Tóth Zoltán, az Európai Választási Szakértők Szövetségének elnöke óva inti a politikusokat, hogy rátegyék kezüket a közigazgatás szakembereket igénylő szintjeire. Az Országos Választási Iroda (OVI) éléről 2004-ben felmentett szakember jól ismeri a magyar parlamentarizmus utóbbi két évtizedének történetét, beleértve az alkotmányozás körül folyó közjogi kötélhúzást is.
Megtisztítaná az ingatlanpanamákkal fertőzött terézvárosi önkormányzatot Hassay Zsófia, a kerület fideszes polgármester-jelöltje. Hassay Zsófia már 1998-ban, huszonöt évesen egyéni mandátumot szerzett Terézvárosban, majd a képviselő-testület alpolgármesternek választotta. Szakterülete a humán szféra, mindenekelőtt az oktatás volt, ami érthető, mert végzettségére nézve pedagógus, francia-magyar szakos tanár.
Amikor egy évvel ezelőtt, 2009 augusztus végén a Nemzeti Nyomozó Iroda kommandósai Debrecenben letartóztatták a cigányok elleni sorozatgyilkosságok feltételezett elkövetőit, úgy tűnt, a bírósági tárgyalással és az ítélethirdetéssel lezárul az ügy. Ám azóta újabb információk kerültek elő a gyilkosságsorozat hátteréről, ezért úgy tűnik, a teljes igazságot csak most, a titkosszolgálatok vezetőinek teljes cseréjét követően ismerhetjük meg.
Igaz, hogy a kormány pártkatonákkal tölti fel a fontosabb intézmények kulcspozícióit, mivel „szinte alig van az országban pártpolitikailag független szakember” - fejtette ki Schöpflin György, az Európai Parlament fideszes képviselője, az Orbán Viktor által életre hívott alkotmányügyi tanács tagja a hvg.hu-nak adott interjúban.
Az új magyar alkotmány kidolgozásában részt vesz Pozsgay Imre is, az 1989-90-es rendszerváltás egyik fő mozgatója az MSZMP részéről, egykori államminiszter. Az alábbi interjúban többek között elmondja, milyen meggondolásokból volt kénytelen feladni 1989-ben szándékát, hogy pártszakadást idézzen elő az MSZMP-ben, továbbá: miért hiúsult meg az 1994-es alkotmányozási kísérlet.
Többszáz rendőr tétlenül ácsorgott, Gergényi nézelődött, Gyurcsány a rendőrségi központban követte nyomon az eseményeket, miközben a huligánok akadálytalanul garázdálkodtak a TV székház előtt. Vajon tudatosan szervezett provokáció volt, ami szeptember 17-én történt? És az október 23-i rendőri brutalitásokra ki adott parancsot? Gyurcsány blogjában jelezte, készül az ellene indítandó perre, készen áll, hogy vádlottból vádló legyen. Egy ilyen pernek mekkora esélye van? – kérdeztük többek között Balsai Istvánt, akit Orbán Viktor a 2006. októberi események kivizsgálásával bízott meg.
Gyurcsány meghirdette az 1989-es alkotmány védelmét a nyilvánosságra még nem hozott 2011-essel szemben. Ez elhamarkodott taktikának tűnik, ez nem az a front, ahol a siker reményében ütközhetnek meg a szocialisták a politikai ellenféllel.
Pokol Béla, az ELTE jogi kara politológiai intézetének professzora, szociológus, politológus, jogász, 1998 és 2002 között a Független Kisgazdapárt képviselője, megirigyelte Thilo Sarrazin német bankár és közíró „babérjait”. Legutóbbi cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a demográfiai trendek folytatódnak, 2050 táján a drasztikusan csökkenő és elöregedő magyar lakosságon belül eléri az egyharmadot a cigány népesség aránya. Mivel többséget alkotnak majd a fiatal, munkaképes korosztályokban, rájuk hárul majd az idősebbek eltartása.
Egyes számítások szerint 2010 szeptemberében a magyar népesség száma a lélektani határnak számító tízmilliós határ alá csökkent. Érdemes azon elgondolkodni, hogy nacionalizmusnak számít-e a magyar nyelven beszélő, magyar identitású emberek fogyatkozása miatt érzett aggodalom. Vagy a másik oldalról: érdemes-e félreverni a harangokat?
Kaltenbach Jenőt, a szegedi egyetem közigazgatási tanszékének vezetőjét, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát második helyre sorolták az LMP budapesti listáján. Pártja, ha lehetősége lesz, véget vet a Városházán folyó titkolódzásnak, elzárja a korrupció csapjait, szorgalmazni fogja „részvételi költségvetés” készítését, de egyelőre nem gondolkodik azon, hogy adott esetben koalícióra lépjen-e valamelyik párttal.
