Nem úgy jött, mint ahogy nagy visszhangot keltve most kivonul Magyarországról (is) „a Soros”. A civil szervezetek mentsváraként emlegetett alapítvány 1984-ben az MTA-val kötött kényszerházassággal kísértette meg a lehetetlent.
A Hamvak és gyémántok szerzője a Wajdáról mindent tudó filmkritikus, Pörös Géza.
Hogyan mentették meg a börtöntől egy 12 éves kislány megerőszakolóját? Hogyan próbálta egy cselédlány megszerezni a szeretőjét annak feleségétől? Megjelent az Aetas történettudományi folyóirat tematikus száma, mely a Normaszegés és reprezentációi témakörben közöl tanulmányokat.
Bódi Lóránt Rend a szavakban című munkája a Történettudományi Intézet folyóiratának új számában olvasható.
A Költők a teraszon szerzője jól érzi magát az irodalom tágas mezején – ahol minden megengedett. Sajó László legújabb verseskötete a L'Harmattan-Könyvpont gondozásában jelent meg.
A Vezetőszáron című könyvben a 71 esztendejét szociológusként, népművelőként, zenészként, és legfőképp a magyarországi cigányság szószólójaként leélő Zsigó brutális nyerseséggel beszél népe zaklatott múltjáról, jelene elviselhetetlen helyzetéről, jövőbeli magyarországi lehetőségeiről, pontosabban kilátástalanságáról.
Nem David Pressman az első amerikai nagykövet, akit azzal vádoltak, hogy beavatkozik a magyar belügyekbe. Ugyanezt megkapta három évtizeddel korábbi, a rendszerváltás idején működő elődje, a szokatlanul aktív – csokornyakkendőjéről elhíresült – Mark Palmer is. A diplomata egykori tevékenységéről a minap új, meglepő dokumentum került elő.
A kétezres években (újra)felfedezett festő, Erdélyi Ferenc és József Attila közös históriáját nyomozta Lengyel András, hogy megfejtse a talányt, mitől válhatott ikonikus alkotássá a szóban forgó rajz.
A Goldberg-variációk nemrég még zongoristák kedvenc darabja volt, de Fábri Flóra most „visszahódítja” „eredeti" hangszerével.
Az ősszel már csak posztumusz kötetként jelenhet meg A Lator-tanya című képes beszélgetőkönyv, amelyben a múlt héten, a szülőfalujára emlékeztető Ispánkon elhunyt Lator László költő mesél ifjúkora versihlető élményeiről.
A kiadványt többek közt a 19. század végén készült míves metszetek illusztrálják.
Megjelent Kulcsár István Amerikából jöttem című könyve.
A naplóíróként is jelentős Móricz Zsigmond és a diktatúrára törekvő kormányfő, Gömbös Gyula közti eszmei szakadékot tovább mélyítették személyes találkozásaik konfliktusai. Erről is bő adalékokkal szolgálnak az író most megjelent 1935-ös feljegyzései.
A Múltunk című politikatörténeti folyóirat magyar nők eddig jobbára eddig feltáratlan történeteiből készített összeállítást.
A szerzőt nem a megtörtént bűnügy, sokkal inkább annak hatása, a kizökkent idő izgatta. A Két őszi nap Ujpesten című könyv a Kalligram gondozásában jelent meg.
Bauer Ervin, Balázs Béla rákkutató öccse a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, útja több európai városon át vezetett a Szovjetunióba.
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évében már korántsem látszik tévedhetetlen zseninek, a kérdés „csak” az, hogy a költő krakélersége mennyiben volt remekműveinek ihlető forrása.
Nóvé Béla Magyar emigrációtörténeti kézikönyve felér egy vádirattal.
A Capa Központban május 27-ig megtekinthető kiállítás főbb díjait nem a hazai napi politika vitte el.
A szólás szabadságáért fél életen át küzdő műhelyteremtő házaspár, Levendel Júlia és Horgas Béla munkássága újrafelfedezésre vár.