Hiába vár 140 ezer diák az Orbán Viktor által már 2019-ben ígért külföldi nyelvtanulási lehetőségre. Minden adott lenne a program indítására, de a háború és a brüsszeli szankciók a kormány szerint közbeszóltak. Valójában elismerték, hogy a program azért nem indul, mert nincs rá pénz.
Az Országos Roma Önkormányzat elnökeként ugyan a volt fideszes képviselő, Farkas Flórián írta alá a botrányos “Híd a munka világába program” fő szerződéseit, ám a végrehajtásban nem vett részt, és terhelő vallomást sem tettek rá – indokolta a legfőbb ügyész, miért nem lett gyanúsított Farkas. Az ügyben a nyomozást nemrég megszüntették, de az Integritás Hatóság nem engedi el a témát.
A büntetés-végrehajtás parancsnoksága nem árulta el, a szakszervezet pedig nem tudja, hány Bv-s bére lesz alacsonyabb januártól egy szervezeti átalakítás miatt. A készülő kormányrendelet-tervezetből kiderül viszont, hogy a csökkenés havi bruttó 17 ezer forint.
Az utolsó esélyt megragadva, az Alkotmánybíróságon támadja meg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a bírósági döntést, ami most akadályozza a Fudan-beruházás elleni helyi népszavazást. Január végére eldől, lehet-e referendum. Orbán Viktor szerint az egyetem ügye “napirenden van”.
Egyfajta „misszió” a kulturális tárca indoklása szerint, hogy a „modellváltó” egyetemek kuratóriumait teletömték kormányzati potentátokkal, akik rendes fizetésük mellett így milliós havi pluszpénzt kapnak. Az indoklás másik fele ráadásul egy régen megcáfolt, erősen csúsztató állítás.
Megváltoztatta a választási bizottság jóváhagyó döntését és megtagadta a Fővárosi Törvényszék a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által a Fudan-ügyben kezdeményezett helyi népszavazás kérdésének hitelesítését. Az utolsó szót az Alkotmánybíróság mondhatja ki az ügyben.
Visszadobta az Alkotmánybíróság Hadházy Ákosnak a nemzeti konzultációra vonatkozó panaszát – korábban a választási bizottság, majd a Kúria is elutasította azt. A független képviselő most a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul, kérve annak kimondását, hogy a kormány akciója sérti a szabad választás jogát.
Szóba sem került a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar december 2-i éves közgyűlésén a Völner-Schadl-ügyként elhíresült korrupciós botrány, és fel sem merült, hogy annak egyik érintettje, a már bő egy éve letartóztatásban lévő Schadl Györgyöt megfosszák elnöki tisztségétől – tudta meg a hvg.hu. A kormány sajnálja, hogy így alakult.
Sem konkrét neveket, de még egy számot sem közölt a külügyi tárca, amikor Szijjártó Péter brüsszeli győzelmének részleteiről érdeklődtünk: kiket sikerült „lehúzni” az újabb szankciós listáról? Annyi sejthető, hogy olyan orosz kormánytagokat például, akikkel Magyarország energiaügyekről tárgyal.
A kormány „mérlegeli”, hogy elfogadja-e a magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, vagy inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri – közölte a hvg.hu kérdésére az igazságügyi tárca.
Csaknem tucatnyi ünnepet és emléknapot hozott már létre kormányon a Fidesz-KDNP. Volt, amit csak leporolt, de újakat is kreált. Újrahasznosították a kultúra napját és megalkották az Aranybulláét. Van nemzeti zászlónap, és a Trianon-évfordulókon már a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepeljük.
Jól hangzik, de az állam csak egyik zsebéből a másikba teszi azt a pénzt, amire a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal büntetheti a kormányzati szerveket, ha megsértik a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetésének kötelezettségét. A bírság akár százmillió forint is lehet.
Egyelőre nem érkezett panasz a Médiahatósághoz a kormányzat „brüsszeli szankciók” elleni, és a bombás reklámkampánya miatt sokat kritizált, most zárult nemzeti konzultációja miatt. A hatóság vizsgálat nélkül viszont nem kíván állást foglalni a kampány jogszerűségéről.
Mint a forró krumplit, úgy dobják el maguktól az elvileg illetékes szervek a kormányzati konzultáció vizsgálatát: a Reklámszövetség homokba dugta a fejét, a választási bizottság elutasította az ezzel kapcsolatos kifogást, és a Kúria is úgy döntött, inkább nem foglalkozik vele. Pedig az ilyen propagandaakciók a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint sértik az állam politikai semlegességét. Hamarosan ez a konkrét ügy is ott köt majd ki.
Összesen 62 milliárd forintnyi hitel felvételét kérte a főváros a kormánytól, ám a kabinet nem járult hozzá, hogy 32 milliárdot az önkormányzat, másik 30 milliárdot a BKV vegyen fel.
Első, alakuló ülésén még nem tudta elfogadni az ügyrendjét sem az Integritás Hatóság munkáját segítő Korrupcióellenes Munkacsoport, de legalább összeismerkedtek. Úgy tűnik, a civil delegáltak több javaslatát befogadják, és kiemelt feladatokra alakítanak majd paritásos albizottságokat is.
Kanadában kap diplomáciai megbízatást a Jobbikból Jakab Péter miatt 2020-ban kilépett volt országgyűlési képviselő, Bencsik János, aki jövőre torontói főkonzul lesz – tudta meg a hvg.hu. A politikus csak annyit mondhatott, hogy a külügyi tárca „felkészülő diplomatája”.
Még a december 13-i alakuló ülés előtt javasolja az Integritás Hatóság elnökének a Transparency International Magyarország, hogy az átláthatóság és az esélyegyenlőség érdekében írják át a delegáltjuk részvételével összeülő, a hatóságot segítő Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendjét.
A tervezett 2 éves időtartam helyett 5 hónap után megszüntette a Csák János vezette minisztérium azt a politikai tanácsadói szerződést, amit egy e téren ismeretlen céggel kötöttek, és amelynek hátteréről a hvg.hu többször írt. A váratlan lépést nem indokolták.
Brüsszel és a szankciók miatt kellett fenntartani és ugyanezért kellett kivezetni is a benzinárstopot is – utólag így magyarázza a kormányzat a 13 hónapig érvényben lévő ársapkát, bár egyik indok sem igaz. Szimpla kampányfogás volt, amit bevezetésekor még Orbán Viktor is kockázatosnak tartott, de az utolsó pillanatig kitartott mellette, így végül az intézkedés 8 hónappal túlélte a választást.