„68 tavaszán – a fürdőkádban ülve, ketten – megalapítottuk / folyóiratunkat, az Eszméletet." - írta Horgas Béla 1996-ban. Hogy miért maradt abba a munka, azt felesége, Levendel Júlia árulta el a HVG-nek.
A volt kolléga, Gyuricza Péter az interjúalany kollégák segítségével méltó emléket állított Győrffy Miklósnak, a rádiós újságírás kiemelkedő alakjának. Az A Győrffy című könyv a Kocsis Kiadó gondozásában jelent meg.
Érdekfeszítő, a családtörténeten messze túllépő „kincstár” közzétételére készül a szerzőpáros: a 96 éves Lator László költő, műfordító, esszéíró és Kemény Aranka irodalomtörténész. Beszélgetésük a Mozgó Világ áprilisi számában jelent meg.
Az irodalom fejedelmeként is emlegetett Illyés Gyula az 1930-as évek közepén – a versek után – prózaíróként is észrevétette magát. Az immár 40 éve elhunyt költő, író oroszországi útijegyzetkötetét kiváló pályatársak is méltatták, de máig vita tárgya.
Az irodalomtörténeti kutatások közül az egyik legrészletesebben feltárt életmű József Attiláé, ám a költő öngyilkossága után évtizedekkel is fel-felbukkannak ismeretlen momentumok. Akár költészet napi meglepetésnek is tekinthető az a három elfeledett rajzocska, amely a magyar őspletykalapból köszön vissza az utókorba.
A Szolnok-Strasshof-Szolnok című kötet az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék – Szegedi Magyar–Izraeli Baráti Társaság gondozásában jelent meg. A szerzők, Frojimovics Kinga és Molnár Judit előző könyve a Strasshofba hurcolt szegedi zsidóság történetét mutatta be.
Lépten-nyomon találkozunk Budapest címerével, de látjuk is? A Székesfőváros czímere című címer- és várostörténeti összefoglalóból az is kiderül, hogy ki engedélyezte a cifra székesfőváros titulus használatát.
Palatinus-bérháztömb, Bedő-ház, Vidor-villa. A Vidor Emil tervei alapján épült házak Budapest nevezetes műemlékei. Gottdank Tibor könyve az építész életútregényeként is olvasható.
A lap ezentúl kizárólag az interneten látható, ott viszont a szerkesztők szándékai szerint jobb és tartalmasabb lesz.
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
Mi a baj a közismert Mahler-aforizmával? Milyen hatással volt Gustav Mahler Ligeti Györgyre és Jeney Zoltánra? Átlép-e bizonyos szférákat a komponista utolsó publikációja, a „Bach-szvit”?
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
Minden tekintetben különös és különleges a Baltazár Színház előadásában néhány nap múlva színpadra kerülő Segítség, segítek! című darab.
Hitler birodalmi kancellárrá kinevezését 1933-ban a közvéleményt formáló magyar sajtó kezdetben inkább rendteremtő kísérletnek és múló epizódnak tekintette, mintsem tragikus történelmi fordulatnak.
„Nehéz megmondani”, hogy mit tudott az ember egykoron a saját kora történéseiről, s miről szerzett tudomást – utólag. Ez az egyik fontos tanulsága Köves András Anyám és két apám című memoárjának, amely a Syllabux Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
A néhai pártállam sajtóirányításának kereteit minduntalan feszegető, máig legendaként emlegetett Mozgó Világ folyóirat történelmén, mint egy minap megjelent kismonográfiából is tudható, vörös fonalként húzódik végig a főszerkesztő-leváltások sora. Mindez a szerkesztőség és a hatalom birkózásán túl a párton belüli csatározások jele is volt. (Alábbi cikkünk a HVG 2002. július 6-i számában jelent meg.)
A hét elején elbúcsúztatott Tamás Gáspár Miklós 1978-ban települt át Magyarországra. Eleinte az ellenzék köreiben talált otthonra; az 1983-as első nyilvános szereplése rögvest eseményszámba ment.
A három éve elhunyt szerző ellen bosszúhadjárat folyt, de most végre megjelenhetett Elfeledett szomszédaink című könyve.
Móricz 1935 karácsonyán az általa meginterjúvolt miniszterelnökre és magára is dühös volt - tudható meg az író naplójából, melynek az évi bejegyzéseit most rendezte sajtó alá Cséve Anna és Lengyel Imre Zsolt irodalomtörténészek.
Az Alföld legutóbbi számában három irodalmár három aspektusból közelít főhőséhez.