Magyarságkutató Intézet hitelesít.
Az utóbbi időben a gyepművelés új, pontosabban ősi formái is politikai fegyverré váltak a fővárosi vezetéssel szemben. De miért is van szükség méhlegelőre a városban? – kérdeztük Bardóczi Sándor budapesti főtájépítésztől.
Alföldi Róbert színész-rendező szerint az embereket nem tanították meg arra, hogyan kell demokráciában élni, a hatalom pedig gátlástalanul kihasználja a Kádár-kori reflexeket. Nem akar LMBTQ-aktivista lenni, mert nem az a fontos, kit üldöznek éppen, hanem az, hogy üldöznek. Az elmúlt időszak döntései után azt mondta, talán abban lehet reménykedni, hogy a hatalom fél, azért akar mindent megszerezni még az utolsó hónapokban.
„Mikor súlyos kormánygondjai között kifáradt, és zaklatott életében csendet, pihenést keresett, leginkább Alcsúton találta azt meg. Alcsút sok örömöt nyújtott neki, talán azért is, mert egyedül az ő teremtménye volt. A sivatagból néhány esztendő alatt paradicsomot varázsolt” – így írta le érzékletesen Lestyán Sándor, hogyan kötődött kétszáz évvel ezelőtt József nádor a Fejér megye északkeleti csücskében elterülő birtokaihoz. Az életrajzíró szerint a Habsburg főherceg megszállottságát a helyiek is örömmel fogadták: „Minél kietlenebb, minél kopárabb volt a talaj, annál lelkesebben törekedett, hogy termékennyé változtassa. Gyakran felkereste itt jobbágyait, akik úgy tisztelték, mint édesapjukat.”
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
Nem igazán látszik, hogy a kulturális kérdések központi szerepet játszanának az ellenzék politikájában, hiszen ezekkel nem lehet nyerni. Hiller István és Bozóki András viszont feltűnt a lehetséges miniszterjelöltek között.