Garázs-sztori a bátor sörről
A skót BrewDog alapítói, James Watt és Martin Dickie 2007-ben álltak össze, hogy egy aberdeenshire-i garázsban beindítsák a világ kétségkívül egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb sörfőzdéjét.
A skót BrewDog alapítói, James Watt és Martin Dickie 2007-ben álltak össze, hogy egy aberdeenshire-i garázsban beindítsák a világ kétségkívül egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb sörfőzdéjét.
Minden kocsma megtalálja a maga közönségét. Vagy fordítva?
A magyar nyelv a gyakorlatban nem tesz különbséget a „beer” és az „ale” között. Mindkettő sör és teljesen leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy csak az erjesztéshez használt élesztő, illetve az erjesztési hőmérséklet különbözteti meg őket egymástól. A mi szóhasználatunkban a sör leginkább alkoholtartalmú italt jelent. Épp ezért furcsa sokunknak, amikor egy szénsavas üdítőitalt „ginger ale”-nak vagyis gyömbérsörnek neveznek. Az elnevezés persze félrevezető, az ilyen szénsavas üdítőitalok legfeljebb a gyömbér íz és a szénsavval dúsítottság okán nevezhetők „gyömbérsör”-nek.
Kiváncsiak lennénk, ha bárkit megkérdeznénk, hogy melyik országban juthatott be a Sörpárt a parlamentbe, akkor kire tippelnének. S egyáltalán, hallottak már az európai sörpártokról? Tényleg voltak. Még magyar is.
A kraftoké egy külön sörgalaxis, ahova ha egyszer elkerült a sörszomjas utazó, mindig visszavágyik. A bolygóállás május utolsó teljes hetében Budapestnek kedvezett.
Nincs munkája? Vagy csak unja azt, amit csinál? Kihívásnak tartaná, hogy egy nagy sörgyárban dolgozzon?
Manapság meglehetősen tisztességes kínálatból válogathat a sörivó, akinek a kegyeiért immáron a multik mellett kézműves sörfőzdék és sörimportőrök sokasága is versenyez. A verseny egyik eddig mellőzött kulcsfigurája volt a csapos, pedig rajta múlik, mi, hogyan kerül a poharunkba.
Míg mi nem győzzük emlegetni az utóbbi évek viharos sörforradalmát, addig máshol szinte nyoma sincs. Mert nincs rá szükségük. Ki mások is lennének ezek, mint a belgák.
Anyai nagyapám családjának vendéglője volt az Üllői úton, szemben a Ludovikával. Nagypapa egyszer még fiatalkorában ide hívta meg egyik hölgyismerősét egy huszár rostélyosra, amit a leányzó, azt valami különleges ételnek gondolva, örömmel elfogadta az invitálást. Képzelhetjük, mekkora volt a csalódása, amikor kiderült számára, hogy az elegáns név egy akkoriban közkedvelt sörkorcsolyát, a fokhagymás zsíros pirítóst takarja. Arról nem szól a családi krónika, hogy, mi lett az este vége, de az biztos, hogy a történet női szereplője nem a nagyanyám volt.
Talán akadnak még olvasóink közt, akik emlékszenek a Kőbányai Sörgyár telt ízű Budapest sörére a nyolcvanas évekből. Nos, ez a Budapest nem az a Budapest és még csak nem is Budapesten készül.
Amikor 1516. április 23-án Bajorországban kihirdették a Sörtisztasági Törvényt, egy olyan sörfőzési szentháromság született, melynek hatásai mind a mai napig érezhetők.
Meglehetősen szokatlan, ha egy nagyobb gyár tulajdonosa színre lép, és nemcsak, hogy keresi és finanszírozza a lehetőségeket termékei reklámozására, hanem az arcát is adja hozzá. Persze, ha sörről van szó, az mindjárt más. S pláne, ha ez történetesen a cseh Stanislav Bernard.
A közelmúltban nem éppen szokványos díjkiosztó gálára került sor sörös berkekben. A Főzdefeszt szokás szerint kihirdette az év sörfőzőjét és sörfőzdéjét, díjat kapott a legszebb sörcímke is. Ami azonban meglepetés volt, amint azt a szervezők jelezték „egy páratlan, iparágon átívelő összefogás keretében”, közösen jegyezték az eseményt a Magyar Sörgyártók Szövetségével, melynek igazgatója adta át a legjobbnak tartott sörmédiumnak járó díjat.
Ha az egy főre jutó sörfesztiváloknak világversenye lenne, akkor biztos, hogy Budapest dobogós, de legalább pontszerző helyen végezne. Így van ez évek óta. S gyanítjuk, hogy a siker újabbakat generál majd. Úgy tűnik, sörfesztezni nyereséges vállalkozás.
Képtelen természetrajz. Elsőre ez a cím jutott eszünkbe, ahogy végigvettük a prágai sörözés módozatait, leginkább az elkövetők típusai szerint. De egyrészt – irodalmilag - a cím foglalt, másrészt a dolog egyáltalán nem képtelen.
Háromféle evő létezik. Van, amelyik inkább éhen hal, de nem vesz a szájába belsőséget. Van a látens, aki titokban két fitnesz saláta között befalja, aztán gyónni megy. A harmadik igen bensőséges viszonyt ápol a belsőségekkel. Különösen a pacallal. Ehhez erős gyomor és idegzet kell. Pláne egy fesztiválon.
Schillinger Attila a Magyar Sörgyártók Szövetségének új igazgatója le akar számolni a sörsztereotipiákkal.
Nagyon össze kell kapnia magát kulturált sörisszának, ha lépést akar tartani a fesztiválokkal. Még egy alvás a nagy budavári kóstolgatásokig, miközben még ki se heverte a hétvégi Főzdefesztet.
A sörfőzés történelmében, a nagyok uszkve másfél évszázados hegemóniája után meglehetős felfordulást okozott a legújabbkori kézműves és házi sörfőzők megjelenése. Elképesztő, milyen renitenskedésre képesek, amivel elég sok örömet tudnak okozni.
Az idei március 15-e egyik kellemes, vidám és politikamentes eseménye a ferencvárosi Élesztő-ben megrendezett IV. Házisörfőzők Nemzetközi Versenye volt, amelyre nyolc országból érkeztek nevezések.