„Keletre az már a Golán-fennsík, ott magasodik a majd 3 ezer méteres, stratégiai jelentőségű Hermon-hegy, közel a csúcshoz az a fehér folt egy izraeli katonai poszt, észak felé látni a libanoni határt és falvakat, nyugatra pedig kivehető a déli libanoni főút egy része” – magyarázta Gideon Harari fegyverrel a hátán egy domboldalon 3 kilométerre a libanoni határtól.

Izraeli riportunk első része itt olvasható:

Helyszíni riport Izraelből: a hamu maró szagát egy hónappal a Hamász támadása után is lehet érezni

Az elrabolt magyar-izraeli lányok nagynénje is egy tel-avivi téren virraszt a túszok mihamarabbi szabadon engedéséért. Izraelben kedden tartották az emlékezés napját az egy hónappal korábban történt Hamász-mészárlás áldozatai tiszteletére. Az országban hatalmas a bizonytalanság az október 7-ei terror után, amely rendkívüli kegyetlenséggel csapott le a Gázai övezettől 3 kilométerre lévő Kfar Azar kibucra, ahova a HVG munkatársa is bejutott.

A völgyben fekszik a 25 ezres Kirjat Smona, Észak-Izrael legnagyobb városa, amely könnyű célpont a Hezbollah számára. A libanoni síita szervezet egyre intenzívebb támadásokat hajt végre izraeli célpontok ellen, mióta a Hamász október 7-én a Gázai övezetből terrortámadást indított több tucatnyi dél-izraeli település ellen.

„Ez a rész viszonylag nyugodt, de Kirjat Smonától nyugatra a hegygerincen lévő két adótornyot az elmúlt napokban rendszeresen lőtték rakétákkal és aknákkal” – mondta magyar újságíróknak, köztük a HVG munkatársának Gideon, aki a környék egyik mosavjának, Se’ar Jasuvnak a lakója, miközben távolabbról olykor tüzérségi lövéseket hallani.

Izrael és a palesztinok legújabb konfliktusának kezdete óta folyamatosan nő a félelem, hogy lesz-e háború a második frontnak nevezett libanoni határnál. Az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita szervezet főként rakéta- és tüzérségi támadásokat hajt végre észak-izraeli polgári célpontok ellen. A Dél-Libanonban is jelen lévő Hamász – amely az ottani menekülttáborokban lévő palesztinok körében toboroz – inkább kisebb rajtaütéseket szervez a határon átszivárogva. Izrael pedig a támadások kiindulópontjai ellen megtorló csapásokkal válaszol. Egyes források szerint azonban a szintén Irán támogatását élvező Hamász egyre függetlenebbül ténykedik a Hezbollahtól, ami könnyen a szikrája lehet egy komolyabb konfrontációnak az északi fronton.

A libanoni oldalon eddig több mint 80-an vesztették életüket az izraeli csapásokban, köztük legalább 63 Hezbollah-fegyveres és 8 palesztin militáns, illetve több civil és a Reuters hírügynökség egy fotóriportere. A libanoni terrorakciókban két izraeli civil és 6 katona halt meg. Az áldozatok számát tekintve az északi front még jelentősen alacsonyabb intenzitású. A Hamász Gázai övezetből indított könyörtelen terrortámadásában több mint 1400 izraeli vesztette életét – és hozzávetőleg 240 túszt ejtett –, az övezet elleni izraeli légi és szárazföldi offenzívában a civil áldozatok száma meghaladja a 10 ezret.

„Senki nem tudja pontosan, mit akarnak. Azt hiszem, nem kezdenek háborút, mert a Hamász támadására adott kemény izraeli választ látva a Hezbollah kétszer is meggondolja, hogy kockáztasson-e egy hasonló pusztítást Libanonban” – vélekedett a 66 éves Gideon, aki egykori katonaként a közössége vészhelyzeti csapatának vezetője. A helyzet azonban egyre feszültebb, a környékről 40 ezer, Észak-Izraelből több mint 200 ezer embert evakuáltak – a libanoni határtól általában 5 kilométeres sávban élőket költöztették ki. A békésebb időkben a turisztikai látványosságok miatt is élénk és pezsgő térségben most üresek a falvak, Kirjat Smona mintha szellemváros lenne. „A mi mosavunkban 87-en maradtunk a 700-ból, az önkéntes őrök mellett egy-két elszántabb farmer maradt” – mondta Gideon.

Visszafelé autózva látni is, ahogy itt-ott mezőgazdasági gépek haladnak a termőföldeken, felverve a port. Kevésbé lehet azonban tetten érni az izraeli hadsereget, amelynek a jelenléte békeidőben is jóval látványosabb szokott lenni. Most azonban – Gideon szerint – „nem akarják, hogy láthatóak legyenek”. Az út mellett azért felbukkan egy-egy harcállás tankokkal, páncélos harcjárművekkel. Az egyik ilyen helyen a katonák éppen befejezték az ebédet, és többen is ostáblán kezdtek el játszani, de készségesen fogadták az újságírókat. Mint mondták, egy hónapja várakoznak itt, az egyik nap jobb, a másik rosszabb, fogalmuk sincs, meddig maradnak, de készen állnak a harcra. A készültség azonban most sem lankadhat, a rakéták és tüzérségi aknák mellett drónok is felbukkannak a magasban – tette hozzá az egyikük. Bár úgy tűnhet, hogy a fák árnyékában a mintegy kéttucat katona valamiféle „táborozáson” vesz részt, a valóság teljesen más.

