Az ellenzék a Facebookon megpróbálta befogni a Fideszt, de van, amivel elkésett
Nem csodafegyver az ellenzék közösségi médiás kampánya: csupán politikusokat tudtak sikerrel kiemelni rengeteg pénzért, a Megafon Központot lekoppintása nem jött össze.
Nem csodafegyver az ellenzék közösségi médiás kampánya: csupán politikusokat tudtak sikerrel kiemelni rengeteg pénzért, a Megafon Központot lekoppintása nem jött össze.
A pártok nevét nem mondják ki, de a Fidesz kampányának vezérfonalait lehetett visszahallani a parlamenti választásokat megelőző utolsó vasárnap a papoktól, lelkészektől. A nyílt kiállást a legtöbben kerülik, azonban nem felejtik emlékeztetni híveiket, hogy mekkora segítség volt például a csok, vagy hogy mennyire fontos, hogy milyen körülmények között élnek a gyerekek.
A százmilliókból futtatott kormánypárti influenszer szerint az ukrán elnök bele akarja rángatni Magyarországot a háborúba.
Büszkék a tüntető diákokra, de van, aki tart attól, hogy kiállásuk miatt a politika begyűrűzhet az iskolákba. Sztrájkoló tanárokkal beszélgettünk tapasztalataikról, és arról, mi lesz, ha a kormány nem tesz semmit az oktatásért a közeljövőben.
Akik segíthetnek a tanárok helyzetén, azok láthatják, hogy ez nem csak a tanárokról szól, nem arról, hogy a tanárok nem hajlandók tanítani, hanem a diákokról is szól -–hangzik el a szerdai pedagógussztrájkkal egyidőben a Kossuth téren tartott diáktüntetésen. Ott voltunk a kameránkkal.
Orbán Viktor ellenzéki kihívójának háborúval kapcsolatos nyilatkozataira szálltak rá a százmilliókért reklámozott kormánypárti influenszerek, akik már azt a szívességet sem teszik meg, hogy legalább egyedivé tegyék az egyébként amúgy is egy irányba mutató üzeneteiket.
Marokkótól Kenyáig, Portugáliától Svédországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig 97 ország összesen 146 pontján van lehetőség április 3-án külképviseleti szavazásra. Ez sokaknak több órás utazást és tetemes költséget jelent, vagyis sokkal több bonyodalommal jár, mint a szintén külföldön élő, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók levélszavazása.
Napi minimum négy vonat érkezik a Nyugati pályaudvarra, zsúfolásig telve Ukrajnából érkező menekültekkel, a szállásukat, további utazásukat viszont civilek igyekeznek megoldani, önszervező alapon, és sokan hiányolják, hogy nincs felelős hatóság arra, hogy koordinálja, irányítsa őket.
Felgyorsíthatja a világ blokkokra bomlását az orosz-ukrán háború a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói szerint, és akár még az is elképzelhető, hogy Oroszország Észak-Koreához hasonló páriává válik. A háború jelentősen alakíthat az Európai Unió biztonságpolitikáján is: a következő években eldől, hogy az EU az Egyesült Államok szárnyai alá húzódik be, vagy megpróbál megállni katonailag a saját lábán.
A HVG fotósa két napot töltött Beregsurányban, Záhonyban és Tiszebecsen, hogy a háború elől menekülőket figyelje.
Magyar szót a záhonyi vasútállomáson délutánra már szinte nem lehet hallani: ukránok és diákok érkeznek.
Több ezer kilométert utazott két német férfi azért, hogy a magyar határnál segítse az Ukrajnából menekülőket.
Lapunknak többen is arról számoltak be, hogy olyan városokból érkeztek a záhonyi vasútállomásra, ahol már folyamatosan harcok dúlnak.
Folyamatosan érkeznek a menekültek Ukrajnából, de a háború kirobbanása utáni napokban megérkezett a segítség is a magyar-ukrán határra: karitatív szervezetek és civilek igyekeznek segíteni a legelesettebbeken.
A határ menti faluban a református egyház aktivizálta magát: melegedőt hoztak létre azoknak, akiknek órákat kell várniuk arra, hogy rokonaik, barátaik értük jöjjenek.
Amikor az állami segítség várat magára, akkor jönnek képbe a civil szervezetek. Az ukrán–magyar határon jelen esetben az Age of Hope, aminek képviselői a Budapest Bike Maffiával közösen segítenek az Ukrajnából érkezőkön.
Később Nyíregyháza felé vették az irányt.
Hetven menekült éjszakázott a záhonyi közösségi házban, azonban legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogy merre tovább: se magyar ismerőseik, se jövőképük. Egyet tudnak: bármi jobb, mint a háború.
Nem szeretnék megvárni a kényszersorozást, így van, aki inkább az ismeretlenbe ugrik és Magyarországra jön az ukrán–magyar határon átlépő menekültek közül. A határon frissen érkezők túlnyomó többsége kárpátaljai magyar, azonban akadnak olyan ukrán fiatalok is, akiknek nem vonzó perspektíva az oroszok elleni háború.
Szerdán is több száz pedagógus szólalt fel a sztrájkot betiltó kormányrendelet ellen.