A díjak özönével jutalmazott Nagymami szexuális élete most Budapesten is látható lesz
Október 2-4-ig tartják a szlovén filmfesztivált a Toldi moziban.
Mátraházi Zsuzsa
Albrecht Ottó milliárdos: A kedvenc fagyizómban legutóbb 2640 forintért kentek oda két adagot. Álljon meg a menet!
Már tizenévesen az járt a fejében, hogy a tőzsdén kellene dolgozni, vállalatokat felvásárolni. Első millióit a kárpótlási jegyekből szerezte. Azt mondja, a politikában nem foglalt állást egyik oldal mellett sem, de nem kellett ennek esetleges hátrányos következményeivel szembesülnie. Hogyan dönti el Albrecht Ottó, ki az, aki önmagáért szereti, nem a pénzéért? Miért riadt vissza a Netflix-vásárlástól? Pályázott-e az államnál ingyenes kastélyra? HVG-portré.
Mads Mikkelsen John Lennonnak képzeli magát és jön a Svéd torpedó is – skandináv filmözön Budapesten
A 12. Skandináv Filmfesztiválon több mint harminc akció-, drámai, horror-, romantikus, sci-fi- és történelmi filmet vetítenek.
„Szabó János éjjeliőr a TV2-n fél háromkor negyedszer látta a kísérleti filmemet, majd e-mailezett, hogy már tetszett neki”
Pályázati anomáliákról és álomszerű filmkészítésről is beszél a Balázs Béla-díjas Ulrich Gábor, aki szinte hazajár a világ rangos animációs fesztiváljára Annecyben. A versenyprogramba most Capriccio című, itthon ősztől látható független rövidfilmjét válogatták be.
Bonzsúr, Svájc! – négy nyelven beszélő filmvígjáték egy abszurd népszavazásról
A Peter Luisi rendezte svájci-olasz vígjátékban a bábeli zűrzavart szüntetnék meg, de ennek totális káosz lesz a vége.
„Az oroszok mintha folytonosan egy nagy háborúra készülődnének” – rideg, kegyetlen Szibériáról ír Kiss Tibor Noé
Az Olvadás című regényben nem kronologikusan követik egymást az események, de végül mint egy nyomozás során, összeáll a kép.
Enyedi Ildikó: Feszült, keserű és méltatlanul alantas a közbeszéd, annál meglepőbb, hogy mennyi kedvességgel találkozik az ember
Az Arany Medve-díjas és korábban Oscar-jelölt rendező legújabb, Csendes barát című filmjének egy fa a főszereplője. De miért olyan különleges a ginkgo, milyen érzés, hogy Nemes Jeles Lászlóval versenyez a velencei filmfesztiválon, és mire jött rá, amikor visszanézte a filmjeit. Interjú Enyedi Ildikóval.
A Macskák megalapozta Webber bizalmát, így kapott szabad kezet Az operaház fantomjánál – interjú Szirtes Tamással
„Egy-egy új bemutatóhoz lassan színházat is kell keresni” – mondja a Madách Színházban rendezőként 52 éve dolgozó igazgató, akiről Ő, Szirtes Tamás címmel jelent meg könyv és tavaly a teátrum két zenés évtizedéről 20 év! főcímmel kötet.
A valóság–fikció–metafikció viszonyával is játszik Szántó T. Gábor új könyve, a Kafka sírja
A regényben ugyanúgy egyes szám első személyben mesél a szerző, mint korábbi művében, a Kafka macskáiban.
Romina Casagrande fikciót írt, de az nem kitalált dolog, hogy az autizmuskutató Asperger a náciknak is dolgozott
A meranói születésű szerző A Freiberg-villa öröksége című regényébe is beledolgozta Dél-Tirol mítoszait.
Domokos Gábor, a Gömböc feltalálója: A zsenik a hétköznapi életben felismerhetetlenek
„Próbálok annyi pénzt szerezni, hogy a kutatócsoport működhessen, és közben az arcokat figyelem” – mondta a HVG-nek Domokos Gábor, a BME professzora, aki a Gömböc után egy újabb lehetetlennek tűnő testtel és a lágy cellákkal is felhívta magára a figyelmet. Miről lehet megismerni a zseniket, és mivel próbálja elősegíteni, hogy a mai magyar közegben se maradjanak észrevétlenül? Minek köszönheti az áttörő eredményeket, és min dolgozott együtt a NASA-val? HVG-Portré.
Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”
„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.
Amikor a fanatikussá nevelt óvodás is büntetőtáborba juttathatta a szüleit – ez a háborús regény nem a fronton játszódik
Magyarul is olvasható a kortárs dán irodalom egyik legjelentősebb alkotója, Kirsten Thorup trilógiájának első könyve, az Őrülten és halálosan.
Radnóti Sándor: Mintha elfáradt volna a rendszer, nő az emberek felháborodási képessége
Szolganépet akarnak előállítani a hatalmon lévők, és kiszorítani a pályáról a kritikai értelmiséget. A minden résztvevő kizárásával hozott döntés a tudományos intézetekről gonosz idiotizmus. A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
„A szar olyan mély, hogy a legtöbbetek sosem jut el a legaljára, és így sosem jut el az igazsághoz…” – egy társadalomkritikus regény
Kovács Krisztián Ablakok az ébrenlétben című kötete azt a korosztályt is be tudja szippantani, amelyik a szerzőhöz és a szereplőkhöz hasonlóan a 2000-es évek elején kamaszodott.
Spiró György: „Budapest léte az elmúlt két évszázadban, az ostromot kivéve, soha nem volt ekkora veszélyben”
A főváros tönkretétele az ország létét veszélyezteti – erre a következtetésre jutott az író, aki a Fogság megjelenésének 20. évfordulójára a könyvhéten a Táncsics Mihály családja és a XIX. századi Magyarország mindennapjait feltáró, újabb történelmi nagyregénnyel jelentkezik.
„Nőügyekkel nem foglalkozó” politikusokról is szól a Katona József Színház Virginia Woolf-adaptációja
Lehetett volna Shakespeare-szintű ikon a drámaíró húga? A Saját [?] szoba című előadás kultúrtörténeti kalandozás Woolf személyes története, levelei és művei nyomán.
Nagy nemzetközi seregszemléken debütált és díjazott filmek egész sorát lehet látni Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon
A panorámavetítésekkel, retrospektív válogatásokkal és workshopokkal is gazdagított programok mind ingyenesen látogathatók május 27-től június 1-ig.
Szürreális, álomszerű animációkkal gazdagított dokumentumfilmet láthatunk Freudról
A Kívülálló. Freud című film rendezője, Yair Qedar úgy igyekszik bemutatni a pszichoanalízis atyját, ahogy még senki.
„Ki vette észre itthon húsz éve, hogy a diktatúra előszobájában vagyunk?”
Sándor Ivánnak – aki nemrég töltötte be 95. életévét – az előző könyve, a Tiltott terület alig egy éve jelent meg, és máris itt az új kisregény. Írásmódja ugyanolyan töredezett, mint a világunk. Rejtett összefüggésekkel ábrázolja az eső áztatta közegbe vezető utat. Mit ismertünk fel későn az író szerint? Milyen az a nagy korszak, amelynek a végén vagyunk?