Egy rádiótudósító New York-i és moszkvai hétköznapjai - Kulcsár István "álcázatlan önéletrajza"
Megjelent Kulcsár István Amerikából jöttem című könyve.
Murányi Gábor
Móricz naplójában „egy darab szarnak" titulálta Gömböst, az újságban kénytelen volt megválogatni a szavait
A naplóíróként is jelentős Móricz Zsigmond és a diktatúrára törekvő kormányfő, Gömbös Gyula közti eszmei szakadékot tovább mélyítették személyes találkozásaik konfliktusai. Erről is bő adalékokkal szolgálnak az író most megjelent 1935-ös feljegyzései.
Magyar kémnők az olasz fronton és szovjet emigrációban - nőtörténetek a Múltunk tematikus számában
A Múltunk című politikatörténeti folyóirat magyar nők eddig jobbára eddig feltáratlan történeteiből készített összeállítást.
Jolsvai András belenézett egy pancser bankrablás résztvevőinek lelkébe, aztán írt egy habzsolnivaló regényt
A szerzőt nem a megtörtént bűnügy, sokkal inkább annak hatása, a kizökkent idő izgatta. A Két őszi nap Ujpesten című könyv a Kalligram gondozásában jelent meg.
Hiánypótló cikk mutatja be a századelő egyik jelentős magyar tudósának tragikus történetét
Bauer Ervin, Balázs Béla rákkutató öccse a Tanácsköztársaság után hagyta el Magyarországot, útja több európai városon át vezetett a Szovjetunióba.
„A nagy diadal után beleragadt a vezérszerepbe" – repedezik Petőfi mítosza
Petőfi Sándor születésének kétszázadik évében már korántsem látszik tévedhetetlen zseninek, a kérdés „csak” az, hogy a költő krakélersége mennyiben volt remekműveinek ihlető forrása.
Kitántorgó, az elviselhetetlenség ellen lábbal szavazó magyarok történetéről készült hiánypótló könyv
Nóvé Béla Magyar emigrációtörténeti kézikönyve felér egy vádirattal.
2022 is képtelen év volt, ezt mutatja be az Év fotói kiállítás
A Capa Központban május 27-ig megtekinthető kiállítás főbb díjait nem a hazai napi politika vitte el.
Közzétették az interneten Horgas Béla verseskönyvét
A szólás szabadságáért fél életen át küzdő műhelyteremtő házaspár, Levendel Júlia és Horgas Béla munkássága újrafelfedezésre vár.
A rendszerváltás mámoros kora is megelevenedik a Győrffy Miklósról készült interjúkötetben
A volt kolléga, Gyuricza Péter az interjúalany kollégák segítségével méltó emléket állított Győrffy Miklósnak, a rádiós újságírás kiemelkedő alakjának. Az A Győrffy című könyv a Kocsis Kiadó gondozásában jelent meg.
"Ínycsiklandó kóstoló" látható Lator László készülő képeskönyvéből
Érdekfeszítő, a családtörténeten messze túllépő „kincstár” közzétételére készül a szerzőpáros: a 96 éves Lator László költő, műfordító, esszéíró és Kemény Aranka irodalomtörténész. Beszélgetésük a Mozgó Világ áprilisi számában jelent meg.
Kesztyűs kézzel bánt a szovjetekkel Illyés Gyula, 1934-es útinaplója mégis bestseller lett
Az irodalom fejedelmeként is emlegetett Illyés Gyula az 1930-as évek közepén – a versek után – prózaíróként is észrevétette magát. Az immár 40 éve elhunyt költő, író oroszországi útijegyzetkötetét kiváló pályatársak is méltatták, de máig vita tárgya.
Városi legenda, hogy feljelentőbajnok a magyar? Visszapillantás a vitatott panasztörvény apropóján
Mazochista sztereotípiák és akár nagyságrendeket is tévedő (fölé)becslések vannak forgalomban arról, hogy a második világháború alatt mennyire volt elterjedt Európa-szerte egymás feljelentgetése. Francia, német, cseh és magyar körkép – a HVG 2009. szeptember 26-i számából.
Beszédes firkák József Attila rajzai – de mit keres a költőóriás a bridge-rovatban?
Az irodalomtörténeti kutatások közül az egyik legrészletesebben feltárt életmű József Attiláé, ám a költő öngyilkossága után évtizedekkel is fel-felbukkannak ismeretlen momentumok. Akár költészet napi meglepetésnek is tekinthető az a három elfeledett rajzocska, amely a magyar őspletykalapból köszön vissza az utókorba.
Tények és emlékek a Bécsben és környékén „jégre tett” Szolnokról deportáltakról – könyvajánló
A Szolnok-Strasshof-Szolnok című kötet az SZTE ÁJTK Politológiai Tanszék – Szegedi Magyar–Izraeli Baráti Társaság gondozásában jelent meg. A szerzők, Frojimovics Kinga és Molnár Judit előző könyve a Strasshofba hurcolt szegedi zsidóság történetét mutatta be.
Hányan vágnák rá kapásból, hogy mit jelent Budapest címerében a fehér szalag? - ajánló
Lépten-nyomon találkozunk Budapest címerével, de látjuk is? A Székesfőváros czímere című címer- és várostörténeti összefoglalóból az is kiderül, hogy ki engedélyezte a cifra székesfőváros titulus használatát.
A feledés homályából kerül a nagy magyar építészek közé – monográfia Vidor Emilről
Palatinus-bérháztömb, Bedő-ház, Vidor-villa. A Vidor Emil tervei alapján épült házak Budapest nevezetes műemlékei. Gottdank Tibor könyve az építész életútregényeként is olvasható.
Utoljára jelent meg nyomtatásban a Színház folyóirat
A lap ezentúl kizárólag az interneten látható, ott viszont a szerkesztők szándékai szerint jobb és tartalmasabb lesz.
Parancsra egész címlapján gyászolt a Ludas Matyi és a Népsport is – 70 éve halt meg Sztálin
A diktátorok egészségi állapota mindenkor államtitoknak számított, ezért is érte váratlanul a világot hetven éve Sztálin halálhíre. A Szovjetunió vazallus országaiban még magasabb fokozatra kapcsolt a „népek atyjának” dicsőítése, s ebben élenjárónak bizonyult „a legjobb magyar tanítvány”, Rákosi Mátyás és kézi vezérelt sajtója.
A Mahler-talányok továbbgondolása zenei ínyenceknek és más kíváncsiaknak – könyvajánló
Mi a baj a közismert Mahler-aforizmával? Milyen hatással volt Gustav Mahler Ligeti Györgyre és Jeney Zoltánra? Átlép-e bizonyos szférákat a komponista utolsó publikációja, a „Bach-szvit”?