„A védett létesítmény" munkacímmel fut egyelőre az Elk*rtuk-ot is jegyző producer műhelyében most forgatott hatrészes filmsorozat, amely „akciódús dráma” lesz. A története két szálon fut majd, de mindkettő illeszkedik a honvédelmi kormányzatnak a Magyar Honvédséget népszerűsítő toborozó kampányába. Utóbbi arca nemcsak katonai szakértőként, hanem szereplőként is felbukkan.
Bár plenáris ülés nem volt tervben a jövő hétre, mégis összeül a parlament. Így már el is kezdik a frissen benyújtott „szuverenitásvédelmi” törvényt és a kapcsolódó Alaptörvény-módosítást tárgyalni, hogy decemberben szavazhassanak róla. A svéd NATO-csatlakozásra megint nem jut idő.
Nem csak a Szuverenitásvédelmi Hivatal kap alkotmányos védelmet, hanem bekerül az Alaptörvénybe a Rogán-féle digitális ügyintézéshez szükséges felhatalmazó rendelkezés. Amire viszont senki nem számított, az a honvédséget érintő új, immár alaptörvényi szabályok, például a szakszervezetek megszüntetése vagy az, hogy a honvédelmi miniszter lényegében azt csinál a katonákkal, amit akar.
Benyújtotta a Fidesz-frakció a „szuverenitásvédelmi" jogszabálycsomagot, amellyel Kocsis Máté már régóta fenyegeti az ellenzéki pártokat, az újságírókat és a civileket. A javaslatot gyorsan elfogadhatja a parlamenti Fidesz-KDNP-s többség, annál is inkább, mert erre építi majd a kormány(párt) a jövő évi választások kampányát. Kérdés, ez a jogszabály is az Európai Bíróságon jogellenesnek kimondott civiltörvény és a Stop Soros-törvény sorsára jut-e.
A Jobbik frakcióvezető-helyettese, Brenner Koloman lesz a jövő júniusi önkormányzati választáson Karácsony Gergely főpolgármester egyik kihívója. Vele már négyre nőtt az indulók száma. Brenner megtízszerezné a térfigyelő kamerák számát Budapesten, és helyi népszavazást kezdeményez a Lánchíd forgalmi rendjéről.
Egyre több a klubszerű tömörülés: van már parlamenti “képviselete” az imának, az LMBTQ-jogoknak, a mesterséges intelligenciának, az űrpolitikának, sőt már a WHO elleni fellépésnek is.
Harmincadik, jubileumi kongresszusát tartotta a Fidesz, ahol Orbán Viktor egyszemélyi vezetése továbbra is megkérdőjelezhetetlen. A beszédekben szóba kerültek a jövő évi önkormányzati választások – "Geri és Feri alkalmatlanok" – valamint az EP-választás – Brüsszel és a "genderpropaganda" –, Orbán Viktor pedig nindzsa-kormányzást hirdetett.
Két bejelentést is tett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezleten: indul a határon túli magyarok új honlapja, ahol mindenki “virtuális magyar” lehet, és beindul a Hazaváró Program is, ahol ezeknek a virtuális magyaroknak egy részét fizikailag is hazavárják.
A legújabb nemzeti konzultációban a korábbinál is erőteljesebben jelenik meg a „Brüsszel”-re történő hivatkozás, amely lényegében értelmezhetetlen, csakúgy, mint eddig. A kormány ugyanis olyan döntésekről és kezdeményezésekről kér véleményt, amelyek a tagállamok közös döntésén alapulnak, nem az Európai Bizottságén. Gyorsértékelésünk a „kérdésekről".
Két hónap gondolkodás után a vádhatóság a rendőrségnek adott igazat, amikor megállapította: legfeljebb könnyű testi sértés gyanúja merülhet fel, ezért nem indokolt nyomozást indítani a még augusztusban a török elnök emberei által Budapesten bántalmazott férfi ügyében.
