Nem a Nyugatnak, hanem hazájának árt világörökségi kavarásával Orbán Viktor

A Római Birodalom leginkább folyamok mentén kijelölt határát palánkokból vagy kőből épült erődítések, sáncok, árkok, falak, látótávolságra lévő őrtornyok, szabályos alaprajzú katonai táborok sora határolta, melyek jó minőségű, sok helyen kikövezett hadiutakat is védtek. A dunai limes romjai, Magyarországon leginkább alapfalak, ma is láthatók Európa-szerte. Abban azonban még a szakértők is megosztottak, hogy mennyire érdekesek ezek az egyentervek alapján épült katonai létesítmények.

Valószínűleg nem téved nagyot, aki azt mondja, hogy az egykori dunai limes megmaradt emlékeinél fontosabb annak szimbolikus jelentősége. Ez a vonal volt a civilizáció és a barbár világ határa, elválasztotta, de össze is kötötte a kettőt. Róma ugyanis néha a katonáival is, de leginkább a kereskedőivel mélyen benyomult a barbarikumba.

Ha végül meg is dőlt a Római Birodalom, az egykori barbárok maguk is Róma örököseiként hozták létre a mai Európát, birodalmaik Róma nagyságát akarták helyreállítani még évszázadokkal később is. A mintegy hatezer kilométeres, három földrészen futó, Európa tíz országát – főként a Rajna és a Duna mentén – átszelő védvonal ma már nem elválaszt, inkább láthatatlan fonalként az összetartozást jelképezi. Ezért is fontos az UNESCO számára világörökségi rangra emelni a teljes limest.