Bár csak hétfőn 16:40-kor kezdődik az Országgyűlésben a köztársaságielnök-választás, már most biztosra vehető, hogy Sulyok Tamás lesz az új államfő, vagyis Novák Katalin után a Sándor-palota új lakója. Azért, mert reggel 9 órakor lejárt a jelölési határidő, és bár korábban több ellenzéki párt is gondolkodott jelöltben, határidőre csak két jelölés érkezett be. Közülük viszont

csak Orbán Viktor jelöltje, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke juthat tovább a döntőbe, vagyis egyedül az ő neve lesz a szavazólapon.

Március 5-étől lehet köztársasági elnök Sulyok Tamás

Ha február 26-án, hétfőn megválasztják, ami szinte biztosra vehető.

Sulyok jelölését összesen 133 kormánypárti képviselő írta alá, bőven több, mint a képviselők egyötödét jelentő, minimálisan előírt 40.

A jelölés alatt a KDNP mind a 19 képviselőjének neve ott van a listán, ám a Fidesz-frakció névsora nem teljes, pedig még a mostanra megbetegedett Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely is szignálta. A kegyelembotrány miatt képviselői mandátumáról február 16-i hatállyal lemondott Varga Judit volt igazságügyi miniszter már nem képviselő, így az ő neve „igazoltan” hiányzik. Viszont

Kövér László sem írta alá Sulyok jelölését, ami azzal függhet össze, hogy Novák Katalin lemondásának hétfői elfogadása után ő lesz az ideiglenes államfő.

Kicsoda Sulyok Tamás, a Fidesz államfőjelöltje?

Az Alkotmánybíróság elnöke, egykori ügyvéd, aki a kormánypárti kétharmad miatt biztosra veheti, hogy ő lesz Novák Katalin utódja. Az is biztosnak tűnik, hogy Sulyok egészen más karaktert fog államfőként vinni, mint amilyet Novák Katalinnak épített kommunikációs stábja: búcsút inthetünk az ablakpucolásnak és a sütisütésnek is.

A másik jelölést a Mi Hazánk frakciója adta be, ők – előzetes közlésüknek megfelelően – Csath Magdolna egyetemi tanárt, közgazdászt látnák szívesen az államfői poszton. Erre azonban nincs semmi esély, mivel hiába írta alá a teljes Mi Hazánk-frakció Csath jelölőívét, ez csupán hat szignót jelent, vagyis az indulásához további 34 ajánlára lett volna szükségük.

Erre nemcsak a Mi Hazánk és a többi ellenzéki képviselőcsoport közötti politikai ellentétek miatt nem volt esély, hanem azért sem, mert a többiek vagy eleve kijelentették, hogy részt sem vesznek az államfőválasztáson, vagy mást jelöltek. Az LMP például Hack Péter jogászt szerette volna, a Párbeszéd pedig Kaltenbach Jenő jogtudóst, ám

mivel esélyük sem volt az előírt 40 ajánlást megszerezni, nem is próbálkoztak formális jelöléssel.

Így viszont a Házbizottság hétfőn 12 órára összehívott ülésén könnyű lesz a döntés. Ez a testület állapítja meg hivatalosan, hogy az államfőjelöltek ajánlása megfelel-e a szabályoknak, és ez alapján véglegesítik a délutáni voksolásra készülő szavazólapok tartalmát. Most már biztos, hogy egy név lesz rajtuk, Sulyok Tamásé.

5 pontban összefoglaltuk, mit üzen a NER mostani helyzetéről Orbán Viktor döntése az új államfőről

Orbán nyilvánvalóan nagyon megfontolta, hogy a Schmitt-, de főleg a Novák-fiaskó után hogyan dönt a leendő államfő személyéről. Abból, hogy hogyan, és végül kit választott, kik jöttek szóba, és miért nem ők lettek a befutók, sok minden kiolvasható a politikai helyzetről.

A parlamenti erőviszonyok, a Fidesz–KDNP kétharmada miatt amúgy sem lenne jelentősége annak, hogy hány név szerepel a szavazólapon, mivel az amúgy titkos szavazással zajló választáson az első körben kétharmados, második körben feles többséget csak a pártszövetség tudja biztosítani, így biztosan az ő jelöltjük lesz a győztes.

Ettől érdekes helyzetek még előfordulhatnak, ahogy 2022-ben, Novák Katalin megválasztásakor is. Akkor két név szerepelt a szavazólapon, mert Novák mellett az ellenzék közösen el tudta indítani Róna Pétert közgazdászt, noha a megválasztására akkor sem volt még matematikai esély sem. Viszont két éve a két hivatalos jelölt mellett más is kapott szavazatot:

Két olyan államfőjelölt is kapott szavazatot, aki nem is indult

Az öt érvénytelen voks között volt két olyan, amelyik a Mi Hazánk, egy másik pedig az ISzOMM nem hivatalos jelöltjére érkezett. Novák Katalin a Fidesz-KDNP-seken kívül 4 plusz voksot is begyűjtött, míg Róna Péterre többen szavaztak, mint ahányan ajánlották, de a hiányzók miatt kevesebben, mint az összellenzék.

(Nyitóképünkön az államfőválasztásoknál is használt szavazóurna a parlamenti ülésteremben)