Alighanem tizennyolcadik alkalommal is lejátszódik hétfőn a parlamentben az, ami 2010 óta mindig, amikor az ellenzék valamely fontos témában kezdeményezett rendkívüli ülést, de a döntés az adott témában a kormánynak vagy a Fidesz–KDNP-nek politikai vagy praktikus okokból nem volt érdeke.

Február 5-ére, hétfőn 13 órára ugyan a formaságoknak megfelelően Kövér László összehívta a törvényhozás rendkívüli ülését – hiszen a rendes, tavaszi ülésszak majd csak február 26-án kezdődne –, ám az eddigi gyakorlat alapján

valószínűsíthető, hogy a Fidesz–KDNP-s politikusok ismét távolmaradásukkal bojkottálják az ülés megtartását.

Összehívnia ugyanis muszáj az ülést a törvény alapján, mert a képviselők ötöde kezdeményezte írásban, de annak megtartása már nem rajta múlik. A kétharmados többség miatt a kormánypártiak nélkül határozatképtelen a Ház, így ha ők nem mennek el, akkor napirendi szavazás, végül ülés sincs.

Megkérdeztük a Fidesz-frakciót, ezúttal mi a szándékuk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Az biztos, hogy a kormánypártoknak most nem érdekük a napirenden szereplő egyik téma tárgyalása sem, noha mindhárom ügy társadalmi súlya jelentős. Az ellenzék ezeket viszi napirendre:

• a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása – Törökország után a fogadkozások ellenére immár utolsóként;
• a gyógyíthatatlan beteg Karsai Dániel ügyvéd által napirendre emelt téma az életvégi döntésekről;
• az akkugyártó vegyi üzemeket érintő munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvények módosítása.

Ami a kormánypártok várható reakcióját illeti, intő példa lehet az ellenzéki pártoknak, hogy éppen az első témát, Svédország NATO-csatlakozásának tárgyalását már tavaly nyáron is így akarták kikényszeríteni a kétharmados többségtől, de ez már akkor is kudarcba fulladt:

A Fidesz nem ment el a rendkívüli ülésre, így nem szavazott a parlament a svéd NATO-csatlakozásról

Indokolni sem próbálta a Fidesz és a KDNP, miért bojkottálják az ellenzéki kezdeményezésű hétfői rendkívüli parlamenti ülést, egyszerűen csak nem mentek el rá. A határozatképtelenség miatt így nem szavaztak a svéd NATO-csatlakozásról sem. A kevés ellenzéki politikus napirend előtt beolvasott ugyan a kormánynak, de ezt senki sem hallotta a távol lévő címzettek közül.

Sőt, éppen a harmadik téma, az akkugyárak ügyében is volt már ellenzéki kezdeményezésű rendkívüli parlamenti ülés, amely ugyanerre a sorsra jutott. Ez tavaly februárban volt, és a Fidesz–KDNP akkor is bojkottal érte el, hogy némi napirend előtti üzengetés után ne legyen érdemi ülés:

A levezető elnök volt az egyetlen kormánypárti az akkugyárakról szóló rendkívüli ülésen, ő is csak berekeszteni ment oda

Így az ellenzéki képviselők a kormánypártiak hűlt helyén kérhették csak számon a környezetkárosító terveket.

Miközben amikor politikai, jogalkotási érdeke úgy kívánja – mint például tavaly decemberben történt –, a Fidesz–KDNP vagy a kormány simán összehív rendkívüli ülést, ami a kormánypártiak jelenléte miatt sikeres és érdemi is, a Fidesz–KDNP az ellenzéki kezdeményezésű üléseket sorra bojkottálja.

Az ilyesmi 1999 előtt amúgy még nem volt gyakori: 1990–1999 között nem fordult elő, hogy a kormánytöbbség a távolmaradásával megakadályozza a rendkívüli ülést, ha azt az ellenzék kezdeményezte. Úgy tűnik,

a rendkívüli ülés kezdeményezése az 1998 után ellenzékbe szorult MSZP–SZDSZ ötlete volt, a válaszul adott bojkott pedig a kormányra került Fidesz–KDNP-é.

Kínos belpolitikai helyzetbe került a Fidesz a svéd NATO-üggyel: egy ellenzék által összehívott rendkívüli parlamenti ülést kell elhárítania valahogy

A Momentum által a svéd NATO-bővítés megszavazását célzó rendkívüli parlamenti ülésre tett javaslat akár sikeres is lehetne. A Fidesz-KDNP szokásos bojkottja most nehezen lenne indokolható, hiszen a törökök zöld jelzése után már Orbánnak sem érdeke az időhúzás. Más kérdés, hogy a Fidesz nem akarná annak látszatát, hogy a 135 bátor kormánypárti egy év sunnyogás után az ellenzék „füttyentésére" ugrik.