A lengyel rendezőpápától egy olyan film érkezik, amelyet Magyarországon még nem vetítettek. Láthatjuk a rendszerváltás óta legnagyobb költségvetésű lengyel moziját és a tavalyi év lengyel kasszasikerét a ma kezdődő fesztiválon.
Csak férfiak játsszák, de beigazolódik a keresd a nőt! mondás igazsága Yasmina Reza Művészet című darabjában. Vashegyi György újabb Magyarországon sosem látott-hallott zeneművet mutat be. A Műcsarnokban láthatók Urbán Ádám különleges fotói a vácrátóti botanikus kertből, a 90 éves Klimó Károly tanítványaival közösen állít ki a Képzőművészeti Egyetemen. A HVG kulturális ajánlója.
„Ha megkérdezi Szent Péter: »Mi voltál, fiam?«, azt fogom mondani, hogy tanár” – nyilatkozta Nádasdy Ádám. Valóban: nyelvész, költő, műfordító, esszéista, akinek munkáiban, interjúiban magyarázta a többségi társadalomnak, hogy miért fontos tiszteletben tartani mások identitását.
Egy különleges fotókiállításról, egy hihetetlen magyar vonatkozású történetetről, a Horthy-rendszer technokrata elitjére rászoruló pártállamról és egy ritka Csehov-előadásról adunk hírt, kedvcsinálóként.
A hatalom és a pénz jellemtorzító hatásáról beszél a Csak jöttem szólni, hogy megyek című darab rendezésében, a szabadság kontra diktatúra kérdését pedig az Itt érzem magam otthon című magyar thriller feszegeti, amelyben a színésznő két családtagjával együtt szerepel.
Hogyan türemkedik be a NER az egyéni világlátásunkba – szlovákiai újságírók interjúi 16 meghatározó magyarországi személyiséggel. Barabási Albert-László hálózatkutató művészeti projektsorozata a Műcsarnokban folytatódik. Pálfi György állati road movie-ja. Ezekre érdemes időt szánni.
A rendszerváltás után volt érdemi próbálkozás a cigány lakosság helyzetének javítására, de az EU-s belépés után ez az igyekezet hangsúlytalanná vált – mondja Dr. Ámbédkar Iskola egyik alapítója, jogvédő, aki a roma társadalomban azon szerencsések közé tartozik, akik eljutottak az „uborkafa tetejéig”. Orsós János elmagyarázza azt is, miért éppen a romák lakta településeken a legmagasabb a Fidesz támogatottsága. HVG-portré.
Immár magyarul is olvasható a koreai írónő 2021-ben megjelent regénye, a Nem válunk szét, amely a tízezrek lemészárlásával végződő csedzsui lázadást idézi fel.
Fullajtár Andreát halljuk az előadásban, de hanghordozásával, akár mozdulataival is a néhai Galló Olgát idézi meg.
„A társadalom nagy részében sajnos irreális prioritást kapott a politika, megelőzi a szeretetet, a családot és az elvégzett munka minőségét” – mondja a 41 éves színész, aki a szabadúszó lét után ősszel a Centrál Színházhoz szerződött, az idei Valentin-napon meg filmbemutatója lesz.
Rozsondai Marianne könyvtörténész férjével együtt páratlan ősnyomtatvány-gyűjteményt vásárolt és adományozott az Akadémiának, ahol 42 éven át dolgozott, Arany János főtitkári szobájában. „Amikor megfogom őket, azt érzem, hogy kezemben a történelem”, mondja, és azzal biztat, hogy ezek a kötetek valószínűleg tovább megmaradnak, mint a múlt század elején savas papírra nyomott kiadványok. HVG-portré.
Díjeső övezi Enyedi Ildikó Csendes barát című új filmjének útját. Legutóbb Chicagóban Pálos Gergely operatőrt méltányolták Ezüst Hugo-díjjal, amiért árnyaltan és technikai precizitással mutatja meg az emberek és a növények közötti interakciókat. A művésszel beszélgettünk.
Az eddig több mint ötven díjat, köztük a legjobb filmnek és Jessie Buckley személyében a legjobb színésznőnek járó Golden Globe-ot elnyert alkotást nyolc kategóriában jelölték Oscar-díjra.
„Az általunk érzékelt térben még nem létező alakok hangját hallom, akik állandóan be akarnak lépni az észlelt valóságba. Nincs más dolgom, mint lejegyezni ezeket a hangokat.” Szerdán veszi át Nobel-díját Krasznahorkai László, de mit érdemes tudni róla és a munkásságáról? Hol helyezi el magát az Olümpuszon? Miért hívta meg az egyik könyvbemutatójára kardiológusát és szájsebészét?
Az irodalmi Nobel-díjat december 10-én veszi át Stockholmban Krasznahorkai László. Műveinek szerkesztője, Szegő János szenzitivitást igénylő közös munkájukról, az író belső emigrációjáról, a függetlenséghez való ragaszkodásáról, alázatos alkotói módszeréről, fokozódó nevettető kedvéről mesél.
A színtiszta fikció létrehozásánál nemesebb harcot keveset láttam – mondja az Esterházy Irodalmi Díj nyertese 1700 oldalas nagyregényéről. Portréinterjúnkban Darvasi Lászlót kérdeztük arról, hogyan alkot, hogyan szól bele mindennapjaiba a politika, és hogyan lehet elérni a nem olvasó publikumot.
Kossuth-díját a békepapság idején bebörtönzött, máig nem rehabilitált üldözött lelkészeknek, presbitereknek, egyháztagoknak ajánlja fel Visky András, aki Illegalisták című, most megjelent megrázó regényét a meghurcoltak szenvedéséről írta. Az interjúban beszél analógiákról a mai korral.
A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.
Miért nagy író Krasznahorkai László, akinek életművét immár Nobel-díjjal is elismerték?
A mustra a október 9-19-ig tart, a nyitóvetítés a Puskin Moziban lesz, az összes film pedig a Művészben látható.