A Kirjat Smonától délnyugatra a libanoni határtól 9 kilométerre lévő Kfar Vadim város melletti ALMA Kutatási és Oktatási Központ felé haladva éppen azért zártak le egy utat, mert – mint a katonák mondták – biztonsági vészhelyzet, „Hezbollah-tevékenység” alakult ki. A visszafordulás után szemből máris elszáguldott egy gyorsreagálású katonai egység, jelezve, hogy a helyzet pillanatok alatt meg tud változni.

A nemzetközi, de köztük amerikai és izraeli magánadományokból működő ALMA kutatóközpont alapító-elnöke, Sarit Zehavi azzal kezdte az előadását, hogy éppen aznap – szerdán – kezdtek a gyerekek iskolába járni, miután az október 7-ei támadás óta szünetelt az oktatás. Az órákat azonban most is óvóhelyeken tartják, mert állandó fenyegetettségben élnek – mesélte a tartalékos alezredes, aki anyaként két iskoláskorú gyermekéért is aggódik.

„A legutóbbi, 2006-os izraeli-libanoni háború óta nagyjából másfél évvel ezelőttig viszonylagos biztonságban éltünk, de az utóbbi hónapokban éreztük, hogy valami készül, megsokszorozódtak a határ túloldaláról az incidensek, de nem értettük” – adott hátteret a jelenlegi helyzethez. Azóta azonban a Hamász-támadás tükrében az utóbbi évtizedek adatait és videóit elemezve egyre inkább az a kép rajzolódott ki a számára, hogy Irán a jemeni husziktól a szíriai és iraki síita milíciákon át a Hezbollahig és a Hamászig tucatnyi kliensszervezetet felhasználva pusztító kampányt folytat Izrael ellen – ecsetelte Zehavi, akinek nemcsak politikamentes elemzéseit értékelik szakértők, de a Jerusalem Post napilap őt magát 2021-ben az 50 legbefolyásosabb zsidó személyiség közé választotta.

A kutatóközpontja előadótermében iráni propagandaanyagokat mutatott be, melyekben szerinte minden benne van, amit a Hamász művelt: ölni, rombolni és túszokat ejteni. Az élet itt nem normális, és úgy vélte, ezzel az állandó fenyegetettséggel valamit kezdeni kell. A náci Németországgal sem lehetett együtt élni – tette hozzá, és reményét fejezte ki, hogy „valakinek van terve”. A HVG kérdésére, hogy kinek, azt válaszolta, hogy nemcsak az izraeli, de az amerikai és az európai kormányoknak, utalva arra az egyre általánosabb véleményre, hogy az izraeli-palesztin konfliktust és általában a Közel-Kelet válságát nemzetközi segítség nélkül nem lehet rendezni.

Koránt sincs egyedül ezzel a véleményével, Gideon is úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan probléma, amellyel foglalkozni kell, ha nem most, akkor legközelebb. Ő is azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a Hezbollah azért harcol, mert Irán kliense, és az egész Közel-Keleten el akarják terjeszteni az iszlamista forradalmat. A pszichológiát tanult Gideon azonban úgy vélte, a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk a Hamász-támadás kezdete óta elhangzott első, szombati beszédében nem tűnt olyan magabiztosnak, mint lenni szokott. „Nem volt annyira arrogáns, inkább aggodalmasnak látszott, és mintha nem akarna háborút, de bármelyik fél követhet el ostobaságot, ami háborút indíthat el” – vélekedett. „Ugyanakkor sokan hisszük, itt az alkalom, hogy leszámoljunk a Hezbollahhal. Ez a politikusok döntése, de az ok megvan, hiszen minden nap lőnek ránk” – magyarázta.

Teljes a bizonytalanság, hogy mit akar a Hezbollah (és Irán), illetve mit tervez Izrael. Elemzők nagy része úgy véli, Izraelnek nem érdeke a több frontos harc, az északi front berobbanását inkább a Hezbollah provokálhatja ki. A HVG kérdésére, miszerint mi lesz másnap – azaz a gázai háborút követően –, egy név nélkül nyilatkozó szakértő Tel-Avivban azt válaszolta: attól függ, mi történik előtte. Egyrészt nem tudni, hogyan alakul és meddig tart a gázai háború, és az sem világos – tette hozzá –, hogy az északi fronton az incidensek gyakoribbá válása a Hezbollah „ellenőrzött eszkalációjának” a része vagy valami más.