Pelle János
Pelle János
Tetszett a cikk?

1990 után a korlátozott férőhellyel rendelkező idősotthonok iránti keresletet az állam mesterséges, bürokratikus akadályokkal igyekezett letörni, és folyamatosan csökkentették az egy férőhelyre jutó normatívát. A maffia kihasználta a helyzetet, betört az idősgondozásba, ezrek vegetálnak embertelen körülmények között, szükségszállásokon. Németh Sándor, a hat éve alakult Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak egyesületének (SZESZE) elnöke, egészségügyi szakközgazdász, az áldatlan állapotok okait elemzi.

hvg.hu:  Az utóbbi időben sokat hallani az illegálisan működő idősotthonokról, a bennük uralkodó, szörnyű állapotokról. Egyáltalán: az idősek ellátása egyre elkeserítőbb. Mi idézte elő a jelenlegi helyzetet?

N.S.:   Az idősek ellátása terén is a kereslet generálja a kínálatot. Ma Magyarországon mintegy 18 ezer ember vár arra, hogy felvegyék szociális intézménybe, olyan személyek, akiknek a gondozási szükségletük meghaladja a napi négy órát. A probléma társadalmi jellegű, és súlyos.  A családok nincsenek felkészülve hosszú ápolási időt igénylő tagjaik gondozására. A dolgozó emberek számára mindennél fontosabb, hogy megtartsák a munkájukat, ráadásul hiányzik az ápoláshoz szükséges szakértelmük. Bizonyos öregkori betegségekben szenvedőket az egészséges felnőttek nehezen tudnak elviselni, ilyen például a szellemi leépülés, a demencia, mely szinte huszonnégy órás felügyeletet igényel.

Németh Sándor
©

A szociális intézmények felvételi kapacitása viszont korlátozott: Magyarországon az idősellátásban mintegy 45 000 férőhely van, ehhez járul mintegy 10 000 férőhely a hajléktalanok számára. Így az ellátásra várók mintegy harminc százalékának belátható időn belül esélye sincs arra, hogy egy intézmény befogadja őket.  Ilyen viszonyok között érthető, hogy ha egy intézmény azonnali elhelyezést ígér, a családtagok kapnak az alkalmon, s nem vizsgálják, hogy van-e működési engedélye. Hiszen gyakran még azt a fáradságot sem veszik, hogy megnézzék, milyen körülmények közé kerül a hozzátartozójuk. Gyakran kórházakban dolgozó szociális nővérek, vagy akár orvosok is ajánlják a különböző helyeket, ahol az addig otthon ápolt idős embereket el lehet helyezni. Közreműködésükért a kórházi dolgozók „fejpénzt”, jutalékot kapnak.

hvg.hu: Tény, hogy az idős emberek elhelyezés, akár legális, akár illegális otthonról van szó, komoly anyagi megterhelést jelent a családoknak.

N.S.    Kevés az olyan a család, akiknek elegendő pénzük van erre a célra. A működési engedély nélküli illegális otthonokban zömmel szegény emberek élnek, akikért a hozzátartozóik semmit sem, vagy csak keveset tudnak fizetni. De az illegális otthonok az összes között csak elenyésző kisebbséget alkotnak, s mindegyiket külön meg kell vizsgálni. A minisztérium összesítette azokat azt intézményeket, melyekkel szemben eddig is folyt már valamilyen közigazgatási eljárás. Ezekben 311 ellátott lakik, ami az összes gondozotthoz képest minimális szám. Vecsésen és Dunavarsányban működött a „Törődés háza” közhasznú nonprofit Kft, melynek telephelyein, ahogy erről a média is beszámolt, riasztó állapotokat találtak a fővárosi önkormányzat szociális ügyosztályának szakemberei, mintegy nyolcvan öregember itt a szó szoros értelmében éhezett.  Ugyanakkor például Seregélyesen az ottani, Aranybárka nevű, jól felszerelt intézmény csak építési hatósági engedélyre vár, s ennek hiányában sorolták az „illegális” kategóriába.

 

©

hvg.hu:   A kilencvenes évek elején az idősotthonok működtetése jó üzletnek tűnt, aztán az idővel egyre több intézmény ment csődbe. Miért?

N.S.: Sajnos, az a gyakorlat, hogy az illegális intézmény fenntartója nagy összeget, olykor másfél-kétmillió forintot kér azért, hogy egy gondozottat felvegyen az intézménybe. Egy szociális intézményi férőhely fenntartása havonta mintegy 170-200 ezer forintba kerül manapság. Ezt az összeget csak állami támogatásból, az ellátott nyugdíjának megfelelő hányadából és a fenntartó hozzájárulásából lehet fedezni. Mivel a fenntartók nem készítenek üzleti tervet, és gyakran csak azzal az összeggel rendelkeznek, amit az ellátottak fizetnek be számukra felvételekor, ezt az intézmény néhány hónap alatt „feléli”, különös tekintettel arra, hogy gyakran az építéshez felvett hiteleket is törlesztenie kell. Így állhat elő az a helyzet, hogy a fenntartó már nem tudja az otthon közüzemi számláit fizetni, vagy tisztességes étkezést biztosítani a gondozottaknak.

Ugyanakkor tömegessé váltak a tartási szerződések. A szociális alapellátást beígérő cégek igyekeznek az öregek bizalmába férkőzni, majd amikor ez sikerül,  kifosztják a gyanútlan embereket, és vidéki, főleg kelet-magyarországi tanyákra költöztetik őket, embertelen körülmények közé, ahol gyorsan meghalnak. Kórozs Lajos, a területet felügyelő volt helyettes államtitkár tájékoztatott arról, hogy még kínaiak is alapítottak cégeket idősek ellátására és gondozására.  Napjainkra az idősellátás és a lakásmaffia bizonyos tekintetben összefonódott, behálózza az egész országot, és a hatóságok nem tudják ellenőrizni. Tízezres nagyságrendet is elérheti azon idős emberek száma, akik ma kilátástalan élethelyzetben vegetálnak Magyarországon.  

hvg.hu: Az állami hozzájárulás hogyan alakult az elmúlt években?

