„Az általunk érzékelt térben még nem létező alakok hangját hallom, akik állandóan be akarnak lépni az észlelt valóságba. Nincs más dolgom, mint lejegyezni ezeket a hangokat.” Szerdán veszi át Nobel-díját Krasznahorkai László, de mit érdemes tudni róla és a munkásságáról? Hol helyezi el magát az Olümpuszon? Miért hívta meg az egyik könyvbemutatójára kardiológusát és szájsebészét?
Az irodalmi Nobel-díjat december 10-én veszi át Stockholmban Krasznahorkai László. Műveinek szerkesztője, Szegő János szenzitivitást igénylő közös munkájukról, az író belső emigrációjáról, a függetlenséghez való ragaszkodásáról, alázatos alkotói módszeréről, fokozódó nevettető kedvéről mesél.
A színtiszta fikció létrehozásánál nemesebb harcot keveset láttam – mondja az Esterházy Irodalmi Díj nyertese 1700 oldalas nagyregényéről. Portréinterjúnkban Darvasi Lászlót kérdeztük arról, hogyan alkot, hogyan szól bele mindennapjaiba a politika, és hogyan lehet elérni a nem olvasó publikumot.
Kossuth-díját a békepapság idején bebörtönzött, máig nem rehabilitált üldözött lelkészeknek, presbitereknek, egyháztagoknak ajánlja fel Visky András, aki Illegalisták című, most megjelent megrázó regényét a meghurcoltak szenvedéséről írta. Az interjúban beszél analógiákról a mai korral.
A miniszterelnök „azt képzeli, hogy egyedül, egy szál evezővel megvalósítja a kompországot, amit a kitalálói is tragikus képnek tartottak, mert soha nem tud partot érni” – mondja a 68 éves akadémikus, a bedarált 56-os Intézet egykori igazgatója, akit arról is kérdeztünk, hogyan juthatott idáig Orbán Viktor onnan, hogy Ruszkik, haza!. Meddig lehet október 23. ünnep? Mit gondol Rainer M. János a kurzusfilmekről, kap-e háttér-információkat orosz történész kollégáitól, és szocializmusnak tartja-e, ami itt 1945 után volt? HVG-portré.
Miért nagy író Krasznahorkai László, akinek életművét immár Nobel-díjjal is elismerték?
A mustra a október 9-19-ig tart, a nyitóvetítés a Puskin Moziban lesz, az összes film pedig a Művészben látható.
Október 2-4-ig tartják a szlovén filmfesztivált a Toldi moziban.
Már tizenévesen az járt a fejében, hogy a tőzsdén kellene dolgozni, vállalatokat felvásárolni. Első millióit a kárpótlási jegyekből szerezte. Azt mondja, a politikában nem foglalt állást egyik oldal mellett sem, de nem kellett ennek esetleges hátrányos következményeivel szembesülnie. Hogyan dönti el Albrecht Ottó, ki az, aki önmagáért szereti, nem a pénzéért? Miért riadt vissza a Netflix-vásárlástól? Pályázott-e az államnál ingyenes kastélyra? HVG-portré.
A 12. Skandináv Filmfesztiválon több mint harminc akció-, drámai, horror-, romantikus, sci-fi- és történelmi filmet vetítenek.
Pályázati anomáliákról és álomszerű filmkészítésről is beszél a Balázs Béla-díjas Ulrich Gábor, aki szinte hazajár a világ rangos animációs fesztiváljára Annecyben. A versenyprogramba most Capriccio című, itthon ősztől látható független rövidfilmjét válogatták be.
A Peter Luisi rendezte svájci-olasz vígjátékban a bábeli zűrzavart szüntetnék meg, de ennek totális káosz lesz a vége.
Az Olvadás című regényben nem kronologikusan követik egymást az események, de végül mint egy nyomozás során, összeáll a kép.
Az Arany Medve-díjas és korábban Oscar-jelölt rendező legújabb, Csendes barát című filmjének egy fa a főszereplője. De miért olyan különleges a ginkgo, milyen érzés, hogy Nemes Jeles Lászlóval versenyez a velencei filmfesztiválon, és mire jött rá, amikor visszanézte a filmjeit. Interjú Enyedi Ildikóval.
„Egy-egy új bemutatóhoz lassan színházat is kell keresni” – mondja a Madách Színházban rendezőként 52 éve dolgozó igazgató, akiről Ő, Szirtes Tamás címmel jelent meg könyv és tavaly a teátrum két zenés évtizedéről 20 év! főcímmel kötet.
A regényben ugyanúgy egyes szám első személyben mesél a szerző, mint korábbi művében, a Kafka macskáiban.
A meranói születésű szerző A Freiberg-villa öröksége című regényébe is beledolgozta Dél-Tirol mítoszait.
„Próbálok annyi pénzt szerezni, hogy a kutatócsoport működhessen, és közben az arcokat figyelem” – mondta a HVG-nek Domokos Gábor, a BME professzora, aki a Gömböc után egy újabb lehetetlennek tűnő testtel és a lágy cellákkal is felhívta magára a figyelmet. Miről lehet megismerni a zseniket, és mivel próbálja elősegíteni, hogy a mai magyar közegben se maradjanak észrevétlenül? Minek köszönheti az áttörő eredményeket, és min dolgozott együtt a NASA-val? HVG-Portré.
„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.
Magyarul is olvasható a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Kirsten Thorup trilógiájának első könyve, az Őrülten és halálosan.
