Az ukrán hadsereg az utóbbi napokban több sikert is elért a déli és a Bahmut környéki frontokon, ami a legfontosabb, a támadók Robotine település közelében áttörték az első, legerősebb orosz védelmi vonalat. A sikerek ellenére messze még a legfontosabb cél elérése, az Oroszországot és a Krímet összekötő folyosó átvágása.
Ukrajnában letartóztatták a leghíresebb oligarchát, Ihor Kolomojszkijt, majd lemondott Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is. A háttérben a korrupció elleni harc áll, amely, ha nem hatékony, a nemzetközi támogatási kedv visszaesését okozhatja.
Nagyobb ütemben gyarapodott idén Magyarországon a zöld rendszámmal futó autók száma, mint a nyilvános töltőállomásoké. A töltési szokásokat az is befolyásolja, hogy a nyilvános „kutakon” bekövetkezett drágulás a házi konnektoros töltés felé tereli a villanyautó-tulajdonosokat.
Nagy gondot okoznak azok a háborúból hazatért elítéltek, akiknek hátralévő büntetését úgy engedték el, hogy legalább fél évet leszolgáltak az Ukrajnában harcoló orosz haderőben.
Orosz kereskedelmi célpontok is az ukrán támadások célkeresztjébe kerülnek, ami a nyugati szankciókkal együtt jelentős károkat okoz a hadiiparnak és a gazdaságnak.
Újabb, ezúttal egy nyolc méter magas emlékművet állítottak Oroszországban Joszip Sztalinnak, aki 1924-1953 között diktátori hatalommal vezette a Szovjetuniót. Egy pap megáldotta a szobrot, az egyház vizsgálatot indított.
Egy teljes illiberális internacionálét gyűjtött maga köré a hét végén Orbán Viktor miniszterelnök és külügyminisztere, Szijjártó Péter: Magyarországon járt a türk világ szinte valamennyi – demokratikusnak még a legjobb szándékkal sem nevezhető – országának vezetője, a szomszédos országokból pedig azok a bukott volt kormányfők jöttek el, akiknek politikájából nem kértek az ottani választók.
Az orosz automata űrhajó a Hold sarkvidéki területén próbált meg leszállni, ám a süllyedés közben szabályozhatatlan pörgésbe kezdett és emiatt becsapódott a talajba.
Kína jelentős katonai segítséget nyújtott Oroszországnak az Ukrajna ellen tavaly februárban indított invázió előtt és a háború kezdete után is folytatta a kettős hasznosítású eszközök szállítását. A részletekről a brit Telegraph írt.
Az ukrán hadsereg az utóbbi napokban több kisebb sikert is elért a dél- és kelet-ukrajnai frontokon, és az orosz hátországban is fokozta tevékenységét. A remélt nagy áttörés azonban még várat magára. A nyugati elemzők egy csoportja már a 2024-es ukrán tavaszi offenzíváról ötletel.
Tavaly áprilisban a gyakorlatilag nem létező ukrán flotta elsüllyesztette az orosz Fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkvát. Az ukrán flottaparancsnok, Olekszij Neizspapa most újabb részleteket árult el a haditettről, amelyben az időjárás és az újonc orosz matrózok hozzá nem értése kulcsfontosságúnak bizonyult.
Ivanna Klimpus-Cincadze, az ukrán parlament EU-integrációs bizottságának elnöke Kijevben azt mondta lapunknak, hogy politikusként és ukrán állampolgárként sem tartja barátságosnak a magyar kormány politikáját, és attól tart, még rosszabbak is lehetnek a kapcsolatok.
Az utóbbi napok eseményei két dologról tanúskodnak. Arról, hogy valószínűleg ismét blöfföltek az orosz vezetők, amikor közölték, miután július közepén felmondták az ukrajnai búza és kukorica exportját lehetővé tévő gabonaegyezményt, és minden olyan hajót ellenségként kezelnek, amely megközelíti az ukrajnai kikötőket. Illetve arról, hogy korántsem olyan hatékony az orosz flotta, mint azt Moszkvában láttatni szeretnék.
Úgy kéri számon a Nyugat az ukrán ellenoffenzíva sikerét, hogy közben nem szállítja le Ukrajnának azokat a fegyvereket, amelyek nélkülözhetetlenek lennének a sikeres támadáshoz – mondta a HVG-nek Kijevben Hennagyij Makszak, a Prism Ukraine elemzőintézet ügyvezető igazgatója. Beszélt a magyar-ukrán viszonyról is, amely szerinte addig nem fog megjavulni, amíg Magyarországon nem következik be kormányváltás.
A szuverenitás akkor nyilvánul meg igazán, ha az ember hajlandó nagy árat fizetni a szabadságáért – mondta a HVG-nek Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó. Véleménye szerint Orbán Viktor nem érti, mi történik a világban és különösen a most is zajló háborúban, ennek pedig az a következménye, hogy nyilatkozataival rombolja a közös európai értékeket. Podoljak szerint Orbán semmiképpen sem tekinthető globális politikai szereplőnek, így nincs hatása a nemzetközi politikai folyamatokra.
Moszkva sorra államosítja a barátságtalannak nevezett országok cégeinek oroszországi leányvállalatait. A külföld megbüntetése mellett cél a helyi üzletemberek megjutalmazása. Venezuelában ez gazdasági összeomláshoz és több száz százalékos hiperinflációhoz vezetett.
Azonnal drágulni kezdett a tőzsdén a kukorica és a búza, miután Oroszország nem volt hajlandó újra meghosszabbítani az orosz–ukrán gabonaegyezményt, és ennek az ukrán kikötővárosok bombázásával ad hangsúlyt. A moszkvai döntés miatt milliókkal nőhet az éhezők száma a világon.
Sok háborúra jellemző, hogy míg a harcok kezdetén sokan önként jelentkeznek katonának, ahogy múlnak a hónapok, úgy csökken a kezdeti lelkesedés. Különösen igaz ez az Ukrajna elleni orosz invázióra, a második világháború vége óta legvéresebb európai fegyveres összecsapásra. Így mindkét oldalon egyre több a hatalmi szóval bevonultatott katona.
Bár a jobboldali Néppárt (PP) szerepelt a legjobban a vasárnapi spanyolországi parlamenti választáson, a diadal aránya jóval kisebb, mint azt a kampány idején készült előrejelzések sugallták. Így a PP-nek a szélsőjobboldali Vox párttal összefogva sincs meg a kormányzáshoz szükséges 176 képviselői helye.
Madridi beszámolók szerint a jobboldali Néppárt nyeri meg a vasárnapi spanyolországi parlamenti választást, de biztosra vehető, hogy egyedül nem szerez abszolút többséget. Ugyanakkor kétséges, hogy a jelenleg ellenzékben lévő Néppártnak meg lesz-e a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többsége a szélsőjobboldali Vox párttal való összefogás esetén.Sánchez azt követően döntött a decemberben esedékes parlamenti választás előrehozatala mellett, hogy májusban a szocialisták súlyos vereséget szenvedtek a helyhatósági választásokon.