Nem fogja elhinni, ki készíthet filmet a magyar filmipar zűrös éveiről
Nem lehet azt mondani, hogy a Nemzeti Filmintézet a legkevésbé elfogult embert találta volna meg arra, hogy feltárja, mi is ment félre a magyar filmiparban az elmúlt húsz évben.
Nem lehet azt mondani, hogy a Nemzeti Filmintézet a legkevésbé elfogult embert találta volna meg arra, hogy feltárja, mi is ment félre a magyar filmiparban az elmúlt húsz évben.
Rekordbevétellel nyitott a mozikban a Most vagy soha! – hirdeti a film forgalmazója, és még az állami hírügynökség is lehozta, milyen jó számokat hozott minden idők legtöbb közpénzből készült magyar filmje. Megnéztük, igaz-e ez.
Afféle fricska gyanánt a hatmilliárdos Petőfi-filmmel egy napon mutatták be a magyar mozik Hajdu Szabolcs állami támogatás nélkül, a Most vagy soha! költségvetésének kétszázad részéből készült új filmjét, a Kálmán-napot. Míg abban hatmilliárdból minden percbe két tűzijáték is belefért, de gondolat semmi, ebben egyszerűen csak emberek beszélgetnek. És ez mégis többet ér, mint bármilyen látványorgia.
A csatorna biztosra ment: Franciaország egyik legnépszerűbb sorozatának készítette el a magyar verzióját, jó színészekkel és különösebb gyomorfájdalmak nélkül fogyasztható, vicceskedésbe oltott bűnügyi történetekkel.
Minden idők legnagyobb hazai filmes költségvetése arra ment el, hogy a Most vagy soha! a jó ízlést hírből sem ismerő alkotói megmutassák: mi is tudunk kicsit sárga, kicsit savanyú, B kategóriás akciófilmet készíteni, akár Petőfi Sándorról is, az első magyar Jediről, akit az első magyar Terminátor üldöz megveszekedetten. Kritika.
Lehetnek nagy meglepetések a vasárnapi Oscar-gálán: a papírforma szerint mindent visz majd az Oppenheimer, a Szegény párák és a Megfojtott virágok, de korántsem ez lenne az első eset, hogy a legesélyesebbek hoppon maradnak. A legtöbb lap a Szegény párák miatt jelölt magyar díszlettervezőt tartja a legesélyesebbnek a díjra.
Ruben Östlund, A szomorúság háromszöge és A négyzet rendezője azt mondja, bár kommunista anyja révén Marxnak is komoly szerepe volt a neveltetésében, nem tudja letagadni, hogy ma már ő is az általa keményen kritizált elit soraiba tartozik. A Lavina című filmjéből készült, most itthon is bemutatott színházi előadás kapcsán arról is beszéltünk vele, miért a jó erőben lévő férfiak élték túl főleg a Titanic süllyedését.
A Gojirának és a Bring Me the Horizonnak is készített már grafikát, ha minden jól megy, hamarosan megvalósul gyerekkori álma, és az Iron Maidennel is együtt dolgozhat Borbás Róbert tetováló- és grafikusművész, aki még csak nem is említi élete nagy eseményei között, hogy ő varrta ki Jason Momoát is. Most épp Azahriah-val dolgozik együtt, de még metálos vacsoramenü is készült az ő ihletésében.
A hosszú várakozás után végre bemutatott Dűne: Második részt minden filmrajongónak érdemes megnéznie, még azoknak is, akiket egyáltalán nem érdekel a Dűne. Minden egyes képkockát hosszan lehetne elemezni, és még akkor is nehéz lenne hibát találni benne. Nem érdemes megvárni, amíg majd felkerül a netre; az ilyen filmek miatt vannak még nyitva a mozik.
Apákról és fiúkról szól, de szólhatna bármilyen egymással haragban lévő emberekről a Lefkovicsék gyászolnak című magyar film, amely szívmelengetően és meghatóan beszél a megbékélésről, aminél talán nincs is ma fontosabb téma. Kritika.
