A szerbek és az albánok is felelősek a koszovói válság újbóli fellángolásáért, s ha a felek nem változtatnak politikájukon, az károsan befolyásolja az EU-hoz és az USA-hoz fűződő kapcsolataikat – véli Miroslav Lajcák volt szlovák külügyminiszter, az EU nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője.
Bár az ukránok felszabadították az 500 napja kezdődött orosz invázió első heteiben elvesztett területek egy részét, a nyugati fegyverekkel felszerelt hadsereg a reméltnél lassabban halad előre. Ezzel szembesültek a vilniusi NATO-csúcson is, ahol Ukrajnának be kellett érnie ígéretekkel.
Az EU új migrációs politikájának érvényesítését Magyarország és Lengyelország blokkolja, de a tagállamok saját hatáskörben próbálnak felkészülni a menekülthullámokra. A folyamatosan érkező bevándorlókat új integrációs programmal és a szegénynegyedek felszámolásával segítik a svéd hatóságok. A beilleszkedés támogatására a németek, franciák és a görögök is keresik a hatékony megoldásokat.
Kijevben értetlenül figyelik a magyar külpolitikát – mondta a HVG-nek Jehor Csernyev, a NATO Parlamenti Közgyűlésébe delegált ukrán küldöttség vezetője. Szerinte hazája végül elnyeri a NATO-tagságot, és hazatér az egyesült európai családba.
Aligha jár rosszul anyagilag hosszú távon az a befektető, aki bevásárol a hadiipari óriások részvényeiből. Fontos az időzítés, mert a papírok érzékenyen reagálnak a háború eseményeire.
Egységet kíván mutatni a NATO a július 10–11-ei vilniusi csúcson, ám továbbra is megoszlanak a vélemények arról, mikor és milyen feltételekkel vegyék fel Ukrajnát a tagok sorába.
Az ukrajnai háború kitörésének ötszázadik napján járt a szlovák fővárosban az ukrán államfő. A pozsonyi vezetőkkel közös sajtótájékoztatóján a HVG tudósítója is jelen volt.
Azoknak lett igazuk, akik azt jósolták június elején, hogy a hosszú ideje ígért ukrán ellenoffenzíva nem lesz olyan gyors, mint a tavaly őszi, melynek során néhány nap alatt több ezer négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel az északkeleti Harkiv, majd a déli Herszon térségében. A lassúság azonban a szakértők szerint nem jelenti a támadás kudarcát.
A Velikij Novgorodban rendezett rockfesztiválon félbeszakították az egyik együttes koncertjét, mert a szervezők szerint a dal egyik mondata alkalmas lehet az orosz hadsereg lejáratására.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elindította az idei Fenntartható jövőért díj pályázati időszakát. A cél az, hogy 2023-ban is a legkiemelkedőbb vállalati és vezetői teljesítményeket ismerjék el ezzel a díjjal. A cégek július 31-ig adhatják be pályázataikat.
Dmitrij Medvegyev volt orosz állam- és kormányfő – most a Biztonsági Tanács alelnöke – eltűnt a múlt heti Prigozsin-lázadást követő napokban és így nem osztotta meg a világgal egyéni stílust tükröző gondolatait. Az állítólag Ománig elreppenő politikus – legalábbis a virtuális világban – előkerült, és a változatosság kedvéért az egész Nyugatnak beígérte az orosz atomcsapásokat.
Nem rendezik meg az idén a legnagyobb orosz nemzetközi légibemutatót, a MAKS-ot, az 1993 óta minden második évben megtartott show-t most először halasztják el.
Az ukrán hadsereg kitartóan és óvatosan haladva jut előre. Néha naponta 500 métert, máskor pedig ezret vagy kétezret. De senkinek ne legyenek kétségei: az ellenoffenzíva nagyon véres lesz és sokáig fog tartani – mondta egy konferencián Mark Milley amerikai tábornok. Közben Ukrajnában járt a CIA főnöke, szombaton pedig a spanyol kormányfő látogatott az ukrán fővárosba.
A korábbi napoknál valamivel nyugodtabban telt az éjszaka Franciaországban, ám a rendőrök az utóbbi 24 órában is mintegy 1300 tüntetőt vettek őrizetbe. Az erőszakhullámot az váltotta ki, hogy kedden egy rendőr igazoltatás közben Párizs Nanterre nevű külvárosában agyonlőtt egy 17 éves, algériai származású fiatalembert. Bár a rendőrt őrizetbe vették és emberölés vádjával eljárást indítottak ellene, a rendőrséget rasszistának tartó tiltakozók attól tartanak, a vétkes nem nyeri el büntetését. A Tour de France azért a zavargások ellenére is elindult.
Az sem kizárt, hogy Prigozsin már Afrikában van, és újra megjelenik a színen, ha felszínre kerül a Putyin-rezsim válsága.
Negyvenezer rendőrt küldenek ki csütörtök este az utcákra Franciaországban, ahol már harmadik napja tartanak a zavargások amiatt, hogy egy rendőr egy igazoltatási kísérlet során Párizs egyik külvárosában, Nanterre-ben agyonlőtte az algériai származású 17 éves Nahel M.-et. A feszültség annak ellenére nem enyhül, hogy a hatóságok gyilkosság vádjával vizsgálatot indítottak a vétkes és őrizetbe vett rendőr ellen.
A csatazaj elült, a rossz megoldások közül a Moszkva számára legkevésbé rosszal ért véget a Wagner-vezér, Jevgenyij Prigozsin egy napig tartó lázadása. Pontosabban annak fegyveres szakasza, hiszen az egykor Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasának számító zsoldosvezér már hónapok óta el akarta zavarni az orosz hadvezetés csúcsán lévő embereket, s néhány nappal ezelőtt már akasztással is fenyegetőzött. A lázadás után Oroszország más ország lett, kiderült, hogy a Putyin-rezsim nem annyira stabil, mint amennyire láttatni igyekszik magát.
Moszkva felé tartott és nem volt hajlandó megadni magát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg parancsnoka. A hadsereg és a Nemzeti Gárda (Roszgvargyija) ugyan a jelek szerint kitartott Vlagyimir Putyin államfő mellett, ám Prigozsinék olyan gyorsan haladtak előre, ami azt mutatta, nem ütköztek komoly ellenállásba. Ennek ellenére kevés volt az esélye annak, hogy Prigozsinnak sikerül elérnie célját. Szombat éjjel pedig megtörtént a fordulat: fehérorosz közvetítéssel pont kerülhetett Prigozsin lázadásának élére. Cikkünket a fejleményekkel frissítettük.
Vlagyimir Putyin alkotta meg a most fellázadt Jevgenyij Prigozsint. Elképzelhető, hogy a szókimondó zsoldosvezér lesz Oroszország új elnöke? – erre a kérdésre keresi a választ a legismertebb brit hetilapban, az Economistban Paul Wood.
Üstökösként robbant be az orosz politikába Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoshadsereg alapítója és parancsnoka, ám könnyen meglehet, hogy a közéletből való távozása sem lesz felemelkedésénél lassabb. Most mindenesetre ott tart, hogy zsoldosaival gyakorlatilag fellázadt az orosz hadsereg – és így közvetve Vlagyimir Putyin elnök – ellen, és csapataival ellenőrzése alá vonta az orosz-ukrán határ közelében lévő Rosztov és Voronyezs katonai objektumait. A meglepő eseményeknek egy nap alatt vége lett, Prigozsin szombat éjjel kiegyezett a Kremllel, és elhagyja Oroszországot. Cikkünket a szombat éjjel történtekkel frissítettük.