A jövő héten ismét ülésezik a parlament, de a négy ülésnap egyikén sincs napirenden továbbra sem a svéd NATO-csatlakozás megszavazása. Sőt egészen az őszi ülésszak végéig, december 12-ig nem látszik az erről szóló voksolás a parlamenti naptárban. A törvényjavaslat másfél éve vár a sorára, de amit egy napja nyújtottak be, azt jövő héten már tárgyalják is.
Gimnáziumi évfolyamtársa megbízatásának vet véget Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy új misszióvezetőt küldhessen Hollandiába. Az Országgyűlés külügyi bizottsága hétfői zárt ülésén már be is mutatkozott a hágai nagykövetség élére kiszemelt Horogszegi Szilágyi-Landeck Dániel, aki jelenleg a Fidesz pártalapítványának brüsszeli képviselet-vezetője.
Szinte minden közigazgatási ügyet elintézhetünk majd egyetlen mobilappal a kormány új digitalizációs programjában – sőt, ennél többet is. Az állam digitalizálna és a telefonunkra költöztetne a személyi igazolványtól a fegyverviselési engedélyen át a horgászpapírig szinte mindent. Még kell néhány új jogszabály és egy alaptörvény-módosítás, de a Digitális Állampolgárság Program jövőre elindul, és Rogán Antal 2026-ra hárommillió felhasználóval számol.
A Hunnia-perben terrorvádak miatt elítélt, majd államfői kegyelemmel a börtönből szabadult Budaházy György is jól járhat egy friss törvénymódosító javaslattal. A jogszabály-változtatás ugyanis a hasonló cipőben járóknak kedvezően számítaná a közügyektől eltiltás idejét. Egy ilyen pozitív fordulatra éppen Budaházy utalt korábban.
Az Országgyűlés hétfői döntésével felhatalmazta a kormányt, hogy újabb 180 nappal, jövő év májusáig meghosszabbítsa a már másfél éve érvényben lévő különleges jogrendet, a háborús veszélyhelyzetet. A felhatalmazással a kormány folytathatja a rendeleti kormányzást.
Nem tudni, mi áll a csádi államfő „meghívólevelében”, mindenesetre megvan a parlamenti jóváhagyás a magyar katonai kontingens közép-afrikai missziójára. Ez alapján a 200 magyar katona a Csáddal határos másik hat országban – Líbiától Szudánon át Nigerig – is „katonai feladatokat végezhet.”
Az új, pár hetes vállalkozásról a kormányzat hallgat, egy háttérdokumentum szerint „állami légi közlekedési szolgáltató kompetencia központ létrehozása” a feladata. De még az is lehet, hogy szerephez jut a Budapest Airport visszavásárlása után a repülőtér üzemeltetésében, vagy a Rolls-Royce elektromos hajtóműs kutatás-fejlesztési programjában, amit az állam milliárdokkal támogat.
A tálib kormány titkosszolgálata közvetlenül irányítja a Vajdaság területén működő afganisztáni embercsempész csoportokat – állítja a most nyilvánosságra hozott októberi titkosszolgálati jelentés, amely azt is elismeri, hogy a déli határzár „rendszere támadhatóvá vált”. Az illegális migráció és a terrorizmus összefüggését taglaló dokumentum egyes részei továbbra is titkosak, ezeket kitakarták.
Döntenek viszont a Honvédség csádi katonai missziójának indításáról és a háborús veszélyhelyzet újabb fél évvel történő meghosszabbításáról. Jövő héten nekikezd a parlament az adó-, a büntetőjogi-, és igazságügyi törvénycsomag tárgyalásának is.
Az országban 27 helyen nyílnak Hazaváró Irodák, és indul egy telefonos helpdeskkel is támogatott hazacsábító információs portál is, amely egy 15 éve létező lengyel mintát követve segíti majd tanácsokkal az át- és visszatelepülni vágyó magyarokat. A program főleg meglévő infrastruktúrát használ, nem túl innovatív, egyelőre úgy tűnik, nem is nyújt egyedi szolgáltatásokat, ráadásul mindennek ellenére még csak nem is olcsó.
