Iskolák tucatjait zárná be a kormány az önkormányzati választások után
Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány, de a kis létszámú, jellemzően leszakadó térségekben található intézményekre csak az önkormányzati választás után kerülne lakat.
Iskolabezárásokra készül az Orbán-kormány, de a kis létszámú, jellemzően leszakadó térségekben található intézményekre csak az önkormányzati választás után kerülne lakat.
Lezárult a jelöltállítási folyamat a tisztújítás előtt álló Momentumban, és mivel az elnöki pozícióra egyedül Donáth Anna adott be pályázatot, január 28-án csak őt választhatják meg a küldöttek elnöknek a következő öt hónapra. Az elnökség hat további helyére összesen nyolc jelentkező van.
A Nemzeti Földügyi Központ egykori elnökét gyermekpornográfiával gyanúsítják: csaknem 400 ilyen felvételt tárolt a hivatali laptopján. A titokban, gyorsan leváltott állami vezetőt tavaly ősszel tartóztatták le, és most újabb két hónapig rács mögött marad.
Az év elejétől hatályos, fű alatt végrehajtott jogi változtatásokkal a kormány célja, hogy a közvélemény nehezebben ismerjen meg közérdekű adatokat, pénzköltéseket. Emellett jön egy újabb szigorítás, amellyel egyes döntéseit tíz helyett húsz évig titkolhatja a kabinet. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint mindezzel folytatódik “a jogállamot semmibe vevő mélyrepülés”.
Az állami szerencsejáték-szervező cég jelentős összeggel támogatja Novák Katalin alapítványát, amely a házasságot mint „egy nő és egy férfi élethosszig tartó szövetségét” népszerűsíti. Volt azonban egy másik, jobboldali alapítvány, ami ennek dupláját kapta.
Negyven ember kapott tavaly kegyelmet az államfőtől – köztük a szélsőjobboldal ikonja, a terrorvádak miatt elítélt Budaházy György is. Novák Katalin az elé kerülő kegyelmi kérvényeknek alig 9 százalékát bírálta el pozitívan, mégis évtizedes rekordot döntött meg ezzel. Nála több kegyelmet a rendszerváltás óta csak Göncz Árpád hagyott jóvá.
Lesújtó eredményt hozott a Budapesti Corvinus Egyetem éves, a hvg.hu-hoz eljutott anonim elégedettség-mérése. E szerint 5-ből 4 válaszadó szerint a vezetés etikátlanul járt el, amikor kirúgták Ádám Zoltán docenst, aki feltárta az egyetemi vizsgabotrányt. Az ügy a dolgozók többsége szerint súlyosan rombolja a Corvinus hírnevét, ezért pedig a vezetést teszik felelőssé.
Mivel 7 hét alatt a korábbiakhoz képest nem túl sok, mintegy 1,2 millió válasz érkezett a kormány nemzeti konzultációjára, Orbánék úgy döntöttek, egy hétig még várják a válaszokat.
Komolyan gondolja Lázár János, hogy 22 év után nem méreti meg magát egyéni jelöltként csongrád-csanádi választókerületében – mondják az őt ismerők. De mi állhat a váratlan és meglepő döntés mögött? Politikai nyilatkozatai vagy miniszteri döntései megharagíthattak valakit? Ha Lázár valóban két-három lépéssel mindig előre tervez, okozhat még meglepetést – Hódmezővásárhelynek és a Fidesznek is.
Karácsony Gergely magabiztosan ítéli meg esélyeit a júniusi főpolgármester-választáson, de van oka aggódni is, mert a Fidesz-kétharmad által nemrég átírt szabályok veszélyeztetik közgyűlési támogatottságát, és kulcsszereplővé léptethetik elő a Kutyapártot és a Mi Hazánkat. Mi a Fidesz tizenegy főpolgármester-jelöltségre esélyes emberéről tudunk, de Orbán Viktor még titkolja, kit küld egy vesztesnek tűnő csatába. Ám ennek nem feltétlenül az az oka, hogy nem talál jelöltet, más taktikázás is lehet a háttérben.
Öt hónap van hátra a júniusi, az EP-voksolással egyidőben tartott önkormányzati választásokig, amelynek különlegessége, hogy a győzteseknek – polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek – még négy hónapig kell várniuk, mire átvehetik az irányítást. Az „átmenet” hónapjai nem lesznek könnyűek, a kormány béna kacsává teheti a még regnáló, de neki nem tetsző helyhatósági vezetőket.
A hónap végére tervezett rendkívüli tisztújításon megválasztandó új elnök – aki jó eséllyel Donáth Anna lesz – határozza majd meg a Momentum kampányát és eredményét is a június 9-i összevont önkormányzati és EP-választáson, így ettől függ esetleges újrázása is a nyári újabb választáson majd.
Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
A miniszterelnök az idén is egymás után adta hazafiaskodó életvezetési tanácsait, amelyeket hívei mint a mannát fogyasztanak.
Kétmilliós közmédiás fizetését cseréli bő ötmilliósra Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként, amely posztra ráadásul korlátlanul újra kinevezhető. Viszont nem vezethet többé műsort az M1-en, és Habony Árpádnak is más cégvezetőt kell találnia londoni vállalkozásához. Arról pedig, hogy mit várhatunk az új hivataltól, Lánczi korábbi nyilatkozataiból, erős mondataiból próbáltunk képet kapni.
Online és személyesen is vizsgálta az önkormányzatokat a kormány a nemrég lezárult “közszolgálati ellenőrzése“. A Miniszterelnökség részleteket nem árult el, de a kiértékelés fázisában lévő revízió az önkormányzatok százezernyi munkajogi és pénzügyi döntését vizsgálhatta, az eredmény pedig éppen a választási kampányidőszakra fut majd be.
A legújabb “kurzusműhely”, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet még csak most születik, de számos elődje már évek óta építgeti önmagát az Orbán-kormány szolgálatában. Állami pénzből kutatnak őstörténetet, nemzetstratégiát, magyarságot, lényegében bármit: múltat, jelent és jövőt. Némelyik komolyan vehető munkát is végez, mások tényleg csak bohócok a politika színpadán.
Szerdán lemondott Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és a hvg.hu információi szerint így tesz a teljes elnökség is. A pártot a Momentum eddigi “arca”, Donáth Anna veszi át elnökként, bár ezt még meg kell erősítenie a rendkívüli tisztújító kongresszusnak is.
Ennyi év után már biztos: az online nemzeti konzultációnál nem is cél, hogy kivédjék a csalást. Bár nehezítgetik a visszaélés lehetőségét, a milliókból „fejlesztett” rendszer továbbra is egy vicc. Az online felület mindig megdobja a kitöltési számokat, de mivel ez a politikai akció se komolyan nem vehető, se tétje nincs, a kérdés inkább az, sikerül-e idén is 10 milliárd forintnál többet elkölteni rá.
A Fidesz–KDNP-nek korábban nem sok babért termett Budapesten, de vajon számíthat-e jobb eredményekre jövőre a választáson? Válhatnak-e csatatérkörzetekké a sokáig baloldali dominanciájúnak tartott lakótelepek? Milyen egyáltalán a „tipikus” budapesti panellakó? Mit remélhet tőle a Fidesz, az ellenzék, illetve Karácsony Gergely? A Republikon Intézet új felmérését elsőként a hvg360 ismerteti.