Felhők után rohanva, a természet csendjét látvánnyá visszhangosítva adja közre Kiss-Kuntler Árpád a Példa képek című fotóalbumát, amelyből számos felvétel egy hónapig a fővárosi Kolta Galériában is megtekinthető.
1990-ben az MDF‒SZDSZ-paktum mondta ki: a köz médiái függetlenek lesznek. Az ehhez ragaszkodó tévéelnök, a most tíz éve elhunyt Hankiss Elemér – ahogy a rádiót irányító Gombár Csaba – hamar szembetalálta magát a megváltozott kormányzati szándékokkal.
Major Tamás halála után valóságos istenkísértésnek számított és számít ma is eljátszani a neki írt és róla is mintázott sikerdarab főszerepét.
Elenyészően kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy karrierjét a köztársasági elnökséggel koronázhassa meg a reformkommunista Pozsgay Imre. Akinek a rendszerváltás idején formálódó politikai pártok elkerülhetetlen polarizációjában is sajátos katalizátori szerep jutott.
A magyar közvélemény akkoriban sem értette igazán a külpolitika reálfolyamatait, így a kádári propaganda könnyedén befolyásolhatta a forradalom utólagos értékelését.
Ma újra heves viták zajlanak a XII. kerületi Turul-szoborról, miután a polgármesterré választott kutyapárti Kovács Gergely kampányában azt ígérte, eltávolítja a köztérről a sokak számára a nyilas terror – a környéken zajlott a világháború idején az egyik legnagyobb nyilas vérengzés – szimbólumaként megjelenő alkotást. 2005-ben, amikor a szobor felállítása körüli konfliktus zajlott, a HVG a turullal mint történelmi jelképpel is foglalkozott. Ezt a cikket közöljük most újra.
Öt és fél órán át dedikált 1988-ban a második emigrációjából első alkalommal hazalátogató Faludy György, akivel nemcsak a hírnevét megalapozó Villon-átköltései tértek vissza Magyarországra, de akkor indult hódító útjára a vihart kavaró regényes önéletrajza, amelynek nemrégiben az ötödik kiadása jelent meg.
Az újságolvasók milliós táborában a prózában is „verset író” Szép Ernő tárcái egykoron Karinthy, Kosztolányi és Márai írásaival versengtek. Az újságok tengerébe süllyedt mintegy négyezer életképéből nemrég 250 Budapest-tematikájú gyöngyszeme került egy új kötetbe.
Megkeresztelés előtt áll Budapest ikonja, a gellérthegyi Szabadság-szobor, amely nem először esik át ideológiai fazonírozáson – osztozva számos köztéri társa sorsában.
Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.
Magyarország az 1910-es évek után a Rákosi-rendszerben is nekifutott az olimpiarendezés pályázatának. A korabeli ötletet az ilyesfajta eseményt a politikai célokat szolgáló eszköznek tekintő Rákosi-vezetés ugyancsak felkarolta. Az 1960-as játékok megrendezését végül Róma kapta, a magyar kudarc sok más mellett éppen a szovjeteknek köszönhető. A cikk a HVG 2002. április 19-i számában jelent meg először, amikor Orbán Viktor először jelentette be, hogy Magyarország olimpiát rendezne. Az írást a párizsi játékok alkalmából közöljük újra, amellyel kapcsolatban Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, hogy százszor jobbat rendeznének, mint a franciák.
Minden útja gyerekkori száműzetése helyszínére, Snagovba vezette vissza a múlt héten elhunyt evangélikus lelkészt, Donáth Lászlót, az 1994 és 2010 közötti országgyűlési képviselőt.
A HVG újságírója így búcsúzik a most elhunyt evangélikus lelkésztől.
A Mire megszülettünk című kötet gondolatgazdag és anekdoták sorával megspékelt, korszakértékelő közös meditálás.
Kötelező olvasmányként és érettségi tételként „halhatatlanították” ez évre Herczeg Ferencet. Az élet kapuja című történelmi lektűrjét száz éve – hiú reményeket keltve – a Nobel-díjra legérdemesebbként emlegette a nemzetközi elismerésre vágyó hazai politikai elit. Hogyan várták, és miért nem kaphatta meg a legnagyobb irodalmi díjat a kurzus kedvence?
Nem csak kor- és sorstársainak mutatott példát hét évtizede a Rákosi-rendszer egyik kegyeltje és szolgálója, a 100 éve született Méray Tibor, aki a diktatúra megtagadását és bírálatát kíméletlenül őszinte önvizsgálattal és nyilvános önkritikával alapozta meg. Rögvest hazaárulónak bélyegezték.
