Tovább bogozták a titkosszolgálatok és nyomozó hatóságok az ellenzék tavalyi kampányának külföldi pénzügyi támogatásait, és arra jutottak, hogy egy svájci alapítványon keresztül e célra, de már nem közvetlenül a Márki-Zay-féle MMM-hez további 900 millió forint körüli összeg érkezett.
Parlamenti vizsgálóbizottságot hozna létre a Völner-Schadl-ügyben a DK, de egyedül ehhez kevés. Ha az ellenzék össze is fog, kudarcba fulladhat az ügy. Éppúgy, mint egy éve egy hasonló közös ötlet, amit a kormánypárti többség elgáncsolt, ráadásul most a politikai mellett jogi indoka is lenne erre.
A törvényhozásnak, államigazgatásnak évtizedek óta fejfájást okozó nyelvtani vita is előkerül Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester Fudan Egyetem elleni helyi népszavazási kezdeményezésének most már az Alkotmánybíróség elé kerülő engedélyeztetési ügyében.
Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.
A börtönök rezsijén próbál a Belügyminisztérium spórolni azzal, hogy a tervek szerint a jövőben kitiltják a fogvatartottak cellájából a nagyobb teljesítményű elektromos eszközöket, és zöld utat adnak az „otthonápolási őrizetnek” is, ami a zsúfoltság mellett az energiafelhasználást is csökkenti.
A kormány kedvenc kommunikációs ügynöksége lehajol az apróért is: Balásy Gyula cégei 12 millióért vállalták a brüsszeli szankciók elleni konzultáció online kitöltő felületének fejlesztését. Kár, hogy alapvető, filléres biztonsági elemeket sem tartalmazott. A konzultáció ára a 7,5 milliárdot közelíti, de nem tudni, minden benne van-e, mert a kormányzat megtagadta a részletes adatok kiadását a hvg.hu-nak. Grafikonokon mutatjuk viszont a konzultáció „eredményeit".
Miután kavarodás volt akörül, hogy az ügyészség a Schadl–Völner-ügy mellékszálaként a Tóni-gate ügyben vizsgálta-e, kicsoda „Tóni, Barbara és Ádám”, Polt Péter legfőbb ügyész végre egyenes választ adott: több szálon is nyomoztak, de semmi gyanúsat nem találtak. Pontosabban vannak részletek, amik még homályosak, illetve van olyan adat is, ami valamiért „nem közölhető”.
A megyei jogú városok vezetőinek Orbán Viktor miniszterelnökkel tervezett találkozóján szó lesz nemcsak a szolidaritási adó fizetésének átmeneti könnyítéséről, de arról is, hogy milyen önkormányzati feladatokat vehetne át az állam a forráshiányos helyhatóságoktól. Közben a megyei önkormányzatok is milliárdos rezsitámogatásért jelentkeztek be, és ezt meg is kaphatják soron kívül.
Nem váltja le a Momentum a párt elnökét, Gelencsér Ferencet, viszont új „húzóarccal” rúgja be a jövő évi EP- és önkormányzati választások előkampányát, hogy elvigye a show-t a DK elől. Az óriásplakátokon még csak körvonalaiban megmutatott arc nem új: sejthető, hogy az Donáth Annáé.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
A Belügyminisztérium irattárában iratok átvizsgálásával folytatódik az a per, melyet még tavaly nyár elején indított lapunk, a HVG, hogy megtudjuk végre, mi áll a koronavírus-járvány elleni operatív törzs üléseinek jegyzőkönyveiben. Az iratokat az állam nagyon nem akarja kiadni: először döntés-előkészítő jellegükre hivatkoztak, majd állításuk szerint titkosították a dokumentumokat, sőt egy külön kormányhatározattal is igyekeznek blokkolni az információk nyilvánosságra kerülését.
Egyszerre van együttműködési kényszer és félidős versengés az ellenzék pártjai között, miközben a többségük magára sem talált még. A legaktívabb a DK – a többiek kannibalizálásában. Tényleg leszedhetik Karácsonyt?
A 144 milliárdnyi, önkormányzati rezsikompenzációra szánt állami pénz nyomába eredtünk. Kiderült, hogy a 10 ezer fő feletti települések 44 milliárdján kívül a kisebbek egy része is kapott pénzt, de arról a 32 milliárdról nincs nyilvános lista. A települések hiába várnak egy újabb támogatási körre, mert a megmaradt 68 milliárdot a kormány az önkormányzati távhőcégek direkt dotálására szánja.
A tíz legnagyobb összegű állami rezsitámogatást kapó városból hatot kormánypárti polgármester vezet, viszont két fideszes polgármesternek is üres maradt a zsebe a pénzosztásnál. Ők a hvg.hu-nak azt mondták, nem lepte meg őket a döntés. Az ellenzéki Budaörs – csakúgy, mint a főváros vagy éppen Hódmezővásárhely – semmit nem kapott.
Akár kormánypárti, akár ellenzéki, fogalma sincs a 3200 önkormányzat egyik polgármesterének sem, hogy milyen objektív vagy szubjektív szempontok alapján, pontosan mikor és mennyi pénzre számíthat a kormányzattól az ígért rezsikompenzációként. Az biztos, hogy amit végül kapnak, csak töredéke lesz a szükségesnek, miközben az önkormányzatok adófizetési kötelezettsége nő. Vagyis örülhetnek, ha a kormány az egyik kezével legalább egy kicsit visszaad abból, amit a másikkal elvesz tőlük.
Se itthon elismert felsőfokú végzettsége, se ilyen nyelvvizsgája nincs a szingapúri külgazdasági attasénak készülő exjobbikos Volner Jánosnak, csak egy kamuegyetemként ismert orosz, fizetős képzésen kapott diplomája, amihez a vizsgáit is magyarul tette le. Hogy a diplomataságához hiányzó feltételeket hogyan teljesíti, Volner nem árulta el, de a hvg.hu úgy tudja, felmentést kaphat alóluk.
Hivatali idejének első 7 hónapjában két törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek az új államfő, Novák Katalin, ennél többet csak Áder János vétózott első hónapjaiban. Novák az elé kerülő 82 törvényből 80-at tehát aláírt, köztük azokat is, amelyeknél direkt arra kérték, hogy ne tegye.
Novák Katalin köztársasági elnök főleg az ukrajnai háborúval összefüggő humanitárius és karitatív célokra költött államfői adomány-keretéből, míg elődei – akiknek szintén van ilyen, évi 73 milliós keretük közpénzből – a tehetségkutatásra, egészségügyi és oktatási célokra, gyerekek segítésére. Kövér László házelnöknek pedig a bélyeggyűjtők és a hagyományőrzők köszönhetnek idén sokat.
Két, vele együtt a Jobbikból távozott volt megyei vezetővel egy másfél éve alapított hagyományőrző egyesületet átvéve és átnevezve hozta létre Jakab Péter új formációját, A Nép Pártján Mozgalmat. Ez egyelőre nem párt, hanem politikai célú mozgalom, de párt is bármikor lehet belőle.