A programok előkészítésére 320 millió forintot szán a főváros, de nem csak erről szavaznak szerdán a Fővárosi Közgyűlésben, hanem balesetbiztosabbá tennék az M3-as metrót és kiszélesítenék a Ferihegyi utat.
240 milliárdos árajánlatot kapott a főváros az éves áramfogyasztására, a főpolgármester-helyettes szerint azonban „ez a pénz nincs és nem is lesz”.
Hogyan változik az energiapiac a háború hatására? Milyen jövőképe lehet az orosz gáznak kitett kelet-közép-európai országoknak? Mivel tarthatja sakkban Vlagyimir Putyin a gázon kívül ezeket az országokat, például Bulgáriát? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Budapest Fórum egyik csütörtök délelőtti előadása.
A főváros és a BKV 26 milliárd forintért kilincselne a kormánynál – ha lenne kinél. Ugyanis öt hónap alatt Karácsony Gergely Navracsics Tiborral tudott csupán leülni, Lázár Jánossal például nem. Egyelőre pedig azt sem tudni, hogy a kormány legalább azt az összeget kifizeti-e, amit jogszabályban előírt kötelessége volna.
Hosszú beszéddel mutatkozott be Dobrev Klára árnyékminiszterelnökként, azonban árnyékkormánya tagjait csak hétfőn fogja megnevezni.
A momentumos Havasi Gábor lapunknak arról beszélt, hogy a fővárosi jelentés az M3-as metró felújításáról már 90 százalékban kész van, hamarosan be is mutatják.
A Normális Élet Pártja arra számít, hogy a Nemzeti Választási Iroda el fogja utasítani kérdéseiket, így azokért majd a Kúrián kell küzdeniük.
Két és fél éve dolgoznak rajta, szeptember ötödikével azonban elrajtolt egy új magyar légitársaság, az Aeroexpress Regional. Gépeik az október végéig tartó tesztidőszakban Budapestet és Debrecent kötik össze Marosvásárhellyel és Kolozsvárral. Nem akarnak a nagy fapadosokkal versenyezni, egy teljesen új szegmenst céloztak be, és nagyon számítanak az államra is, hiszen felfogásuk szerint közszolgáltatást nyújtanak. Miért alapítanak a világválság kezdetén légitársaságot? Mi jön a kéthónapos tesztidőszak után? Miért pont egy karmester-orgonista csinálja meg mindezt? Interjúnk Somogyi-Tóth Dániellel.
Feltéve, ha sikerül megállapodnunk az Európai Bizottsággal.
Tiltakozáshullámmal indult a 2022/23-as tanév.
A főváros vezetése úgy véli, egy kormányrendelettel szemben is meg tudnák védeni a helyi rendeletüket. Más kérdés, hogy most nem fenyeget ennek a veszélye.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a múlt héten még azzal indokolta az előterjesztést, hogy Budapest jobb gazdája a víziközműhálózatnak, mint a kormány lenne.
Annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnökön kívül más nem szavazhatja meg az Oroszország elleni uniós szankciókat, a fideszes polgármester a főpolgármesterre próbálja tolni annak felelősségét.
A Fidesz szerint többet kellene rezsitámogatásra költeni, a városvezetés szerint teljesíthetetlen az a mértékű emelés, amit a kormánypárti képviselők várnak.
A költségvetés átalakításával próbálja Budapest finanszírozni az erőteljesen megugró kiadásait.
Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes szerint van olyan forgatókönyv is, hogy a főváros technikai csődbe jut.
Ezek után már abban is kételkedünk, hogy valódi emberek írták le véleményként, hogy mennyire csodás a Beconomist-kurzus.
Továbbra is kapjuk olvasóink leveleit az új katatörvénnyel kapcsolatban, továbbra is szakértők, ezúttal Zara László, az Adótanácsadók Egyesülete elnökének segítségével igyekszünk válaszolni rájuk.
Ősztől száz új iskolaőrre lenne szükség az országban, de enélkül is hiány van belőlük: az állomány feltöltöttsége 79 százalékos. Persze sok a „pályaelhagyó”, a bruttó 260–270 ezres fizetés a jelek szerint nem elég vonzó. Az eddigi két tanév mérlege csaknem 500 intézkedés. Gyakran alkalmaznak az iskolaőrök testi kényszert és néha előkerül a bilincs, a gumibot is.
Harmadik nagylemezére az Aurevoir. felnőtt: mára nem feldolgozzák a régi népzenét, hanem művelőivé, alakítóivá váltak a kortárs folknak, ehhez viszont rengeteget kellett elengedniük korábbi énükből, zeneiségükből.
