Kedden egy kárpátaljai városban rakétacsapás ért egy vasútállomás melletti transzformátorállomást. Ugyan gyorsan kijavítható károkat okoztak csupán, a lapunk által megkérdezett szakértő szerint a támadásnak üzenetértéke van a környező országok kormányai számára.
Az orosz-ukrán háborúról beszámoló magyar Wikipédia-szócikk szerkesztői maguk is kétségeiket fejezik ki, hogy semlegesen számolnak-e be a konfliktus eseményeiről, a lap tetején pedig külön figyelmeztetik is erre az olvasókat. A mára több mint nyolcvanezer karakteres szócikk több ponton hiányos, de arról is vita alakult ki, hogy tekinthetők-e magyar álláspontnak Orbán Viktor, illetve Márki-Zay Péter kijelentései.
A védők kijönni, az oroszok bemenni nem akarnak a mariupoli Azovsztal vas- és acélgyárba, ahol a délkelet ukrajnai város utolsó védői tartanak ki. Az orosz csapatok azonban sokszoros túlerőben vannak és folyamatosan bombázzák a gyárat.
Több ellenzéki szavazatszámláló volt a vasárnapi választásokon, mint kormánypárti, többségük pedig nagyvárosokból utazott vidéki szavazókörökbe. A delegáltak egy része azonban nemcsak az eredményeken lepődött meg vasárnap, hanem azon is, hogy a népi-urbánus konfliktus elő sem került a szavazókörökben végzett munka során.
Azokban a körzetekben nyerte a legnagyobbat vasárnap a Mi Hazánk, ahol korábban a Jobbik számított erős pártnak a Fidesz mellett, vagyis úgy fest, a korábbi radikális szavazók pártoltak el a néppártosodó, DK-val lepaktáló Jobbiktól.
A Mi Hazánk elnöke szerint példátlan túlerővel néztek szembe, azonban a parlamentben a nemzet érdekében készek támogatni az ellenzék és a kormány javaslatait is.
A Mi Hazánk Mozgalom alelnöke szerint ellenszélben kellett kampányolniuk, szavazók utaztatásáról beszélt, a Facebook-oldaluk törlése miatt pedig zuckerbergi cenzúrát emlegetett.
Nem csodafegyver az ellenzék közösségi médiás kampánya: csupán politikusokat tudtak sikerrel kiemelni rengeteg pénzért, a Megafon Központot lekoppintása nem jött össze.
A százmilliókból futtatott kormánypárti influenszer szerint az ukrán elnök bele akarja rángatni Magyarországot a háborúba.
Büszkék a tüntető diákokra, de van, aki tart attól, hogy kiállásuk miatt a politika begyűrűzhet az iskolákba. Sztrájkoló tanárokkal beszélgettünk tapasztalataikról, és arról, mi lesz, ha a kormány nem tesz semmit az oktatásért a közeljövőben.
Orbán Viktor ellenzéki kihívójának háborúval kapcsolatos nyilatkozataira szálltak rá a százmilliókért reklámozott kormánypárti influenszerek, akik már azt a szívességet sem teszik meg, hogy legalább egyedivé tegyék az egyébként amúgy is egy irányba mutató üzeneteiket.
Napi minimum négy vonat érkezik a Nyugati pályaudvarra, zsúfolásig telve Ukrajnából érkező menekültekkel, a szállásukat, további utazásukat viszont civilek igyekeznek megoldani, önszervező alapon, és sokan hiányolják, hogy nincs felelős hatóság arra, hogy koordinálja, irányítsa őket.
Felgyorsíthatja a világ blokkokra bomlását az orosz-ukrán háború a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói szerint, és akár még az is elképzelhető, hogy Oroszország Észak-Koreához hasonló páriává válik. A háború jelentősen alakíthat az Európai Unió biztonságpolitikáján is: a következő években eldől, hogy az EU az Egyesült Államok szárnyai alá húzódik be, vagy megpróbál megállni katonailag a saját lábán.
Magyar szót a záhonyi vasútállomáson délutánra már szinte nem lehet hallani: ukránok és diákok érkeznek.
Több ezer kilométert utazott két német férfi azért, hogy a magyar határnál segítse az Ukrajnából menekülőket.
Lapunknak többen is arról számoltak be, hogy olyan városokból érkeztek a záhonyi vasútállomásra, ahol már folyamatosan harcok dúlnak.
A határ menti faluban a református egyház aktivizálta magát: melegedőt hoztak létre azoknak, akiknek órákat kell várniuk arra, hogy rokonaik, barátaik értük jöjjenek.
Később Nyíregyháza felé vették az irányt.
Amikor az állami segítség várat magára, akkor jönnek képbe a civil szervezetek. Az ukrán–magyar határon jelen esetben az Age of Hope, aminek képviselői a Budapest Bike Maffiával közösen segítenek az Ukrajnából érkezőkön.
Hetven menekült éjszakázott a záhonyi közösségi házban, azonban legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogy merre tovább: se magyar ismerőseik, se jövőképük. Egyet tudnak: bármi jobb, mint a háború.