Még súlyosabb helyzetbe hozhatja Kijevet, ha az amerikai elnökválasztás után visszaesik az USA-ból érkező hadi segítség mértéke. A védelemhez való külföldi hozzájárulás ugyanis eddig sem volt elégséges. Ha Amerika kihátrál Ukrajna mögül, Európa mennyire tudja átvenni a helyét? És vajon milyen „csodafegyverrel” teremtene békét Ukrajnában Donald Trump?
Már a csődvédelem lehetősége is felmerült az egykor szebb napokat látott Boeingnél. Kérdés, miképpen képes visszanyerni a megrendelők bizalmát az évek óta veszteséges amerikai repülőgépgyár.
Mintha szándékosan hergelné az EU vezető politikusait Orbán Viktor azzal, hogy az unió soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnökeként úgy utazott Grúziába, hogy nincs felhatalmazása arra, hogy külpolitikai kérdésekben képviselje a 27-eket.
Hamar elfelejtette saját múltját Elon Musk, a világ leggazdagabb üzletembere. A Tesla, az X-re átkeresztelt Twitter és SpaceX vállalatok révén ismertté vált dél-afrikai származású Muskról a The Washington Post kiderítette, sok millió társához hasonlóan ő is illegális munkavállalóként jelent meg az USA-ban. Musk egyelőre nem hajlandó megszólalni az ügyben.
Egy floridai esküdtszék emberölés vádjában bűnösnek találta Sarah Boone-t, aki négy évvel ezelőtt bőröndbe zárta barátját, s hagyta őt megfulladni. Az ítéletet december 2-án hirdetik ki.
Mintegy negyven ember sebesült meg a Tel-Aviv közelében lévő Glilot városában, ahol egy teherautó valószínűleg szándékosan behajtott egy buszállomáson várakozó emberek közé.
Először nyilatkozott nyilvánosan az országát ért izraeli légicsapások óta Irán legfőbb vezetője, Ali Khamenei ajatollah. Közölte: Izrael hétvégi, Irán elleni támadását „nem szabad sem eltúlozni, sem lekicsinyelni”. Ugyanakkor nem szólított fel megtorlásra.
Az orosz légierő vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát, a legtöbb pilóta nélküli eszközt Odessza és Kijev felé indították. Közben tovább nőtt a Dnyipro város elleni orosz támadás polgárai áldozatainak a száma.
Walter Rosenkranz, az osztrák parlament új, szabadságpárti elnöke első külföldi hivatalos vendégként Orbán Viktort fogadja Bécsben – erősítette meg az osztrák törvényhozás a Kronen Zeitungnak.
A hivatalos, még továbbra sem teljes adatok szerint a kormányzó grúz Álom nevű párt nyerte meg a kaukázusi köztársaságban szombaton rendezett parlamenti választást. Az exit pollokra hivatkozva az ellenzék is győztesnek tekinti magát, több helyi civilszervezet szerint tömeges csalás történt.
Egyes előrejelzések szerint az ellenzék, mások szerint viszont a 12 éve hatalmon lévő kormánypárt diadalmaskodott.
Nem az a veszély, hogy a robotok önálló tudatra ébrednek és fellázadnak, hanem az, hogy többre tartjuk képesnek a mesterséges intelligenciát (MI), mint amire valóban képes – mondta a HVG-nek Emmanuel Maggiori. A Londonban élő szoftvermérnök és író a MOME-n tartott előadása előtt arról is beszélt, mi kellene ahhoz, hogy teljes mértékben megbízzunk az MI-ben.
Észak-Korea és Irán, egy kommunista diktatúra és egy autoriter teokrácia támogatja fegyverekkel Oroszország ukrajnai háborúját. Moszkva a BRICS-csoportot akarja átalakítani Nyugat-ellenes blokká.
A világ több térségében, így Európában is megtorpantak a villanyautó-eladások, de hosszabb távon az elektromosságé a jövő. A járművek lelkének számító akkumulátorok pedig folyamatosan modernizálódnak.
Egy bank megítélését alapvetően határozza meg, hogy a digitalizáció és a mobilapp terén milyen szolgáltatásokat nyújt – mondja Németh Balázs, a Euromoney üzleti folyóiratnál idén a Magyarország legjobb digitális bankja díjat is elnyerő K&H Bank innovációs vezetője. A szakember arról is beszél, mennyire veszélyezteti a hús-vér banki alkalmazottak munkáját a mesterséges intelligencia.
Egyre több észak-amerikai és európai autógyár fejleszt olyan, konnektorból tölthető hibrideket, amelyeket az elektromos üzemmód mellett nem belső égésű motorokkal, hanem hidrogénüzemanyag-cellákkal hajtanak. Annak ellenére jelennek meg ezek az új hibridek, hogy egyelőre drága az üzemanyag.
Nem tartalmaz sok újdonságot Volodimir Zelenszkij győzelmi terve, amelynek részleteit az ukrán államfő szerdán ismertette a kijevi parlamentben. A tervet Zelenszkij korábban már bemutatta az amerikai és európai szövetséges államok vezetőinek is, akik nem tettek ígéretet a legfontosabb ukrán kérések teljesítésére. Egy pillanatig úgy tűnt, Kijev fontolóra veszi az atomfegyverek kifejlesztését is, de ez gyorsan lekerült a napirendről.
Fontos időszakot él át két nagyhatalom: az USA sorsdöntő és a demokrácia jövőjét is befolyásoló elnökválasztás előtt áll, míg Oroszország egyre inkább egy rugalmatlan, szovjet típusú gerontokrácia irányítása alá kerül. Finnországban közben megbolondultak az erdők, a tengerekben pedig újfajta veszély fenyegeti a kontinenseket összekötő adatkábeleket.
Ugyanazt akarja elérni Oroszország Moldovában pénzzel és propagandával, mint Ukrajnában rakétákkal és tüzérséggel: Moszkva-barát kormányzat hatalomra segítését. Az elnökválasztáson és EU-s népszavazáson derül ki, mennyire hatékony a „békésebb” módszer.
Templomfoglalásba és verekedésbe torkollt az, hogy életbe lépett Ukrajnában az a törvény, amely betiltja az oroszországival együttműködő ukrán ortodox egyház működését. Bár sok ukrajnai egyházi személyiség Moszkva oldalán áll, a hívők nagy része nem az oroszpártiság, hanem a hagyományok miatt tart ki.