Szinte már az tűnik természetesnek, hogy minden állami támogatás nélkül készült el az utóbbi pár hónap legfontosabb magyar filmje, a Nyersanyag. Ki tudja, meddig lehet elcsípni a mozikban, pedig nagyon érdemes.
Brutális és súlyos témát feszeget szokatlan módon az év egyik nagy filmes szenzációja, az Érdekvédelmi terület: a legkevésbé sem meglepő az öt Oscar-jelölése, köztük a három legfontosabb kategóriában is. És még az is kiderül belőle, a főszerelője miért napjaink egyik, ha nem a legfontosabb európai színésznője.
Kilép a Péterfy Bori & Love Bandből az együttes alapítója, vezetője, zeneszerzője és billentyűse, Tövisházi Ambrus. Az utolsó olyan koncertjüket, amelyen még ő áll a billentyűk mögött, szombaton adják a Magyar Zene Házában. Arról beszélgettünk vele, miért döntött így, mivel nem tudott azonosulni Péterfy Borinál, mit gondol a tusványosi, és mit a pedagógustüntetésen való fellépésről, mibe fáradt bele, és szerez-e még dalt a jövőben a Love Bandnek. Interjú.
Nagyszabású vállalkozás készült Budapest 150. születésnapja alkalmából: Tompa Andreától Grecsó Krisztiánig, Szabó T. Annától Dragomán Györgyig huszonhárom neves író írt huszonhárom történetet a város huszonhárom kerületéről. Ez lett a Budapest Nagyregény. Elolvastuk.
Még Oscar-díjra is esélyesnek tartják az Előző életek című, mondjuk úgy, „romantikus filmet”, egy igazi gyöngyszemet a mozibemutatók között: szép, szomorkás és egészen különleges film ez szerelemről és annál sokkal többről.
Mikor változott meg a "történelmi film" kifejezés jelentése? Mikor tértek vissza a magyar kultúrába a kurzusfilmek, és hogyan változtak meg az elmúlt években? Hogyan jelenik meg a propaganda a magyar filmben, és hogyan abban a kontextusban, ami körülveszi a filmeket? Elemzés.
A Berlinálén 2021-ben Ezüst Medvét nyert Kizlinger Lillát mostanában láthattuk például a Magyarázat mindenre és a Semmelweis című filmekben is. Mindent az SZFE-nek köszönhet, mondja, részt vett az egyetemfoglalásban is: "Mindig nyíltan vállaltam, hogy nem szeretem a Fideszt". Tervei szerint külföldi színházban is kipróbálná magát és osztrák támogatással dolgozik első nagyjátékfilmje forgatókönyvén. HVG-portré.
Az Életrevalók című, imádnivaló vígjáték pár hét alatt lett minden idők legsikeresebb francia filmje, amerikai változat is készült belőle, a film rendezőpárosa pedig már sosem fog tudni szabadulni attól, hogy ők „az Életrevalókról ismert rendezők” – de ezt a legkevésbé sem bánják. Most mozikba kerülő új filmjük kapcsán beszélgettünk egyikükkel.
Ünnepi minisorozatunkban kollégáink más oldalukról mutatkoznak meg, mint ahogy megismerhették őket. Ezúttal nem hírcikkek, interjúk, elemzések következnek, helyettük vers, novella, útleírás vagy regényrészlet. Karácsonykor, legalább egy keveset, mi is kiszakadunk a közéletből. A szöveg Kovács Bálint első regényéből, a Vágták volna le című könyvből egy részlet.
Már korábban nagy port kavart, hogy egyesek antiszemitának bélyegezték az író-rendező-producer-főszereplő Bradley Cooper nagy műorrát, amely révén jobban kívánt hasonlítani életrajzi filmjében a zsidó karmesterre és zeneszerzőre, Leonard Bernsteinre. De a Maestro most felkerült a Netflixre, így már másról is lehet beszélni a műorron kívül. Kritika.