„A mesterséges intelligenciának van egy olyan, a klímakatasztrófánál közelebbi veszélye, amit nem vesznek észre. Algoritmus útján evolúcióképessé válhat” – figyelmeztet Szathmáry Eörs, az Amerikai Tudományos Akadémia friss tagja, aki évek óta kongatja a vészharangot az emberi civilizációt fenyegető veszélyek miatt. Hogyan készüljünk az áram nélküli jövőre? Milyen intézményt nyitna a Karmelita felső emeletén, és hogyan büntetné, aki Hummert vesz?
Az alábbi a HVG 35. számában megjelent Portré bővített változata.
Ízelítőt kaptunk az idei forrósággal abból a harminc év múlva elkövetkező jövőből, amiről azt mondja, hogy az emberiség fele nem fogja túlélni az akkori körülményeket?
Megközelítőleg sem. Nem az eufemisztikus klímaváltozással, hanem a turbófelmelegedéssel állunk szemben. A kutatók tucatnyi átbillenési pontot találtak, és ha ezek valamelyikén túljut a rendszer, akkor nincs visszaút. Ha a grönlandi jégtakaró olvadása lépi át ezt a pontot, nem állítható le a folyamat, akkor sem, ha aznaptól nullára csökkenti az emberiség a szén-dioxid-kibocsátást. A hat-hét méterrel megemelkedő tengerek elöntik például az USA keleti partvidékét. Az olvadás következtében máris lassul a Golf-áramlat. Ha ne adj’ isten leállna, a drasztikus éghajlatváltozás miatt összeomlana Európában a mezőgazdaság. Nem tudjuk, hogy a fajok exponenciális kihalásából mikor lesz a nekünk tetsző életet ellehetetlenítő ökológiai katasztrófa. Ha csak legyintünk arra, hogy a mai életünk fenntarthatatlan, akkor biztosan nagy baj lesz. Ha teszünk valamit, talán nem lesz akkora a baj.
Lesz olyan súlyos a mostani hőhullám, mint a rossz emlékű június végi hőkupola? Mitől függ, hogy 35 vagy 40 fok lesz a jövő hét közepén, és melyik a valószínűbb? Mit okozhat az El Niño Magyarországon késő ősszel és télen? Szabó Péter éghajlatkutatóval elemeztük a hőhelyzetet.
A kisember erre megkérdezi: én húzzam meg magam, míg a luxizós gazdagoknak százszor nagyobb az ökológiai lábnyomuk az enyémnél?
Mára szinte teljesen elfelejtődött, hogy az elitnek a közjó érdekében példát kell mutatnia. Az államfők meg a milliárdosok magángéppel utaznak a klímakonferenciákra. A világon egyre kevesebb ember birtokolja az összes vagyon legnagyobb részét. Márpedig
az egyenlőtlenség nem kedvez ott, ahol össznépi összefogásra lenne szükség. Az igazságosság valamilyen eleme nélkül nem jutunk előbbre.
Azoknak az államoknak, amelyek azért olyan gazdagok, mert évszázadokon keresztül kizsákmányoltak más országokat, most többet kellene áldozniuk a környezetvédelemre. Az talán segítene, ha ezekben az országokban a lakosság belátná ezt, és azt mondaná, hogy azt a kormányt, amelyik nem így gondolkodik, el fogja zavarni. Mint tudjuk, a politikusok mindent megtesznek, hogy megőrizzék a hatalmukat.
Rég nem voltak ekkora vagyoni egyenlőtlenségek a világban, miközben néhány jóléti államban sokat javult a helyzet. Igazán súlyos gond az Egyesült Államokban van, ez viszont az egész világra kihat.
Mi legyen a klímaszkeptikusokkal, az oltástagadókkal, a laposföld-hívőkkel?
Zuckerberg olyan kárt okozott a visszhangkamráival, ami miatt már rég ólombányában kellene dolgoznia.
Az amerikai elnök unortodox kortesbeszédeket tart a vesztésre álló republikánus jelöltek mellett a kampány hajrájában. Vajon hogy kell értelmezni elhatalmasodó fixációját?