Magyarországon az utóbbi tíz évben rendkívül népszerű lett a póker, az „élő játékosok” (tehát nem az online-póker résztvevőinek) érdekeit a 2007-ben megalakult Magyar Pókerszövetség képviseli, élén Tatár Gergely közgazdásszal. Vele beszélgetünk a Pókerszövetségnek a rivális kaszinó-lobbival vívott ádáz csatáiról. Egyelőre ők állnak nyerésre, nekik kedvez a szerencsejáték-törvény május elsején hatályba lépett módosítása. Közben az online-póker terjed az egész világon, Nyugat Európában már adóznak is a nyertesek.
Az egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszer létrehozásával több, mint két évtizedes adósságát törleszti a magyar politikai elit. Nemcsak hosszú ideje teljesítetlen kötelességének tesz eleget, de mérleget készíttet az elmúlt két évtizedről. Érdemi választ keres arra a kérdésre is, hogy pontosan mi is történt a magyar gazdaságban a rendszerváltás óta?
1990 után a korlátozott férőhellyel rendelkező idősotthonok iránti keresletet az állam mesterséges, bürokratikus akadályokkal igyekezett letörni, és folyamatosan csökkentették az egy férőhelyre jutó normatívát. A maffia kihasználta a helyzetet, betört az idősgondozásba, ezrek vegetálnak embertelen körülmények között, szükségszállásokon. Németh Sándor, a hat éve alakult Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak egyesületének (SZESZE) elnöke, egészségügyi szakközgazdász, az áldatlan állapotok okait elemzi.
A Gázai övezet tengeri blokádjának áttörésére tett török kísérletet változatlanul lelkesen ünneplik az arab világban, ugyanakkor az Ankara és Jeruzsálem közötti viszony továbbra is fagyos. A mostani események felidézik a majdnem hetven éve történteket, amikor a második világháborúban semleges Törökország, mely saját zsidó állampolgárait megvédte, blokád alá vette, nem engedte kikötni a területi vizeire érkezett, zsidó menekültekkel teli hajókat. Tétlenül szemlélték elsüllyedésüket, százak, köztük nagyszámú gyermek halálát.
Budaházy György komoly dilemmát jelent a Jobbiknak, támogatása körül máris törésvonalak jelentkeznek. A párt mérsékeltjei legszívesebben elfeledkeznének róla, a Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina vezette tábor viszont politikai fogolynak titulálja és küzd kiszabadításáért. Budaházynak akár már az ősz folyamán szembe kell néznie a felelősségre vonással.
A Jobbik egyik politikusa, a Kossuth téren szónokolva kéttucatnyi hallgatósága előtt, pellengérre tűzte a magyar kormány illetve Orbán Viktor készségét, hogy leülnek tárgyalni a Nemzetközi Valutalap Közép-Európáért és a Baltikumért felelős regionális képviselet-vezetőjével, Christopher Rosenberggel. „Orbán Rosenberg” – ismételgette, saját humorától megittasulva, a szónok.
Meglehetősen nagy a szervezetlenség a katasztrófavédelemben, illetve az újjáépítésben, a központi támogatások és segélyek szétosztásában. Az egész terület újjászervezését ígéri Bakondi György, az országos katasztrófavédelem régi-új főigazgatója, akit 2002-ben leváltottak, most pedig ismét kineveztek régi beosztásába.
A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) élesen ellenzi, ahogy az Orbán-kormány saját képére szabja a közszférát. Fehér József, az MKKSZ főtitkára bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordultak a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény azon rendelkezései miatt, amelyek az indoklás nélküli felmondásra, illetve a két hónapos felmondási időre vonatkoznak. Mind a 680 ezer közalkalmazottat érinti az a törvénymódosítás, amely augusztus elsejétől a két hónapon felüli, a két millió forintot meghaladó végkielégítések 98 százalékos megadóztatását írja elő. Érlelődik a szakszervezetek és a kormány közötti konfrontáció.
Bábolna ügyében már vannak gyanúsítottak, Sukoró ügyében egyelőre ismeretlen tettes ellen folyik a nyomozás. Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója, fiideszes képviselő, akit a miniszterelnök az állami földek elherdálásának kivizsgálásával bízott meg, többek között utánanéz, milyen felelősség terheli Gyurcsány Ferencet, Veres Jánost, illetve Bajnai Gordont a magyar államnak komoly veszteséget okozó, a sukorói kaszinóváros-beruházással összefüggő földcsere ügylet kapcsán.
Finnország a harmincas évektől szinte a nyolcvanas évek végéig követendő mintának számított a magyar demokraták között. A finnek háborút vívtak a Szovjetunióval, majd a náci Németország oldalán újra hadba szálltak ellene, 1944 augusztusában páratlanul előnyös fegyverszüneti feltételeket sikerült kialkudniuk, s ha korlátozottan is, de megőrizték szuverenitását. Volt-e erre Magyarországnak is esélye?