N.S.: A források szűkülését, a gondozási normatívák folyamatos csökkenése jól mutatja, hogy 1991-ben éves szinten 142 ezer forintot fordított az állami költségvetés egy idősotthoni férőhely fenntartására, amikor a minimálbér 12500 forint volt. Ebben az állami normatívából, más forrásokkal együtt jó színvonalú ellátást lehetett biztosítani. Az első sokk a szociális szférát a „Bokros-csomaggal” érte, mely bevezette a forint sávos leértékelését. De 2005-től napjainkig még drasztikusabban értéktelenedett el a gondozási normatíva: vásárlóértéken számítva öt év alatt mintegy negyven százalékkal csökkent,. Jelenleg az idősotthoni ellátás normatívája évi 630 ezer forint. Holott ha inflációkövető módón emelkedett volna a normatíva összege 1991 óta, akkor ma mintegy  évi 1 millió 300 ezer forint lenne

hvg.hu: Ön volt az első, aki Magyarországon állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő idősotthont privatizált. Hogyan változtak időközben a felvétel szabályai?

N.S.   1991-ben vettem meg az Aranykereszt nevű, mai napig működő szociális intézményt, mely addig KISOSZ, később az IPOSZ tulajdona volt, és én voltam a vezetője. Ez volt nálunk az első „funkcionális privatizáció” szociális területen. Akkor a felvételi adminisztráció összehasonlíthatatlanul egyszerűbb volt, s maga az eljárás egy ember munkaidejét kötötte le, néhány óráig. Amíg az új kormányzat augusztus elsejével meg nem szüntette, egy szociális intézménybe való felvételhez a jelentkező több hétig tartó vizsgálaton esett át, ügyével közel húsz ember foglalkozott, akik nyomtatványok és kérdőívek tömegeit töltötték ki. Előírták az előgondozást, a tüzetes jövedelemvizsgálatot, a „gondozási szükséglet” megállapítását, amihez „szociális szakértőt” kellett igénybe venni.

A szociális ellátásban elburjánzott a bürokrácia az elmúlt két évtized alatt. Ennek az a legfőbb oka, hogy az állam előbb szabadjára engedte a versenyt az időseket gondozó intézmények között, majd amikor látta, hogy a forrásai nem elegendőek az igények fedezésére, utólag, „indirekt módon”, a felelősséget elhárítva próbálta szűkíteni és korlátozni a keresletet. Holott ha központilag szabályozták volna, milyen területeken lehet idősotthonokat létrehozni, nem fordulhatott volna az a helyzet, hogy Pest megyében sok az üres otthon, miközben egyes vidékei körzetekben kevés, azaz férőhelyhiány van.

hvg.hu: Mit vár a szociális ellátó szakma az új kormánytól?

N.S.: Mindenekelőtt a bürokrácia radikális csökkentését, mely már eleve négy-öt százalékos javulást idézne elő a gondozó intézmények gazdálkodásában. Szeretnénk, ha egyszerűsítenék az ellenőrzéseket, erre ígéretet kaptunk. Tűrhetetlen az a helyzet, hogy az utóbbi két évben kizárólag szociális indokból senkit nem vehettek fel öregotthonba, mondván, hogy az ellátást csak a gondozott egészségügyi állapota alapján lehet megállapítani. Ma a szociális otthonoknak az előírás szerint egészségügyi szolgáltatást is kell nyújtaniuk, amihez az állam semmilyen forrást nem biztosít. Szeretnénk, ha átalakítanák a gondozás finanszírozási rendszerét, elkülönülne a szociális támogatás és a TB alapból folyósított egészügyi finanszírozás, illetve bevezetnék az OEP alapból folyósított ápolási térítést is. Vissza kellene állítani az alkalmi munkavégzést az idősgondozásban, ehhez meg kell változtatni a munkajogi szabályokat is. Megjegyzem, a nyolcvanas években már volt ilyen lehetőség, ehhez hasonlót kellene újra létrehozni.

hvg.hu: A főiskolák, egyetemek, tömegével képzik a szociális munkásokat, a szakma mégis munkaerőhiánnyal küszködik.

N.S.: A legfőbb ok, ami miatt a frissen végzettek, akik országszerte több mint kétezren lehetnek minden évben, elhagyják a pályát, az, hogy az idősek gondozásában kevés embert alkalmaznak, és azokat is rosszul fizetik. Ha egy önkormányzat spórolni akar a költségeken, eleve nem vesz fel felsőfokon végzett szociális munkást, annak ellenére, hogy ezt kormányrendelet írja elő. Persze, a képzéssel is komoly gond van, a hallgatókat egyszerűen nem a tényleges gondozásra, az alaphelyzetek kezelésére készítik fel, hanem adminisztratív munkára. 

 

  

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Átnevezték a Facebook saját pénznemét

Átnevezték a Facebook saját pénznemét

Bahrein is engedélyezte a BioNTech/Pfizer oltóanyagát, de kérdés, hogyan fogják tárolni

Bahrein is engedélyezte a BioNTech/Pfizer oltóanyagát, de kérdés, hogyan fogják tárolni

Magyarokat célzó adathalász-akció zajlik, óvatosan a hitelt ígérő e-mailekkel

Magyarokat célzó adathalász-akció zajlik, óvatosan a hitelt ígérő e-mailekkel