Az alapos felkészülés, a gyors támadás, a személyes gesztusok és a hatékony propaganda – sorolja Hahner Péter Napóleon sikereinek titkait. A Rubicon Intézet főigazgatója szerint a „korzikai rém” jól szintetizálta a forradalom idején született hadművészeti újításokat.
Sokkhullámként érte az európai politikai fősodort, hogy a hagyományosan a liberalizmus bástyájának tartott Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali pártja nyerte a választást. A jobbszél megerősödését ezúttal is a migráció elutasítása és az elitellenesség hozta el. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy végül Wilders alakíthat kormányt.
Magyarországon is gyorsan szaporodnak az okosotthonok, ám a lakások és lakóházak akkor lesznek átlagon felüliek, ha a korszerű technológiai megoldásokat ötvözik az 5G-s hálózatok előnyeivel.
Megállíthatatlannak tűnik az elektromos járművek térnyerése világszerte, az előrejelzések szerint idén 30 százalékkal több ilyen jármű talál gazdára, mint tavaly. A növekedés hátterében három tényező áll: a szigorodó kibocsátási előírások, a technikai fejlődés, valamint a fogyasztói preferenciák változása.
Geert Wilders Szabadságpártja legyőzte a hagyományos jobb- és baloldali pártokat, belőle pedig akár még miniszterelnök is lehet. A meglepetést hozó eredményért jórészt a koalíciót eddig vezető liberális-konzervatív párt, a VVD a felelős.
Valószínűleg mindkét fél vesztese lesz a 2022 februárja óta tartó, Ukrajna elleni orosz támadásnak. Az EU és Ukrajna csak akkor nyerhet, ha sikereseknek bizonyulnak az integrációhoz szükséges reformok – véli Jarábik Balázs politikai elemző, az EU ukrajnai biztonságpolitikai missziójának egykori vezetője.
Változóban van az ukrán társadalom, s a folyamatot felgyorsította, hogy Valerij Zaluzsnij, a hadsereg főparancsnoka elismerte, patthelyzet alakult ki a frontokon. A gyors EU-csatlakozás a bizonytalanság idején megerősítené a Nyugatba vetett bizalmat.
A Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel évekig baráti kapcsolatot ápoló orosz vezetők inkább a palesztinok mellé állnak, Putyin sem ítélte el a Hamász október 7-ei terrortámadását.
Hosszas huzavona után este Szófiában játszották a Bulgária-Magyarország Eb-selejtezőt, zárt kapuk mögött. Az MLSZ szerint „példátlan, komolytalan és sportszerűtlen a bolgár szövetség viselkedése”, és Szijjártó Péter külügyminiszter is „szánalmas bohózatnak" nevezte a meccs körül történteket. De hogy jutottunk ide, és hogyan sikerült a tönk szélére taszítani a bolgár labdarúgást?
Az oroszok többsége még mindig elhiszi a Kreml egyre agresszívabbá váló Ukrajna-ellenes propagandáját – mondta Pavel Filatyjev, az orosz hadsereg belső helyzetét feltáró, ZOV című könyv szerzője.
Az EU vezetői évek óta hangsúlyozzák, hogy az unió nyitva áll a nyugat-balkáni államok előtt, ám a szép szavak ellenére a többség számára csak távoli esély a csatlakozás, azzal a szerdán közölt jelentés sem biztatja őket. Az Európai Bizottság helyettük Ukrajnával és Moldovával nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
A svéd kormány utasította a hadsereget, hogy segítsen a rendőrségnek véget vetni a skandináv országot sújtó, egyre véresebb bandaháborúknak. A lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok aránya az európai átlag kétszerese.
Orbán Viktor immár teljesen türknek érzi magát, a magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének asztanai csúcstalálkozóján egy kicsit megint pocskondiázta az EU-t, majd a mennyekbe magasztalta a türk világhoz tartozó államokat. A miniszterelnök viselkedése több okkal is magyarázható: miközben a térség országaiból nagy mennyiségű földgázt lehet vásárolni, természetes reakció az, hogy valaki ott érzi jól magát, ahol úgy érzi, tisztelik és ahelyett, hogy a jogállamiság helyzete miatt kérnék számon, inkább díszruhába öltöztetik. Ráadásul még a helyi demokráciafelfogás is hasonló az orbánihoz.
Amerika pénzügyi és katonai ereje alapján képes egyszerre támogatni háborúban álló szövetségeseit. Más kérdés, mi van, ha kiszélesedik a gázai konfliktus, azonban ettől még messze vagyunk – véli Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Október 8-án ismeretlen tettesek megrongálták a Finnországot és Észtországot összekötő tengeralatti gázvezetéket és a mellette futó távközlési kábelt. Nem sokkal később pedig hasonló sorsra jutott az Észtország és Svédország közötti távközlési összeköttetés is. Tallinn szerint a két eset összefügg, az 1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor függetlenné vált balti államok ugyan nem mondják ki, kit vádolnak a szabotázzsal, de Moszkvát vagy szövetségeseit sejtik az akció mögött.
Határozott javulást hoznak az ügyfélszolgálatok munkájában a mesterséges intelligencián alapuló megoldások: a kuncsaftok örülnek, mert általában csökken az ügyintézéssel töltött idő, a munkaerőgondokkal küszködő szolgáltatók pedig kevesebb alkalmazottal is el tudják látni a feladatot.
Az élelmiszer-termelők és -gyártók, valamint a kiskereskedelmi cégek is belátják, hogy a szektor gyökeres átalakítása nélkül aligha teljesíthetők a klímavédelmi célkitűzések.
A gázai konfliktus miatt Ukrajna attól tart, csökken az oroszok elleni harcuk támogatása, míg Oroszország, amely nem ítélte el a Hamász-terrort, még nagyobb nemzetközi elszigeteltségbe kerülhet.
Egyre több adat szól amellett, hogy a gázai Al-Ahli kórházat nem Izrael rombolta le, hanem az Iszlám Dzsihád nevű terrorista szervezet egy röppályájáról letért rakétája. A korábbi években, elsősorban Ukrajnában is szép számmal akadtak olyan esetek, amikor a szemben álló felek egymást vádolták a háborús bűncselekmény kategóriáját kimerítő akciók elkövetésével.