A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
A piciny – de annál gazdagabb – Katar újra és újra a globális diplomácia nagyszínpadán keres szerepet, a Hamász és Izrael második hónapjába lépett háborújában máris fontos közvetítőként lépett fel. Állítólag nem kis érdeme volt abban, hogy az USA-val egyeztetve, Egyiptom, Izrael és a Hamász részvételével létrejött az alku a rafahi átkelő megnyitásáról. Így a múlt héten
több száz, külföldi útlevéllel rendelkező ember és többtucatnyi palesztin sebesült hagyhatta el a Gázai övezetet Egyiptom felé,
illetve ellenkező irányban megindulhattak a segélyszállítmányok. A hírek szerint ez a megállapodás teljesen független azoktól a tárgyalásoktól, melyek célja a több mint 240 túsz szabadon bocsátása. Katari – és részben egyiptomi – közvetítéssel a múlt hét végéig négy foglyát engedte el a Hamász.
Katar túszok szabadon engedése ügyében közvetít fegyverszünetért cserébe
Az országban a Hamász politikai irodát működtet.
A világ harmadik legnagyobb földgázkincse, a hatodik egy főre jutó legmagasabb jövedelme, a tavalyi labdarúgó-világbajnokság megrendezése önmagában kevés lenne, hogy az
alig hárommilliós, valamivel több mint két budapestnyi területű félszigeten fekvő szunnita emírség
ennyire felértékelődjék. Ebben óriási szerepe van a monarchia 43 éves, tíz éve hatalmon lévő, végtelenül pragmatikus emírjének, Hamad al-Tani sejknek, akinek roppant világpolitikai ambíciói vannak. Mondhatni, talán a diplomácia az, amellyel a Perzsa-öbölben Irán és Szaúd-Arábia közé ékelődött országát és – sokszor Rijád haragjával dacolva – annak külpolitikai függetlenségét meg akarja védeni.
