Nem David Pressman az első amerikai nagykövet, akit azzal vádoltak, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe. Ugyanezt megkapta három évtizeddel korábbi, a rendszerváltás idején működő elődje, a szokatlanul aktív – csokornyakkendőjéről elhíresült – Mark Palmer is. A diplomata egykori tevékenységéről a minap új, meglepő dokumentum került elő.
A kétezres években (újra)felfedezett festő, Erdélyi Ferenc és József Attila közös históriáját nyomozta Lengyel András, hogy megfejtse a talányt, mitől válhatott ikonikus alkotássá a szóban forgó rajz.
A kiadványt többek közt a 19. század végén készült míves metszetek illusztrálják.
Valódi és mondvacsinált kommunista tabukat feszegető, nem egy esetben évtizedekre raktárba zárt könyvek árasztották el negyedszázada, a rendszerváltás előévében a magyar könyvpiacot. (A HVG 2013. március 16-án megjelent cikke)
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évében már korántsem látszik tévedhetetlen zseninek, a kérdés „csak” az, hogy a költő krakélersége mennyiben volt remekműveinek ihlető forrása.
A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.
Hogyan mentették meg a börtöntől egy 12 éves kislány megerőszakolóját? Hogyan próbálta egy cselédlány megszerezni a szeretőjét annak feleségétől? Megjelent az Aetas történettudományi folyóirat tematikus száma, mely a Normaszegés és reprezentációi témakörben közöl tanulmányokat.
Bódi Lóránt Rend a szavakban című munkája a Történettudományi Intézet folyóiratának új számában olvasható.
A Költők a teraszon szerzője jól érzi magát az irodalom tágas mezején – ahol minden megengedett. Sajó László legújabb verseskötete a L'Harmattan-Könyvpont gondozásában jelent meg.
A Vezetőszáron című könyvben a 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként leélő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.
A Goldberg-variációk nemrég még zongoristák kedvenc darabja volt, de Fábri Flóra most „visszahódítja” „eredeti" hangszerével.
Az ősszel már csak posztumusz kötetként jelenhet meg A Lator-tanya című képes beszélgetőkönyv, amelyben a múlt héten, a szülőfalujára emlékeztető Ispánkon elhunyt Lator László költő mesél ifjúkora versihlető élményeiről.
Megjelent Kulcsár István Amerikából jöttem című könyve.
A naplóíróként is jelentős Móricz Zsigmond és a diktatúrára törekvő kormányfő, Gömbös Gyula közti eszmei szakadékot tovább mélyítették személyes találkozásaik konfliktusai. Erről is bő adalékokkal szolgálnak az író most megjelent 1935-ös feljegyzései.
A Múltunk című politikatörténeti folyóirat magyar nők eddig jobbára eddig feltáratlan történeteiből készített összeállítást.
A szerzőt nem a megtörtént bűnügy, sokkal inkább annak hatása, a kizökkent idő izgatta. A Két őszi nap Ujpesten című könyv a Kalligram gondozásában jelent meg.
Bauer Ervin, Balázs Béla rákkutató öccse a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, útja több európai városon át vezetett a Szovjetunióba.
Nóvé Béla Magyar emigrációtörténeti kézikönyve felér egy vádirattal.
A Capa Központban május 27-ig megtekinthető kiállítás főbb díjait nem a hazai napi politika vitte el.
A szólás szabadságáért fél életen át küzdő műhelyteremtő házaspár, Levendel Júlia és Horgas Béla munkássága újrafelfedezésre vár.