A gázaiak kétharmada nem szerette a szélsőséges Hamászt, de a háború változtathat ezen
Izrael megindította a szárazföldi akciókat a Hamász ellen Gázában. Kérdés, elpusztítható-e a szervezet, amely a háború előtt nem volt népszerű az övezetben.
Izrael megindította a szárazföldi akciókat a Hamász ellen Gázában. Kérdés, elpusztítható-e a szervezet, amely a háború előtt nem volt népszerű az övezetben.
Izrael a Hamász-terrort követő fájdalom és düh ellenére tartózkodik az impulzusdöntésektől. A Gázai övezetbe való bevonulás alapos tervezés nélkül humanitárius válsággal, rendkívüli áldozatokkal és a túszok elvesztésével járhat. A libanoni határnál és Ciszjordániában is fokozódik viszont az erőszak.
Eddig is voltak bajok a globális energiapiacon, az izraeli válság csak ront a helyzeten.
A kegyetlen mészárlással és annak megörökítésével a Hamász azt akarta üzenni, hogy a zsidók senkik – mondja Harel Chorev, a Móse Daján Központ (Tel-avivi Egyetem) történésze, a palesztin ügyek szakértője.
Izrael elhúzódó háborúra készül a Gázai övezetben a Hamász felszámolására, de még nem látni, milyen rendezést képzel el célja elérése után. Az USA és Európa a civil lakosság megkímélésére int.
A felmelegedés által leginkább sújtott, legszegényebb földrészen, Afrikában az üvegházhatású gázok emissziója a legkisebb, és pénz sincs a zöldátállásra. Az első afrikai éghajlati csúcson a finanszírozás megteremtését sürgették.
A hírhedt teheráni börtönben sem hagyja magát Nargesz Mohammadi, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, aki jogvédelmi foglalkozásokat tart és társnőivel zenél a rács mögött.
Alaposan átrendezte a Közel-Keletet, Izraelt pedig az USA stratégiai szövetségesévé kovácsolta az 50 évvel ezelőtti jom kippuri háború, amely amely máig ható nyomokat hagyott Izraelben.
Irán állhat a Hamász Izrael elleni háborúja mögött, amely a libanoni Hezbollah belépésével akár többfrontos küzdelemmé is fajulhat – értékeli az október 7-ei átfogó terrortámadás következményeit Sarah Masha Fainberg, a Tel-avivi Egyetem professzora.
Az egyik legnagyobb fegyvervásárlóból jelentős exportőrré vált Törökország, önálló hadiipart teremtve. Legnagyobb felvevőpiacát az öbölbeli arab olajmonarchiák adják.
Mohamed Deif tette a palesztin Hamászt veszélyes terrorcsoporttá. Mindig bujkál. Egyszer adott interjút, de maszkban. Politikai ambíciói nincsenek, de a terrorista szervezetnél állítólag mindig övé az utolsó szó. A Hamász szombaton indított Izrael elleni támadásában is kulcsszerepet játszik, ezt jelzi, hogy noha rendkívül ritkán szólal meg nyilvánosan, most megtette, gyújtó hangú szózatot intézett a palesztinokhoz, bejelentve az offenzíva indítását.
Politikai rutintalanságát lendületességgel ellensúlyozza Görögországban Sztefanosz Kasszelakisz, a baloldali populista Sziriza új elnöke. Aki egykori bankárként viharos gyorsasággal olyan párt élére került, amely a görög adósságválság idején erősödött meg, és nem győzte a bajokért a bankárokat kárhoztatni.
A Gázai övezet lakosságának nyomorúságos helyzete, Irán erődemonstrációja és az izraeli-szaúdi kibékülés aláásása is állhat a Hamász Izrael elleni váratlan és példa nélkül álló szárazföldi, vízi és légi támadása mögött. A jom kippuri háború 50. évfordulójára időzített eszkaláció Benjamin Netanjahu jobboldali kormányát is megrengetheti.
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
Az izraeli–palesztin kiegyezés szinte esélytelen, de a 30 éve kötött és kimúlt oslói megállapodásba talán a szaúdiak lehelhetnek életet.
Az éles kanadai–indiai diplomáciai összecsapás hullámai a szikh közösségektől a geopolitikai arénáig éreztetik hatásukat. Kanada azonban magára maradni látszik.
Az ezrek életét kioltó líbiai áradás által elmosott Derna város az éghajlatváltozás és a korrupt, bukott állam együttes áldozata. A várost védő két gát felújítása jó két évtizede elmaradt.
Izrael legbefolyásosabb legfelső bírósági elnökeként kerülhet be a történelemkönyvekbe Eszter Hajut, ha a vezetésével döntenek az igazságügyi reformok sorsáról. Hajut romániai holokauszttúlélők gyerekeként született, a hadseregben tehetséges énekesnőként lépett fel, de a szürkébb jogi pályát választotta.
Számtalan kérdést vet fel az amerikai diplomácia számára is fontos esetleges izraeli–szaúdi kibékülés. De nem tudni, mit szól ehhez Irán, és mekkora árat kell fizetnie az USA-nak.
Szretta Thaviszin új kormányfő pálfordulását azzal indokolta, hogy Thaiföld politikai zsákutcába jutott, mert az országot irányító hadsereg nem engedte, hogy a választáson győztes párt túl liberálisnak tartott vezetője legyen a miniszterelnök.