A főváros nem adná át a vízműveket az államnak

A főváros szerint az állam nem lenne jobb gazdája a közel 400 milliárd forint értékű vízközműhálózatnak, ezért nem adnák azt át ingyen - mondta egy háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes.

Miután a fővárosnak az állammal szemben kötelessége költeni a hálózatra, így az jobb állapotban van, mint a többi országszerte. A nyári szünet utáni ülésen mindenesetre szavaznak a kérdésről.

Azt nem látják tisztán, hogy hogyan tudják úgy tartani a költségvetést, hogy a törvényeket is betartsák és működőképes is maradjon a város. Egyelőre kizárólag a megnövekedett költségeiket érzékelik: négy helyett hétmilliárdot kell majd kamatként kifizetniük.

Hatalmas kiadási tétel a közvilágítás is Budapesten, amire ötmilliárd forinttal kell többet költeniük az eredetileg kalkuláltnál. Év elején még az egyetemes szolgáltatási körben voltak, amiből az állam kirakta az önkormányzatokat, akik már a piaci árat fizetik a villamosenergiáért.

Kiss elmondta, a szerdai közgyűlésre bevisznek egy előterjesztést arról, hogy

két órával lerövidítsék a budapesti közintézmények díszkivilágítását.

Így éjfél helyett este tízkor kapcsolnák le a díszkivilágítást, hogy spóroljanak a rezsiköltségeken. Ígérete szerint viszont a közvilágításon közlekedésbiztonsági és bűnmegelőzési célokból nem fognak spórolni.

Kiss elmondta, totálisan átláthatatlan a BKV helyzete is, hiszen a cég likviditási problémákkal küzd (a gondot a 24 milliárd forintos cashflow-probléma jelenti), a kormány pedig Kiss elmondása szerint nem siet közös megoldást találni a problémára.

"Nem tudom megmondani, hogy végig fogjuk-e tudni csinálni az évet" – sommázta a főváros helyzetét Kiss Ambrus, aki szerint három dologtól függ mindez:

1. a kormánytól, hiszen még egy júniusban megszavazott közgyűlési előterjesztésében engedélyt kértek egy 32 milliárdos beruházási hitelkérelemre (ennek az összegnek egy részét a fővárosnak már most előfinanszíroznia kell, hiszen ezek a projektek jelenleg is futnak),
2. attól, hogy a kormány hajlandó-e kifizetni a BKV-nak azt a 14 milliárdos energiaköltségtámogatást, amit a 12 milliárd forintos normatív támogatáson felül igényeltek,
3. valamint attól is, hogy túllépi-e a főváros idén a 25 milliárd forintos folyószámla-hitelkeretét.

Utóbbival törvény sértene, mert egy önkormányzatnak a gazdasági év végén nem lehet folyószámlahitele. Kiss szerint itt is három forgatókönyv van: az egyik, hogy tartani tudják és nem sértenek törvényt, a másik, hogy nem tudják tartani, de a főváros fizetőképes marad, a harmadik pedig a totális technikai csőd.

Kiss elmondása szerint benyújtanak egy olyan előterjesztést is, amivel megtiltanák a budapesti természetvédelmi területen, illetve a magántulajdonban lévő erdők tarvágását is. Kiss szerint erre van jogalapja a fővárosnak, a döntést – már ha megszavazzák – készek megvédeni akár a Kúrián is.

A hvg.hu kérdésére elmondta, Lázár János kezdeményezett egy személyes találkozót Karácsony Gergellyel, de a főváros egyelőre csak a sajtóból értesült a felülvizsgált beruházások listájáról, amelyen több fővárosi egészségügyi beruházás is szerepel.

Kiss beszélt arról is, jelenleg 43 ezer ukrán menekült van Budapesten, azonban a főváros vezetése róluk alig tud valamit. Budapest menekültszállásain mindössze háromszázan vannak, de a többiekért is aggódnak, mert elfogyhat a pénzük, a rezsiköltség növekedése miatt a befogadó családok költségei is nőhetnek, illetve a háború elhúzódása miatt újabb menekültek érkezhetnek. A Magyarországon lévő menekült gyerekek iskoláztatása szerinte megoldott (Hadházy Ákos képviselő vetette fel korábban, hogy már nem tanulhatnak online a gyerekek, ami gondot fog okozni), Kijev kérésére pedig szeptembertől érkeznek ukrán gyerekek táborozni is.