Kacskovics Mihály Béla



„Ugyanazzal kínlódunk, mint az újságírók” – orosz-ukrán háború a Wikipedián

Az orosz-ukrán háborúról beszámoló magyar Wikipédia-szócikk szerkesztői maguk is kétségeiket fejezik ki, hogy semlegesen számolnak-e be a konfliktus eseményeiről, a lap tetején pedig külön figyelmeztetik is erre az olvasókat. A mára több mint nyolcvanezer karakteres szócikk több ponton hiányos, de arról is vita alakult ki, hogy tekinthetők-e magyar álláspontnak Orbán Viktor, illetve Márki-Zay Péter kijelentései.










A templomokban is felpörgött a kampány, van, aki leplezetlenül tolja a Fidesz-propagandát

A pártok nevét nem mondják ki, de a Fidesz kampányának vezérfonalait lehetett visszahallani a parlamenti választásokat megelőző utolsó vasárnap a papoktól, lelkészektől. A nyílt kiállást a legtöbben kerülik, azonban nem felejtik emlékeztetni híveiket, hogy mekkora segítség volt például a csok, vagy hogy mennyire fontos, hogy milyen körülmények között élnek a gyerekek.




Kikért vagyunk itt? A tanárainkért!

Akik segíthetnek a tanárok helyzetén, azok láthatják, hogy ez nem csak a tanárokról szól, nem arról, hogy a tanárok nem hajlandók tanítani, hanem a diákokról is szól -–hangzik el a szerdai pedagógussztrájkkal egyidőben a Kossuth téren tartott diáktüntetésen. Ott voltunk a kameránkkal.



Térképre tettük, hol szavazhat külföldön – sokaknak drága és időrabló lehet a demokrácia

Marokkótól Kenyáig, Portugáliától Svédországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig 97 ország összesen 146 pontján van lehetőség április 3-án külképviseleti szavazásra. Ez sokaknak több órás utazást és tetemes költséget jelent, vagyis sokkal több bonyodalommal jár, mint a szintén külföldön élő, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók levélszavazása.



Oroszország olyan kitaszítottá válhat, mint Észak-Korea

Felgyorsíthatja a világ blokkokra bomlását az orosz-ukrán háború a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói szerint, és akár még az is elképzelhető, hogy Oroszország Észak-Koreához hasonló páriává válik. A háború jelentősen alakíthat az Európai Unió biztonságpolitikáján is: a következő években eldől, hogy az EU az Egyesült Államok szárnyai alá húzódik be, vagy megpróbál megállni katonailag a saját lábán.