Lehet-e egy önállóan nem létező pártnak létező ifialakulata? Hogyan lesz valaki ifjú kereszténydemokrata? Kinek példakép Rétvári Bence? Menő-e Harrach Péter? Megannyi titok, amelynek megkíséreltünk utánajárni. Szombaton tartotta tisztújító küldöttgyűlését az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, ahol még az is megesett, hogy az elnöki tisztségért többen indultak.
Orbán Viktor kevesebbért is perelt már, mint az ügynökvád. Amennyiben most nem fog, az nemcsak saját múltját, a Fidesz eredetét, de az Orbán-Simicska-háborút is más megvilágításba helyezi.
A mohácsi polgármester szerint a busójárás azért egyedi, mert "itt van", de volt ennél rosszabb beszéd is. Hagyományőrzés, rablóvendéglátás, télzavarás, eszement zsúfoltság. Hétvégi tapasztalataink szerint ezekben a napokban arrafelé a legjobb busónak lenni. A húshagyókeddi máglyagyújtással és koporsóégetéssel véget ér az ötnapos buli.
Orbán 2002 óta nem beszél vele érdemben; az oslói nagyköveti posztról lemondott, mert a Norvég Alap ügyében lényegében meg sem hallgatták, pedig úgy gondolja, ha valakivel nem szabad összeveszni, az Norvégia; a Washingtonnal folytatott vitában finoman szólva nem tartja diplomatikusnak a magyar kormány viselkedését; a Merkel-látogatásnak örül, a Putyin-vizitnél azonban figyelmeztet: nehogy túl drága legyen az olcsó gáz. Interjú Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel, az Orbán-kormány önként távozó nagykövetével.
Folytathatnánk a parafrázist tovább Batsányival, hogy tudniillik vigyázó szemetek Párizsra vessétek, de inkább mindenki magába nézzen, és ha nem tud értelmeset hozzáfűzni, akkor maradjon csöndben.
Kövér László összevonta sűrű szemöldökét, és bajsza alól olyasmit morgott, hogy a fiatal harcosok miatt pártja kezdi elveszíteni a tartását. Pedig a Fidesznek egyedül ez a mohó generáció ad tartást. Más semmi.
Tíz éve tartották azt a népszavazást, amely más mellett a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság kérdéséről is döntött. Az eredmény: eredménytelenség. Azaz közöny. A határokon túl viszont keserűséget, a politikai jobboldalon pedig indulatot váltott ki a döntés. Az előzmények messzire nyúlnak, a következmények máig hatnak.
Nem arról akarok hallani, hogy mi lesz 2018-ban, ’19-ben, 2142-ben, hanem arról, hogy mi lesz holnap.
A választási maraton utolsó állomása következik. Hont András magánendorsmentjét olvashatják.
Lehet kárhoztatni a rémesen ellenszenves oktatásirányítást, nevetni, vagy szörnyülködni a tananyagon, ám az, ami az iskolákban történik, csak következménye annak, amit az iskolán kívül is tapasztalhatunk.
Igaz krónika 2014 nyárutóján a magyarok cselekedeteiről.
Csimbókné megint bajban.
Kimondom, nem körülírom: ti nem hisztek semmiben. Értitek? Semmiben.
Kapcsoljuk Brazíliát.
Aranka, a felcsúti játékosmegfigyelő megértő a harapdálással szemben, de elveszik a diplomácia útvesztőiben.
Aranka igazi tehetségre bukkan, de nem érti. A szállodaszoba viszont mindig tiszta lesz.
Impozáns külsőségek közepette indult útjára a 20. labdarúgó-világbajnokság Brazíliában. Tízezrek tekintették meg a helyszínen a nyitómérkőzést, százezrek özönlenek a dél-amerikai országba, és százmilliók szegezik tekintetüket a tévére a meccsek idején. A magyar futballélet központi településének csapata is nagy szakmai stábbal képviselteti magát a helyszínen. Ott van Csimbókné Lajos Aranka, a Felcsút játékosmegfigyelője, aki a legapróbb részletekről is beszámol.
A felcsúti játékosmegfigyelő.
Csimbókné föltűnik, Márton eltűnik, egy unokaöcs elzüllik, és államtitkár lesz: Aranka Brazíliába megy.
Nemcsak szép, de izgalmas, lebilincselő olvasmány is a szerdán bemutatott Magyar Krónika, mely igazi pezsgést hoz a magyar szellemi életbe, és nem fél nyíltan szólni a sikerekről, derűvel és bizakodással töltve el napjainkat. Olvasni is megtiszteltetés, bár kisebb csalódás, hogy a buzilobbi ellen nem hirdettek harcot.