Tetszett a cikk?

Rendkívül hosszú vita után, de elfogadta a közgyűlés az új hajléktalanügyi stratégiát, ami a lakhatási válsággal is foglalkozik: felújítási pályázat, és 300 millió forintos szolidaritási alap jön.

Nem sikerült egyhangúlag elfogadnia a Fővárosi Közgyűlésnek az új budapesti hajléktalanügyi stratégiát, a konszenzus egy, a kormánynak szóló javaslatsoron csúszott el. Az ellenzéki képviselők megszavazták a stratégiát, a Fidesz képviselői azonban tartózkodtak, kivéve Kovács Pétert.

Az előterjesztést Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes nyújtotta be, interpellációjában úgy fogalmazott, a hajléktalanság nem csupán a lakhatás hiányát jelenti, hanem fontos megérteni, mennyire vékony az a határ, ami a hajléktalanokat az otthonnal rendelkezőktől elválasztja. Ezt számokkal is szemléltette: mint mondta, a hajléktalanok öt százaléka diplomás, 53 százalékuk pedig érettségit szerzett, vagy szakképzést végzett.

Kiss Ambrus úgy fogalmazott, az új stratégia nem csak a hajléktalanokat, hanem a megfizethető lakhatás kérdését is a központba helyezi. A főpolgármester-helyettes a stratégia fő céljait is kiemelte:

  • jó szociális rendszer kiépítése,
  • a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés bővítése,
  • a közterületi hajléktalanság csökkentése,
  • illetve a méltó ellátási rendszer megteremtése.

„A lakhatás hiányától való félelem a génjeinkben van” – fogalmazott Kiss Ambrus – „ez a stratégiai alkalom arra, hogy a szegénység mélyére nézzünk, és emellett tegyünk is valamit azért, hogy változtassunk ezen a helyzeten” – mondta.

Az új hajléktalanügyi stratégia elfogadásával párhuzamosan a Fővárosi Közgyűlés újraélesztette a Fővárosi Szolidaritási alapot, amit 300 millió forinttal indítottak útjára. Ebből az összegből a kerületek pályázhatnak a lakhatási válság kezelésével kapcsolatos tervekkel.

Emellett elfogadta a Fővárosi Közgyűlés azt a pályázatot is, amivel egy, a lakhatási körülményeken segíteni akaró pályázatot indít a Főváros. Ezen a pályázaton – húsz százalékos önrész hozzáadásával – 50 és 400 ezer forint közti összegekre pályázhatnak rászorulók, az elnyert összeget pedig lakásuk felújítására költhetik el.

Az ülésen az előterjesztések vitája előtt felszólalt a főváros tapasztalati tanácsának egy olyan tagja is, aki korábban hajléktalan volt. Ő ugyanazt hangsúlyozta, mint Kiss Ambrus: hogy a legtöbb hajléktalan nem tehet arról, hogy otthon nélkül maradt. Mint mondta, négy gyermekkel került utcára, és csupán ekkor derült ki számára, hogy négy gyermekkel, kétkezi munkával „kizárt, lehetetlen” segítség nélkül kikerülni a hajléktalanságból.

Mint mondta, a munkájukért kapott pénzből albérletet igyekeztek keresni, az egyik lakás bejárásán pedig azt mondták nekik, hogy

„kutyát, macskát hozhatnak, de gyereket nem”,

hiszen a gyermeket nem lehet kilakoltatni otthonából. A korábban a hajléktalanságot is megélő férfi elmondta: volt, hogy az öngyilkosság gondolata is megfordult a fejében, ettől csak gyermekei mentették meg. Arra kérte beszéde végén a képviselőket, hogy politikamentesen döntsenek az új budapesti hajléktalanügyi stratégiáról.

Wintermantel Zsolt, a Fidesz frakcióvezetője a kérés ellenére is azt mondta, hogy a Fidesz képviselőcsoportja egészen addig nem hajlandó megszavazni az előterjesztést, amíg abból ki nem veszik azt a passzust, amiben a központi kormányt szólítják fel arra, hogy segítsen a fővárosnak a hajléktalanhelyzet megoldásában (például kamatmentes hitellel). Wintermantel azonban kiemelte: hajlandó kompromisszumra. A 117 oldalas stratégiából mellesleg mindössze egy szól a kormánynak szóló javaslatokról.

Kiss Ambrus ennek megfelelően Pikó András és Niedermüller Péter felszólalása közben egyeztetett a Fidesz frakcióval, majd kiállt azzal a javaslattal, hogy kiveszik a kormányt felszólító passzust a stratégiából. Ezután Horváth Csaba, Zugló polgármestere gyávaságnak nevezte, hogy ki akarják venni a passzust, mivel szerinte a kormánynál van a helyzet megoldásának kulcsa. Horváth kijelentette: nem hajlandók megszavazni a passzus kivételét a stratégiából.

Néhány indulatosabb felszólalás után Karácsony Gergely frakciószünetet rendelt el, ami után már egyértelmű volt, ki hogyan fog szavazni: a szünetet követő rendkívül hosszas felszólalásokból egyértelműen kiderült, hogy a Fidesz így nem fogja megszavazni az előterjesztést, az ellenzék pedig igen.

És így történt: a hajléktalanügyi stratégiát elfogadták, a jelenlévő ellenzéki képviselők a stratégia mellett voksoltak, a fideszesek pedig tartózkodtak. Egyetlen ember szavazott ellene: Kovács Péter fideszes polgármester.

A szavazást megelőző vitában a fideszes felszólalóktól előjött a korábban már többször hangoztatott érv is: Wintermantel Zsolt szerint a főváros vezetése a stratégiával „segélyrabszolgaságot” hozna létre, Borbély Lénárd pedig azt mondta, hogy a főváros vezetésének ideje lenne szembenéznie az április 3-i országgyűlési választások eredményével, amit a Fidesz munkaalapú társadalmi képével nyert meg.

A Fővárosi Szolidaritási Alap és a lakhatási körülményeket segítő pályázatról szóló előterjesztéseket a képviselők egyhangúlag megszavazták.

Fotónk illusztráció, az Oltalom egyesület hajléktalan otthonában készült.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!